Békéscsaba történelmi városközpontjától pár perces sétával juthatunk el az élővíz csatornán túli, - természetvédelmi területté nyilvánított Széchenyi ligetbe. Főbejáratát az a díszesen faragott székely kapu jelzi, amelyet Békéscsaba testvérvárosától –Székelyudvarhelytől kapott ajándékba.
A terebélyes matuzsálem korú fák övezte ligeti sétányok, a szép kovácsoltvas padok, a jó levegő és a csend békés kis szigetté teszik e helyet. Egykoron a végtelen csend birodalma, az evangélikus ó-temető része volt, amelybe 1776. augusztus 11-én kezdtek temetkezni. Elsők, kiket ide temettek: Gazsó Tamás (90 éves) és neje Katalin (88) volt. A temető lett örök nyughelye az egyház több jeles lelkészének: Gyurcsek Jánosnak (1780), aki 27 évig szolgált, Drozdik Sámuelnek (1783), majd Draskóczi Milecz Mihálynak (1815), és Uhrinyi Andrásnak (1841), kik indítói voltak a nagytemplom építésének, alapköve letételének. Ide temettek több egyházi tanítót, köztük Janovszky Mihályt, Gécs Mihályt és Turdélyi Jánost- utóbbi nevéhez kötődik a csabai selyemgubó tenyésztés és az első ipari műhely, a Selyem Fabrika elindítása. A község jegyzői közül: Masnitius Tóbiás, az első protokollum elindítója, Jeszenszky Sándor, Omaszta István, Koricsánszky János nyugszanak az egykori temető földjében.
1831-ben a csabai nagy kolerajárvány idején, az elhunytakat 20 közös sírba temették. Az ó-temető északi oldalán 6 nagy domb alatt nyugszanak a járvány áldozatai. A temető síri csendjét hosszú évtizedeken át- madárdal és a kakukk hangján kívül alig zavarta valami. Olykor diákcsapatok jöttek, hogy az ott emelt koleradombok halmain vívják harci játékukat. A diákok hamar felfedezték, hogy a terep kiválóan alkalmas harci viaskodásuk színhelyének. Így mulattak a gyászos Bach-korszak árva ifjai a csabai ó-temetőben, nagyapáik sírdombjai felett. Az örök emlék dombjait az utókor 30 év múltával elplaníroztatta. Maradt egy újonnan létesített kisebb domb, amely tetejére állított márvány sírkő emlékeztet a járvány áldozataira: „Örök emlékül tétették az elöljárók! 2000 csabai nyugszik itt ez emlék tövében, kiket az epemirigy dühösködő mérgébe 5 hetek lefolyta alatt kedveseiktől elragadott.” Az ó-temető utolsó halottját - Gaal Károly jegyzőt 1847 őszén temették. A később épült sörház előtt volt sírja eperfákkal körül ültetve.
A kolera-katasztrófa után 15 esztendővel, az utódok azon gondolkodtak, a központhoz közel fekvő temetőből „közmulató” kertet létesítenek a közönség használatára. Erről 1846. július 11-i ülésén döntött a képviselő-testület, majd az ó-temetőt a következő évben lezárták. Minthogy az evangélikus egyház már használta a felső- és alsóvégi temetőt, tiltakozva, de belement, hogy a sírkertből „mulató” erdőcske legyen. A római katolikus egyház, hosszas vita után megtarthatta az ó-temető mögötti, 1831-ben nyitott temetőjét. Úgyszintén megmaradt az 1821. évtől használt zsidótemető is. 1850-ben megkezdődött az evangélikus ó-temető felszámolása. Az 57.700 négyszögöl területet akácfa csemetékkel beültették, benne sétáló utakat létesítettek. A községvezetés úgy gondolta, a közmulatóhoz sörház is kellene. Jól jött 1850. február 8-án Berger Izsák regálebérlő ajánlata a községnek, hogy kocsmáltatási és vásári jog átengedése fejében, a liget szélén épít egy sörházat. Ez egy főzésre 70 akó sört állít elő, továbbá felépít egy szeszgyárat, mely egy főzésre 15 akó 30 fokos pálinkát készít. Azon kívül az épület pincéjében gőzfürdőt létesít „gőz-szoba”, tusokkal. A helyiségekben a medencéket nagy kerek fakádak fogják helyettesíteni. A fürdő többszöri községi sürgetésre is csak 1861-ben fogadta első vendégeit. Amikor megnyílt Izsák serfőzdés vendégfogadója, ez lett Csaba egyetlen mulatóhelye. A vendégek itt kaptak helyben főzött jó habos sert, finom ételt olcsó áron. Nyaranta a Sörház lett színhelye az idevetődött színészek alkalmi előadásainak. Hetente háromszor szól a cigányzene, s a fiatalság víg mulatozással töltötte az időt. 1860-ban a csemetefákkal beültetett területet Sétakertnek, máskor Népkertnek nevezték. 1860. augusztus 13-án úgy határozott a képviselő-testület, hogy a” legnagyobb magyar emlékének megörökítésére, az eddigi Gyulai út Széchenyi utcának, a Sétakert pedig Széchenyi ligetnek elneveztessék.” Szép gesztus volt ez a várostól –elsők közt örökítette meg Széchenyi István emlékét. 1865-ben a ligetet Sztraka Ernő városi mérnök tervei szerint kezdték parkosítani a 6 csabai hold 655 négyszögöl területet. Benne kertészlakást és üvegházakat építettek. A liget olyan látogatott lett, hogy a Berger –vendéglő mellé a Körös part felé nyári vendéglőt és lakóhelységet épített Áchim Pál vendéglős. A nyári vendéglőben Purcsi Jancsi, Csaba első zenekara muzsikált. A vendéglő közelében a nyári mulatságok tartására oldalain nyitott faépület is épült.
1888. március első hetének egyik napja éjjelén félrevert harangok zúgására rémülten ugrottak ki ágyaikból az emberek. Mi történt? Tűzvésznek nincs nyoma. A vészkongató toronynál megtudták az okát. Árvíz? Árvíz! Nem is akarták hinni. Csabán árvíz –hát honnan? Miből? Doboznál a Fehér- Körös törte át a gátat, s a víz lezúdult Csabáig, a bogárházakat, a ligetet is elöntötte az ár. Elseperte a régi vendéglőt, tönkretette a Berger fürdőt s a közönség hosszú időn át elszokott a liget látogatásától.
A képviselő-testület, hogy visszaállítsa a liget látogatottságát 18 ezer koronát szavazott meg a nyári szórakoztatás és a nyári színkör helyszínéül szolgáló pavilon felépítésére. Építési tervét Ádám Gusztáv csabai mérnök készítette. Az épület terméskő alappal, apatelki kővel készült. A favázas pavilon 16x10 méteres teremmel, színpaddal, széles fedett folyosóval, szép fatoronnyal épült fel a kivitelező Vitális Nándor vállalatával. Thália zenepavilonos új nyári otthonának avatása 1896. május 30-án, a termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt történt. A műkedvelő színkör társulata nagy sikerrel adta elő Werner László: Próba című egyfelvonásosát. A tervszerű kertépítészeti parkosítása 1899-től Lischka Lipót főkertészi munkálkodásával vette kezdetét. Lischka Lipót (1866-1938.I. 14.) Bánlakon a Karátsonyi uradalomban, majd a budai királyi várkertben kezdte kertészeti ismereteit. Nagybecskerekről került Csabára, ott volt városi főkertész. Neki köszönhető a ligeti fák telepítése. A park faállományát, elsősorban honos fajtákkal, mint : kocsányos tölgy , mezei szil, mezei juhar, japán- akác, nyugati ostorfa , vadgesztenye, gyertyán és bokrokkal ültette be.
Lischka Lipót szakszerű parképítő munkássága nyomán, az árnyas liget egyre kedveltebb pihenő és szórakozó hely lett. Az 1920-as évek utáni időkből fennmaradt képeslapok megőrizték a hajdani liget szépségét. A mulatókert pavilonja nyáron amatőr színtársulati előadások, báli mulatságok, rendszeres közösségi rendezvények, majálisok és más ünnepségek helyszíne volt. Az 1950-es évektől a ligeti terebélyes fák övezte szabadtéri színpadon könnyűzenei hangversenyeket, este mozi előadásokat tartottak. A pavilon területén lévő sörkert igen népszerű szórakozóhely volt. A liget fái alatt rövid időn át mini állatkert várta a gyermek látogatókat. Amikor a sörkert megszűnt a liget látogatottsága megcsappant, csak a csendre és a jó levegőre vágyók keresték fel a madarak énekétől hangos zöld szigetet. A liget odvasodó fáin jó fészkelő helyre leltek a cinkék, baglyok denevérek.
A sörkert megszűnte után hosszú évek elteltével a lepusztult elhagyott pavilont építő munkások vették birtokba és 2007-ben eredeti állapotának megfelelően teljesen megújult a míves pavilon. A jelentős felújítás és korszerűsítés után a régi-új épület a mellette épült új emeletes szárnnyal együtt a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület látogatóközpontja lett. Az épület az új külsőhöz új tartalmat is kapott, bázisa lett öko-turisztikai és környezeti nevelési programoknak, konferenciáknak, kulturális rendezvényeknek. A szabadtéri színpad helyén létesült gyermekjátszótérrel a Széchenyi liget újból életre kelt, kellemes, üdítő színfoltja Békéscsabának.
Szerkesztette: Gécs Béla