Körösi fürdőzéstől az Árpád gőzfürdőig
A csabai kanális medrét 1864-ben mélyebbre ásták, ezután száz esztendeig a csabaiak nyaranta bárhol szabadon, kedvükre fürödhettek a Körös-csatornának tiszta folyóvizében. Akkoriban a fürdőruha nem volt divatban a szegény nép körében-a nők hálóruha szerű öltözékben, a férfiak, fiúk alsó nadrágban vagy anélkül „ádámkosztümben” lubickoltak a csatorna hűs vizében. Nem okozott szemérmességi problémát a kies bokrokkal szegélyezett helyeken való fürdőzés. A lakosság az idők folyamán egyre több fürdőhelyet választott ki magának a Csabán keresztül kanyargó, népiesen csabai Körösnek nevezett élővízben.
Népfürdő Veszelynél és a kikötőben
Több helyen alakultak látogatott fürdőhelyek. A városon túl nagy látogatottságú volt a Veszely –hídhoz közeli népfürdő. Kabinja nincs. Nem volt kizárva, hogy ez a közös „nagy vetkőző” hódítja ki a nagy tömegeket.
A belvárosban a Gyulai út és a ligeti híd között szélesre tágult mederben volt a kikötő. Idáig úsztatták le a Fehér – Körösön tutajokon a faszállítmányokat. A község központjához közeli fürdőhelyet elsősorban a fiatal fiú és felnőtt férfiak látogatták. Az itteni ruhátlan fürdőzés megbotránkoztatta azt a néhány száz különböző korú és nemű embert, akik útja a ligeti hídon vezetett a gőzmalomba, a kórházba vagy a ligetbe. A jelenségről 1872 nyarán tudósított a Békés című újság szerkesztője. A tudósítás záró sora a hatóságok sürgős intézkedését várja a botrányos fürdőzés beszüntetéséről. A kikötői fürdőzés hamarosan megszűnt , de az ingyenes fürdőzés tovább élt több helyen a csabai Körösön.
Strandfürdő a liget előtt
A község képviselőtestülete a kikötőben betiltott fürdőzést követően 1886 júniusában a liget előtti Élővíz-csatornán kialakított, pallókkal körülhatárolt szabad strandfürdőt létesített. a csabai Carlsbad néven becézett strandfürdőt sokan látogatták. A fürdőzők reggel 5 órától este 9-ig élvezhették a felduzzasztott folyóvizes strandot. A közeli liget és a fürdőhöz vezető két jegenyesor kellemes környezet volt a nyári fürdőzéshez . A strans két nyarat élt meg. Az 1888-ban Csabára tört tavaszi árvíz elöntötte a virágos ligetet és elvitte a strandfürdő pallóit az öltözőkkel együtt. 1900 táján újból megnyílt, akkor azonban már a strand belépővel, ami 20 fillér volt.
Népfürdő a villanytelepnél
Az ingyen fürdőzés tovább élt az Élővíz –csatornában. A körgátnak az Élővíz-csatornával való mindkét kereszteződésénél 1897-ben felépült betonzsilipeknél jó lehetőség nyílott a fürdőzésre. Mindkét zsilip igen népszerű fürdőhely volt az 1950-es évek végéig.
1904 végén megnyílt a villanytelep s a gépházából két vastag betoncsövön egy öbölszerű, náddal körülvett, az Élővíz-csatornával összeérő mintegy 20X10 méternyi területet a lakosság hamar felfedezte fürdőzésre. Kezdetben a derékig érő meleg víz olajfoltos és enyhén bűzös volt. „ A meleg vízben naponta száz és száz férfi, asszony fürdőzik a néphit szerint: gyógyhatású, piszkos vízben. „írta a korabeli Békésmegyei Közlöny helyi újság a villanytelepi népfürdőről. A néphit felruházta e vizet a vérszegénység ellen gyógyerővel is. A lakosság csökönyösen fürdik továbbra is az úgymond „villanytelepi gyógyvízben”. Az 1920-as évektől a villanytelep kiáramló vize teljesen tiszta lett és a lakosság egyre jobban kedvelte a fürdőhely meleg vizét, amelyben még az esti órákban is nagy élvezettel lubickolt tavasztól késő őszig. 1936-ban a villanytelep igazgatósága a telep területén létesített dolgozói részére pallókkal körülhatárolt meleg vizes medencét.
Körösi strand
1905 nyarán közgyűlési engedéllyel megnyílt ismét a Körösön a liget előtt, deszkákkal elkerített részen a fauszoda. Az első világháborúig működő körösi strandon a fürdőzés 20 fillérbe, fürdődressz kölcsönzéssel együtt 40 fillérbe került.
Szabad strand
A Békési úti körgátnál a zsiliptől alig száz méterre , az 1930-as évek vége felé , a város létesített kibetonozott partszegélyű körösi fürdőhelyet . A mintegy 50 méteres hosszban kiépített szabad strand az egykori konzervgyár előtt terült el és a környék igen látogatott szabad strandja volt. A csabai Körösön nyaranta több helyen a fürdőzők zsivajától volt hangos a környék egészen az 1950-es évek végéig. A fürdőéletet felelevenítve, a későbbi időkben az Élővíz –csatornánk állapotát, különösen a város határán kívülit látván –a leírtak mesébe illők, de még sokan emlékeznek, hogy valóban igaz volt. A körösi fürdőzés nyaranta megoldást jelentett a tisztálkodásra is, de milyen volt Csaba közfürdő kultúrája? Az alábbiakban ezt mutatjuk be.
Hajdani elődeink már 150 esztendővel ezelőtt felismerték, hogy szüksége lenne Csabának közfürdőre. Az akkori elöljáróság ezért örömmel adott engedélyt 1861-ben Berger Izsáknak, hogy a sétakert (Széchenyi liget) szélén házat építsen, amelyben aztán serfőzőt és gőzfürdőt létesített. Az első csabai gőzfürdőben volt egy gőzszoba tusokkal, egy másik helységben pedig két nagy kerek fakád, mint medence és két külön kádfürdős szoba fakádakkal. A fürdőzés után a vendégeket jó étel, helyben főzött hideg, habos ser és cigánybanda muzsikája várta. Jól is ment Berger Izsák vállalkozása az 1888-ban bekövetkezett nagy csabai árvízig, amely elmosta a fürdőt is. Öt évig nem volt a községnek fürdője, 1882-ben viszont a Tápiószeléről idekerült Francsek István postamester kért engedélyt fürdő létesítésére. Csaba község a közfürdő létesítését 10 000 db téglával támogatta. Az első Békés megyei artézi gyógyfürdő 1893. október 14-én nyílt mega Kiss Ernő és a Teleki utca sarkán lévő nagy épületben. Az elegánsan berendezett fürdőt fúrott artézi kút vize táplálta. A fürdőben langyos, meleg és hideg medence, tusolók, gőzkamra és díszes pihenő állt a fürdővendégek rendelkezésére. A fürdő majd negyedszázad után, 1917-ben szűnt meg, ezután tíz évig ismét nem volt Csabán hasonló. 1920-ban született egy elképzelés új gőz- és kádfürdő építéséről az István malommal szemben, a volt Körös meder, most kisliget helyén, Lipták Gabó Pál fürdőterve azonban csak terv maradt. Hosszú előkészítés után Fábry Károly és Kovácsik János létrehozta a húsz igazgatósági tagból álló Fürdő Részvénytársaságot, amely megépítette a vidék legnagyobb strandfürdőjét Békéscsabán.
A város által biztosított 7200 négyzetméteres telken, 61 ezer pengő költséggel , Illés Dávid terve szerint készült el a 60X25 méteres , lejtős 60-250 cm vízmélységű medence . A strand vizét elektromos szivattyú emelte a medencébe az élővíz-csatornából és a 303 méter mély artézi kútból. A vizet hetenként egyszer teljesen leengedték, majd feltöltötték. A strandon 150 kabin, nagy homokos játszótér, gondozott kis park és vendéglő szolgálta a fürdőző közönséget. A város és a Fürdő részvénytársaság többéves előkészítő tárgyalást követően határozta el egy gőzfürdő felépítését. A közgyűlés a fürdő helyszínéről név szerinti szavazással döntött, 68:42 arányban a strandfürdő melletti terület mellett voksoltak. Az előzetes költségvetés szerint a Fürdő Részvénytársaság 6 milliárd 600 millió koronás kölcsönt kapott a várostól, amelyet 48 féléven át, 130 milliós részletekben kellett visszafizetnie. 1926 nyarán a gőzfürdő tervezésére kiírt pályázatot Hegedűs Ármin tervező építőművész, az építés pályázatát Stern Imre építész nyerte. Az építkezésben 15, jórészt csabai iparos is munkát kapott. Az augusztusban aláírt szerződés szerint a fürdőépületnek 60 nap alatt kellett elkészülnie. Az alapkőletétel és a bokrétaavató ünnepség október 23-án volt, amikor az építés a tetőig jutott. Az ünnepségen részt vett a teljes városi elöljáróság. Korniss Géza olvasta fel az emlékiratot, amely a fürdő egész históriáját magában foglalta, s amelyet légmentesen zárt szelencében helyeztek el az alapkőben. Az Árpád- gőzfürdő ünnepélyes átadására 1927. november 14-én hétfőn 11 órakor került sor az épület műkő szoborcsoporttal díszített bejárata előtt.
Hegedűs Ármin rövid beszédét követően átadta a fürdőépület kulcsát dr. Berthóty István polgármesternek. Böhm Henrik, az építkezés tervezésében részt vett mérnök megköszönte a munkát Stern Imre és Illés Dávid mérnököknek, valamint Hankó Mihály építésvezető főpallérnak. Kiemelte a helyi Globus Műkőgyár, valamint Filippinyi Sámuel és Kapitány József szobrászművészek közreműködését. Felsorolta a csabai iparosmesterek, Kocziha Mihály kárpitos, A Hirsch testvérek villanyszerelő -, Péli Mihály üveges-, Kácser János szobafestő-, Schönfeld Miksa bádogos-, és a többiek munkáját. Végül azt kívánta, hogy szolgáljon az intézmény a város közönségének javára , majd Isten áldását kérte a fürdő jövőjére.
Azután az építészek vezetése mellett az ünnepség résztvevői megtekintették a fürdőt . A közös gőzfürdő három medencéből állt, ezek közül a legnagyobb, langyos medence mintegy 60 ember befogadására volt alkalmas. Lépcsőlejárat és körbefutó kőpadok helyezkedtek el a medencék körül, belépés előtt előfürdők és tusolók fogadták az érkezőt. Az állandó felülfolyás biztosította a víz tisztaságát. A fürdő vizét mélyfúrt artézi kút adta. A gőzfürdő mellett korszerűen berendezett iszapfürdő volt a reumások számára pöstyéni és kolapi rádiumos iszappal. Volt forró száraz és nedves gőzkamra, fürdés után pedig 22 puha teveszőr takaró szolgálta a pihenést. Az enni- és innivalókról a hideg-meleg büfé gondoskodott. Török borbélymester állt személyzetével a vendégek rendelkezésére, mellette masszőrök és tyúkszemvágók segítették a testápolást. Az épület jobbszárnyán voltak a kádfürdők hat első – és hat másodosztályú káddal. A gőzfürdő látogatói számára 82 kabin állt készen. Az emeleten kapott helyet a vízgyógyintézet szénsavas és oxigénes fürdőkkel, orvosi rendelővel, laboratóriummal. A fürdő megnyitásáról tájékoztatott a fővárosi Újság című lap , amely ezt írta: Magyarország harmadik fürdője az Árpád fürdő , amely mindjárt a budapesti Gellért és Széchenyi fürdő után következik.
Szerkesztette: Gécs Béla