Urszinyi-Beliczey-kúria
A mai Gyulai út 2. szám alatti földszintes, szabadon álló, téglalap alapú klasszicista kúriát az 1840-es évek végén építtette a szepsi Ursziny család. Ursziny Andor 1836-ban költözött Békés vármegyébe, Szarvason ügyvédként működött. 1840-től Stockhammer Herman gróf uradalmi ügyésze lett Csabán, majd öt évvel később a megye táblabírója lett. 1849-ben Békéscsaba főbírójává választották. 1861-ben a vármegye másodalispánja volt. 1887-ben hunyt el, emlékét ma utca őrzi Békéscsabán.
Az Ursziny családtól Bajczai Beliczey Rudolf országgyűlési képviselő vásárolta meg a kúriát
A család Nyitra vármegyei származású volt, 1740-ben azonban Beliczey Mihály már Békés megyében volt uradalmi ispán, az ő dédunokája volt a kúriát megvásárló Rudolf, akinek az akkor még Csabához tartozó Csabaszabadiban is volt kúriája. Halála után, 1907-ben unokaöccse, Beliczey Géza örökölte a kúriákat, aki a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület alelnöke, később elnöke, 1913-tól Békéscsaba országgyűlési képviselője volt. 1921-től az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alelnöki tisztét is betöltötte. 1927-től a felsőházban képviselte a megyét. 1938-ban bekövetkezett halála után fia, Miklós örökölte a birtokot és a kúriákat is. Beliczey Miklós a közélet aktív szereplőjeként a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület választmányi tagja, valamint felügyelő-bizottsági tagja volt az Alföldi Első Gazdasági Vasútnak. Ügyvezető elnöke a Körösvidéki Motorsport Klubnak, továbbá a Szegeden megalakult Délvidéki Automobil Klub alelnöki tisztét vállalta el. Világi elnöke volt a Békéscsabai Római Katolikus Egyházközségnek, elnöke a Csabai Vívó Egyletnek, a Csabai Athlétikai Klubnak és még számos más szervezetnek. 1939-ben nevezték ki Békés vármegye főispánjává, e tisztségéről a német megszállás kezdete után lemondott. 1942-ben Békéscsaba díszpolgárává választották.
A Beliczey család a teleket a csabai, a nyarakat pedig a csabaszabadi kúriában töltötte
1944-ben az épületbe szovjet katonák költöztek. A melléképületekben és a kertben olajraktárat és töltőállomást alakítottak ki, a park is elpusztult. Az 1940-es évek második felében az Áchim L. András Népi Kollégium (NÉKOSZ) működött a kúriában. Később a Gabonaipari Vállalat irodái kaptak itt helyet. Az ötvenes években a korábbi kocsialáhajtót beépítették. 1965-ben a kúria mellett új irodaépületet emeltek, amely a kúriát nagy mértékben eltakarja.
A rendszerváltás után az épület egy részvénytársaság tulajdonába került. Az épülethez tartozó értékes park mára megsemmisült, a ma látható tujasorok új ültetések, a jelenlegi állapotnak semmi köze nincs az eredetihez.
Az épület megújulását a Munkácsy-negyed programjában biztosítja Békéscsaba.