Csabai élet
Épített környezet
A téglagyártáshoz szükséges kiváló jaminai agyagos föld bányászatának következményeként csodás környezet alakult ki a településrész déli szegletében.
Az Árpád fürdőt építészeti értéke az Élővíz-csatorna központi elemévé teszi. A téli főbejáratnál lévő központi épület a város épített környezetének meghatározó része.
A békéscsabai vasútállomás központi épülete a város építészeti kincseinek egyik emblematikus eleme. A település egyik kapuja, amely meghatározza a Békéscsabáról kialakított képet.
A városi bérház tervezésére pályázatot írtak ki, amelyet Slavitsek és Kondorosy aradi építészek nyertek "Jövő" jeligéjű, eklektikus-neoreneszánsz stílusban készített pályatervükkel...
1871-73-ban épült kora eklektikus épület Sztraka Ernő tervei szerint, Ybl Miklós tervezte romantikus főhomlokzattal...
Urszinyi Dezső miniszteri titkár, földbirtokos, köztörvényhatósági bizottsági és képviselő-testületi tag 1898-ben építtette fel szép házát a Körös-parton...
A mai Gyulai út első, a Körös-parthoz közeli szakasza a XIX. század második negyedében kezdett kiépülni, ebben az időben több nemesi család emeltetett itt kúriát...
1830-ban, Sztraka Károly evangélikus tanító fiaként született Békéscsabán, elemi iskolát itt végezte...
A Gyulai út két oldalán a XIX. század közepétől kezdve számos kisnemesi család épített szép kúriát...
1877-ben épült Halmai Andor tervei szerint. Az 1913-ban Spiegel és Englert tervei szerinti belső átalakítás a bejárati homlokzati szakaszt is módosította...
1824-ben épült öt traktusos vert falú épület (búbos kemencés szoba - pitvar- szabadkéményes konyha – kamra - nyitott szín – istálló) deszkázott födémmel...
A Fiume Szálló épülete Békéscsaba belvárosának szívében, a Szent István tér és az annak nyugati oldalába torkolló, kelet-nyugati irányú Andrássy utca sarkán helyezkedik el...
A neocopf iskola Alpár Ignác tervei szerint 1899-ben épült. A kétemeletes épület főhomlokzatának timpanonos középrizalitját tört profilú gúla tetőkupola koronázza...
Az Élővíz-csatorna egy része természetes eredetű, a Fehér-Körös egykori ágaiban halad, míg középső, Békéscsaba környéki szakasza emberkéz által létrehozott, mesterséges csatorna...
1887. esztendő telén, de főképpen 1888 kora tavaszán a gyors olvadás és a nagy esőzések a Körösök völgyében hirtelen felduzzasztották a folyókat...
Az első csabai katolikusok 1746-ban kaptak házhelyeket, templomunkat a mai helyen 1769-70-ben építették...
Az 1700-as években a szabályozatlan Körösök nagy területen öntötték el Csaba körül a határt és a végtelen vizek világa volt...
A nagytemplom Békéscsaba legjellemzőbb, legnagyszerűbb épülete, hatalmas méretei kimagaslanak a város épületei közül, stílusánál (barokk), eredeti építészeti megoldásánál fogva is monumentális épület.
Békéscsaba népi építészeti emlékei országosan is jelentős értéket képviselnek...
Békéscsaba történelmi városközpontjától pár perces sétával juthatunk el az Élővíz-csatornán túli, természetvédelmi területté nyilvánított Széchenyi ligetbe...
Magyarország első gőzmalmát, a József malmot 1841-ben építették Pesten, Széchenyi István kezdeményezésére...