Békéscsaba díszpolgárai

A Békéscsaba Díszpolgára kitüntetés

A Békéscsaba díszpolgári cím odaítélése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, 1988-1998 között erre 14 esetben került sor. Egy díszpolgári cím visszavonásáról 1943-ban, valamennyi 1945 év előtti eltörlésről1948-ban döntött a város.

1992 évben két díszpolgári címet adományozott a testület, 2000-ben pedig hatályon kívül helyezték a régi díszpolgári törlésére vonatkozó határozatot- a kitüntetettek visszakapták díszpolgári címüket.

A neveket 2000 év decemberétől a városházi díszterem bejáratánál felállított vörös gránit emléktábla örökíti meg. 

A kitüntetés odaítélésének módját és feltételeit Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a helyi kitüntetésekről szóló 7/2021. (III. 22.) önkormányzati rendelete tartalmazza.

A Békéscsaba Díszpolgára – mint a legmagasabb rangú helyi elismerési forma – annak a természetes személynek adományozható, aki Békéscsabáért maradandót alkotott, illetve kiemelkedő tevékenységet végzett.

 

Évente legfeljebb egy kitüntetés adományozható.

 

A kitüntetés adományozására javaslatot tehetnek:

• a polgármester,
• az alpolgármesterek,
• az önkormányzati képviselők,
• a jegyző,
• a város területén működő helyi nemzetiségi önkormányzatok.
• a Közgyűlés valamennyi bizottságának és településrészi önkormányzatának nem képviselő tagja,
• a városban működő egyházak,
• a városban működő pártok,
• az önkormányzati intézmények vezetői,
• a Békéscsabán székhellyel vagy telephellyel rendelkező – bíróság nyilvántartásba vett – civil szervezetek.

 

A javaslattételi felhívás Békéscsaba Megyei Jogú Város honlapján és a Csabai Mérlegben jelenik meg.

 

A javaslatok minden év november 30. napjáig nyújthatók be.

 

A kitüntetés átadására a március 15-ei nemzeti ünnep kapcsán szervezett városi ünnepségen kerül sor.

 

A javaslatok értékelését a Kitüntetési Munkacsoport végzi.

 

Békéscsaba Díszpolgárai

 

Szemián Sámuel főjegyző felolvasta Fábry Károly és társai által Kossuth Lajosnak a város díszpolgárává való megválasztása iránt beadott s igen szépen szövegezett indítványt.

Nagy éljenzés után Fábry Károly ügyvéd felemelő, nagyhatású beszédét így zárta: „ Kossuth Lajos az előtt 87 évvel született- ünnepeljük meg, s tegyük emlékezetessé az áldott napot. Csaba városára nézve a legméltóbban akként, hogy e napon iktassuk be Csaba városunk első díszpolgárát az, kinél méltóbbat, és nagyobbat a magyar nemzet nem ösmer- egyértelmű hazafias lelkes érzéssel határozzuk el, s mondjuk ki: Legyen Csaba város első díszpolgára Kossuth Lajos és Csaba város legifjabb új polgára sokáig éljen!”

A lelkes éljenezésekkel fogadott beszéd után az elnöklő Kliment János bíró az indítványt egyhangúlag megválasztottnak és Kossuth Lajost Csaba díszpolgárunk egyhangúlag megválasztottnak jelentette ki.

Kossuth Lajost táviratilag értesítették díszpolgárrá választásáról és, hogy az erről szóló diplomát Kliment János bíró vezetésével hattagú adja át.

 

---

 

Regényével nagy hatást gyakorolt a magyar irodalom fejlődésére. Hatszáz könyve a világirodalom páratlan teljesítménye. Jókai volt, aki bűbájos ékesszólásával dicsérte Csabát, amely a kultúránk méltó hajlékot állított Thália csarnokával.

A felolvasást kiállítások kísérték a teremből „Elfogadjuk!”, „Éljen Jókai Mór, Csaba város díszpolgára”.

Az indítványt megszavazták , az írót táviratban értesítették a döntésről s a díszpolgári oklevelet küldöttség vitte el Jókai Mórnak.

Korossy főjegyző javaslatára a közgyűlés a Nagytabáni utcát Jókai Mór utcára változtatta, s ezzel az ülés véget ért.

 

---

 

Dr. Wekerle Sándor (1848-1921) miniszterelnök.

Fél évvel Jókai Mór díszpolgárrá választása után a csabai képviselő-testület újabb személynek adományozta a város kitüntető címét.

Az 1894. június 12-i testületi ülésén Korosy László főjegyző emelkedett hangon olvasta fel Beliczey István és 14 képviselő indítványát, melyben azt kérték, hogy Csaba díszpolgárává válasszák Wekerle Sándor miniszterelnököt, volt pénzügyminisztert.

Többen méltatták Wekerle Sándornak a pénzügyi egyensúly helyreállítására tett erőfeszítéseit, a szabadelvű törekvések kitartó vezérének egész munkásságát.

A képviselő-testület döntő többséggel megszavazta a miniszterelnök díszpolgári címét.

A díszpolgári oklevelet július 5-én Maczák bíró és Korosy főjegyző vezetésével nyolctagú bizottság adta át Budapesten a kormány elnökének. Wekerle miniszterelnök megköszönte a csabaiak szívének oly jóleső szeretetét.

 

---

 

A polgármester kiemelte, hogy „mi csabaiak Apponyiban nemcsak az államférfit látjuk. Bennünket mindig a lelki összetartozás érzete fűzött hozzá, minthogy városunkkal közvetlen kapcsolatban állott”.

Mint városunk nagybirtokosa, erkölcsi kötelezettségeinek a legnagyobb lelkiismerettel tett eleget. Évtizedeken át volt lelkes támogatója Csaba életének, és sok fontos közintézményünk neki köszönheti létét. Egy ízben városunk országgyűlési képviselője is volt. Az 1888. évi nagy árvízkor az itt élők segítségére sietett. Szociális érzékenységről tett tanúságot békéscsabai birtokainak eladásával.

A polgármester szavait hosszasan éljenezték a képviselők, azután Korniss Géza városi tanácsnok méltatta ünnepi beszédében Apponyi életét és politikai érdemeit.

A Függetlenségi Párt egyik vezetője volt. 1872-ben lett országgyűlési képviselő, szónoki tehetségével már akkor általános feltűnést keltett, a Wekerle-kormányban vallás- és közoktatási miniszter. A trianoni béketárgyalásokon a magyar küldöttség vezetője volt.

Korniss tanácsnok az életrajz ismertetése után felolvasta a világhatározatot, amelyben a testület egyhangúlag, lelkesedéssel határozta el , hogy Apponyi Albert grófot Békéscsaba rendezett tanácsú város díszpolgárává választja.

A díszpolgári oklevelet az országos Apponyi-ünnepségeben Budapesten adta át Berthóty István polgármester.

 

---

 

Wlassics Gyula jogi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. Bírósági szolgálatba lépett majd az igazságügyi minisztériuma került. Volt egyetemi tanár, majd 1892-ben országgyűlési képviselővé választották, 1895-ben kapta meg a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcát és betöltötte a főrendiház és felsőház elnöki tisztét. Nevéhez fűződik az ezredéves ünnep alkalmából indított ezer népiskola felállítása a polgári iskolák és a képzőművészeti főiskola megalapozása. Jelentős volt irodalmi és publicisztikai munkássága, több önálló műve jelent meg.

Wlassics Gyula segítő keze és támogatása eredményeként jöhetett létre Csabán a díszes főgimnázium és fejlődött államivá a községi polgári leányiskola s keletkezett a polgári fiúiskola, valamint a 6-6 osztályú fiú és leányiskola és a többi hajlékú a szellemi előrehaladás és világosság terjesztésének melynek nemzedékekre kiható áldásos működése vált biztosítottá.

 

---

 

Előbb a gyomai járás, majd 1861-1889 között Békéscsaba országgyűlési képviselője, majd 1889-től Csongrád és Zólyom vármegye főispánja lett. Dr. Wlassics gyula miniszter 1895-ben közoktatási államtitkárrá nevezte ki, egy évtizedig maradt ezen a poszton.

Felkarolta Csaba kulturális ügyeit és fontos közművelődési intézmények legfőbb támogatója volt. Közreműködésével és támogatásával épült a Közművelődés Háza, a mai Munkácsy Múzeum épülete. A csabai iskolák létesítésének és fejlesztésének nagy támogatója. Értékes közéleti tevékenysége mellett buzgó művelője volt a magyar irodalomnak és az egyháztörténeti írásnak. Egyik megalkotója a Békés vármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnak, melynek 12 éven át titkára és évkönyvének szerkesztője volt. Békés megye történetének feltárásához számos tanulmányával járult hozzá. Értékes tevékenysége elismeréseként 1889-ben a Magyar Történelmi Társulat elnöki tisztét 1903-1909-ig viselte. Tízéves államtitkári munkássága után megkapta a belső titkos tanácsosi méltóságot és a Lipót rend középkeresztjét.

Zsilinszky Mihály 87 éves korában, hosszú betegség után 1925. október 4-én hunyt el. A Magyar Tudományos Akadémia előcsarnokában felállított ravatalánál Raffay Sándor püspök mondott gyászbeszédet. A Kerepesi temetőben lévő családi sírboltban nyugszik.

 

---

 

A közgyűlés hivatalos jegyzőkönyve szerint: A képviselő-testület Dr. Dr. Hazay-Sternschuss János cs. És kir. főtörzsorvos kórházi parancsnokot nemes emberbaráti érzülete úgy a katonaügyi intézmények , mint a hadbavonult sebesült és beteg katonák és hozzátartozóik iránt mindenkor tanúsított kiváló érdemei elismeréséül Békéscsaba nagyközség díszpolgárául oklevélnek küldöttség útján való átadásával értesíteni rendeli. Kiadta Korossy László főjegyző. (Érdekesség, hogy szinte egy időben Békés megye 14 község és díszpolgári címet adományozott Hazaynak).

A személyiségére vonatkozó ismereteink hiányosak. Születési éve ismert, valószínűleg osztrák származású, zsidó vallású lehetett. Katolikus vallásra tért. Dr. Hazay a m. kir. belügyminiszter idevágó, honosítási okirata alapján, 1905. október hó 19-én pedig Békésvármegye alispánja előtt a magyar honossági esküt letette. Dr. Hazay eredeti nemzetiségét és szülőhelyét bizonyító adatokat a Hadtörténeti Levéltár sem őriz. Dr. Hazay-Sternschuss János 1911-ben, a 101. gyalogezred csabai zászlóaljának ezredorvosa.

A csabai tartalék korház élén kitűnő munkát végzett. Ezt a sokatmondó ápolási adatok bizonyítják. Eszerint a világháború kezdetétől 1918. március végéig korházban 79.868 katonát ápoltak, ebből 72.905 fő gyógyultan tért vissza csapattestéhez harctéri szolgálatra. 3.253 fő mint rokkant , katonai szolgálatra alkalmatlan felülvizsgálati úton bocsátotta el , 3.432 fő állt ápolás alatt és csak278 fő halt el.

. Dr. Hazay-Sternschuss János a csabai képviselő-testületbe a Radikális Párt jelöltjeként került. 1916-ban beterjesztett javaslatát, mely szerint a harctéren szerzett és betegség következtében Békéscsabán elhalt és itt eltemetett, valamint a harctérről hazahozott, hősi halottak részére külön hősi temető létesüljön!- a közgyűlés megszavazta.

A temető költségére 10 ezer katonát szánt a testület. Az 1918-ban felszentelt, 50x100 méteres területen kialakított sírkertben 926 egyforma sír kapott helyet. 489 magyar hősi halott mellett orosz, szerb, olasz, német és román katona nyugszik, a szarvasi úti felüljáró közelében létesített, bejáratnál hősi emlékmű szoborral ékesített sírkertben.

A katonakorházakat öt évig vezető főtörzsorvost a háború után az őszirózsás forradalom események személyes népszerűsége révén, a közhangulat városparancsnokká nevezi ki.

Amikor Békéscsabán megalakul a Nemzeti Tanács névleges vezetőnek

Dr. Hazay-Sternschuss Jánost választják, azonban a tényleges és szellemi vezér Dr. Székely Lajos fiatal ügyvéd lett.

Dr. Hazay-Sternschuss Jánost 1920 júniusában-nem tudni milyen hátsó okokból kiindulva- feljelentések alapján „bűnügy vádjával” letartóztatják és vizsgálati fogságba kerül. Végül a m királyi ügyészség a főtörzsorvossal szembeni vádat elejtette.

1920 után Dr. Hazay-Sternschuss elkerült Csabáról, innen hová költözött, s hol és mikor halálozott el nincsenek adatok.

1943. január 16-án rendkívüli közgyűlésen a város képviselő-testülete Dr. Hazay-Sternschuss Jánost megfosztotta díszpolgári címétől.

Idézet a véghatározatból: „a nemzet lelkétől és világnézetétől idegen lelkületű , osztrák császári katonaorvost oly érdemek és közéleti tevékenység elismeréséül tüntette ki díszpolgársággal, mely ténykedés lassú bomlasztó hatásával veszélyeztette az éppen válságos, sorsdöntő időkben szükséges nemzeti egységnek az ezeréves hazánk történelmi fennmaradását… Azok az érdemek, az akkori képviselő-testület bár jóhiszeműen neki tulajdonított , nem voltak valódi , időtálló érdemek..”

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 200. szeptember 20-án , az 1943-ban hozott határozatot hatályon kívül helyezte, és Dr Hazay-Sternschuss János aranybetűs neve Békéscsaba díszpolgárai közt olvasható a díszterem bejárata melletti díszes márványtáblán.

 

---

 

A közélelmezési hivatal vezetése alól felmentették és 1924-ben a pénzügyminisztérium tárca nélküli minisztere lett, majd Korányi Frigyes utóda lett a pénzügyminiszteri székben. Pénzügyminiszterként 1928 őszéig tevékenykedett. 1922-26-ban kormánypárti programmal a rétsági választókat majd 1927-1938 között a békéscsabai választókat képviselte az országgyűlésen.

1925. szeptember 21-én a képviselő-testület Békéscsaba díszpolgára címmel tüntette ki.

Dr. Bud János miniszterként és országgyűlési képviselőként segítette Békéscsabát. Támogatásával épült a Békéscsabai Kisgazdák Egylet székháza és a Kereskedelmi Csarnok épülete melynek avatásán részt vett.

Kölcsönök biztosításával segítette a városháza átalakítását, a leánylíceum és az árpád gőzfürdő építését. Dr. Bud János 1950. augusztus 7-én, hetven éves korában hunyt el Budapesten.

 

---

 

Teleki Pál (1879-1941) Miniszterelnök

Békéscsaba város képviselő-testülete 1940. évi augusztus 31-én, a második Bécsi döntést követő napon tartott rendkívüli közgyűlésen Teleki Pál Magyarország miniszterelnökét és Csáky István, gróf, külügyminisztert egyhangú lelkesedéssel Békéscsaba díszpolgárává megválasztotta. A grafikusművész által készített díszoklevelet küldöttség adja majd át Budapesten a kitüntetetteknek.

Teleki Pál, 1879. november 1-én született a történelmi múltú erdélyi családból Budapesten a József-nádor téri klasszicista teleki-palotában.

Elemi és középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. A Budapesti tudományegyetem jogi és államtudományi karán 1903-ban kapott államtudományi doktori oklevelet. 1904-től szolgabíraként tevékenykedett Szatmárban, ahol1905-ben országgyűlési képviselőnek választották. 1910-1913-ig a Földrajzi, majd a Földrajzi Társaság főtitkára tisztséget 1923-ig viselte. 1920. július 25-én Horty Miklós kormányzó kinevezte miniszterelnökké, amit 1921. április 14-ig töltött be, azután visszavonult a politikai élettől. Kormányzásának idején fogadtál el a „numerus clausus” törvényt. 1922-ben a kormányzó az ország főcserkészévé nevezte ki. A tisztséget egészségi állapotára hivatkozva egy évig töltötte be.

Teleki Pál a politikába 1928-ban tért vissza, először kultuszminiszternek. Az első bécsi döntés tárgyalásánál a magyar delegáció egyik vezetője volt. Második miniszterelnöksége idején fogadta el a parlament a II. zsidótörvényt. Teleki 1940. december 12-én Belgrádban örök barátsági szerződést kötött Jugoszláviával. Az ottani katonai puccs amely németellenes élű volt, a berlini vezetés bejelentette igényét, hogy a német csapatok Magyarországon áthaladhassanak. Teleki tartani akarta magát a megkötött barátsági szerződéshez Németország ellenében. A német hadsereg Jugoszlávia elleni felvonulásának másnapján 1941. április 3-án reggel telekit fejlövéssel holtan találták a Sándor-palotában lévő lakosztályban, hatvankét évet élt.

 

---

 

Megfigyelőként részt vett az 1938 őszén tartott müncheni négyhatalmi értekezleten. Az ez évi időközközi választáson az ózdi kerület országgyűlési képviselője lett.

A Magyar Élet Pártja programjával 1939-ben Sopronban jutott mandátumhoz. Tagja volt az Imrédy-, majd a Teleki kormánynak. Nagy része volt az Antikomintern Paktumhoz való csatlakozásban és a második bécsi döntés előkészítésében (1940. aug. 30) valamint a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásban (1940. nov. 20). A német és olasz külpolitikai irányvonal feltétlen híve volt. Ő írta alá 1940. december 12-én Belgrádban a jugoszláv-magyar örökbarátsági szerződést. Korán, életének 47. évében, 1941. január 27-én hunyt el Budapesten.

 

---

 

A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület 1928-tól választmányi tagja és felügyelő-bizottsági tagja az Első Gazdasági Vasútnak. Megalakulástól ügyvezető elnöke a Kőrös vidéki Motorsport Klubnak, valamint Szegeden megalakuló Délvidéki Automobil Klub alelnökévé választotta 1928-ban.

A belügyminiszter Beliczey Miklóst, 1939-ben nevezte ki Békés vármegye főispánjává, a tisztséget nagy szaktudással 1944 március 19-ig töltötte be.

1944.március 19. után (Magyarország német megszállása) nem akart többé nyilas uralom alatt főispán lenni.Ezen dátum és a lemondása közötti két hét alatt a miniszter maradásra akarta bírni,de nem lehetett erről meggyőzni. Antinyilas lelkiismerete(lásd. "Vagy nyíl ,vagy kereszt" c. híres cikkét) soha nem engedte volna neki, hogy az akkori helyzetben főispán maradjon.

Békéscsaba város közgyűlése 1942. szeptemberben 30-án, Békés vármegye és Békéscsaba jelentős közéleti személyiségének, díszpolgára címet adományozta. Beliczey Miklós 1977. március 21-én hunyt el, a ligeti katolikus temetőben nyugszik.

 

---

 

Majd kiment:”a múltban a magyar dolgozók nem voltak egyenjogú polgárai ennek az országnak. Azokat, akiket a múltban díszpolgárokká választottak, hű kiszolgálói voltak a reakciónak.”

Kérte ezután, hogy a nemrég hazajött Károlyi Mihályt válassza meg a város első díszpolgárává.

A képviselőtestület egyhangúlag elfogadta a javaslatot és Károlyi Mihályt díszpolgárrá választotta. Károlyi Mihály nagybirtokos grófi sarja a budapesti egyetem jogi karán szerzett diplomát, fiatalabb éveit többnyire vidéken és külföldön töltötte. Nagybátyja Károlyi Sándor hatására kapcsolódott be a szövetkezeti mozgalom szervezésébe. Konzervatív agráriusként 1901-ben a Szabadelvű Párt tagja lett. 1905-ben szerzett először képviselői mandátumot a pétervásári kerületben és ekkor lett a Függetlenségi párt tagja. 1909-1912 között elnöke volt az Országos Magyar gazdasági Egyesületnek. Károlyi 1916-ban megalapította a Függetlenségi és 48-as (Károlyi) Pártot. Polgári demokratikus reformokat- földosztási és általános választójogot-és nemzeti egyenjogúságot követelt. Ellenezte az osztrák- Magyar Monarchia és Németország szövetségét: ehelyett a dunai népek barátsága és az antantbarát külpolitika híveként érvelt a háborúval szemben.

Az első világháború végén 1918. október 23-án Magyar Nemzeti Tanács néven ellenkormányt alakított, melynek elnöke lett.

1918. október 31-én, az őszirózsás forradalom délutánján (Tiszta István miniszterelnök halála után) a Nemzeti tanács november 16-án kikiáltotta a köztársaságot és 1919 január 11-én Károlyit ideiglenes köztársasági elnökké választotta.

Új választójogi törvényt hoztak. Törvénybe iktatták a sajtó-, az egyesülési és gyülekezési szabadságot. Az új földtörvény elfogadása után a parcellázást csak Károlyi maga kezdte meg kápolnai birtokán 1919. február 22-én.

Károlyi Mihályt a Tanácsköztársaság hatalom átvétele után 1919. július 4-én emigrált. Szemben állt a Horty-rendszerrel Ausztriába, Csehszlovákiában és Jugoszláviában élt. A Horty-rendszer 1923-ban hazaárulás és hűtlenség vádjával elítélte és vagyonát elkobozta. 1924-től Londonban és Párizsban élt. 1944-1949 között együtt működik a Magyar kommunisták pártjával.

1945 áprilisában a főváros egyik képviselőjeként az ideiglenes Nemzetgyűlés tagjává választották. 1946. május 9-én érkezett haza, azzal az elhatározással, hogy pártokon felül álló politikus marad. Ezután nem juthatott jelentősebb szerephez, csak a párizsi magyar követség vezetését vállalta el 1947 augusztusában. 1949-ben Rajk László letartóztatásáról értesülve adta be a lemondását, amit el is fogadtak. Utolsó éveiben ismét emigrációban élt. A dél-franciaországi Vence-ben 1955. március 19-én Károlyi Mihály életének 80. évében hunyt el.

 

---

 

Az ülés vendégei voltak: Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, valamint a forradalom utáni büntetőper még életben lévő elitéltjei- fekete Pál sorstársai. Pap János polgármester köszöntötte a köztársaság elnökét majd méltatta Békéscsaba új díszpolgára Fekete Pál érdemeit, szenvedéseit a forradalomhoz való hűségét, majd átadta a kitüntetettnek az oklevelet.

Rövid idézet az oklevél szövegéből: „Mi Békéscsaba Megyei Jogú Város közgyűlése, a város polgárainak akaratával egyezően, 1992. március 12-i ünnepi ülésünkön Fekete Pált, az 1956-os Magyar Forradalmi Tanács elnökét egyhangúlag Békéscsaba város díszpolgárává avattuk…”

Békéscsaba város 1946 után elsőként Fekete Pálnak adományozza a Békéscsaba díszpolgára címet. Fekete Pál, Sárospatakon született 1928-ban. A tanári pályát választotta s orosz-történelem szakos tanárként négy évet töltött Békéscsabán. 1956 októberében az itteni emberek vezetőjükké választják, majd november elején lesz a Megyei Forradalmi Tanács elnöke. November 4-én, a városba bevonuló szovjet csapatokat sikerül meggyőznie, hogy nincs ellenállás- ne lőjék a békés még alvó várost. A forradalom leverése után letartóztatják, megjárja az ország szinte valamennyi börtönét. 1963-ban szabadult, de nem léphetett többé a tanári katedrára.

Egyszerű kétkezi munkásként, nehezen kereste kenyerét családjának Szegeden, ahol nyugdíjasként él. Könyvet írt a sok megpróbáltatásokat átélt időkről.

 

---

 

Schéner művészetében a gyermekkori emlékek által meghatározott népi mesterségek iránti tiszteletet kifejező motívumkincs és tárgyi folklór formavilága tükröződik.

A művész pályája első korszakában expresszív képeket fest, későbbi munkáin szürrealista motívumok kerülnek előtérbe. Betyárok, huszárok, mézeskalácsos bábok a népi, népművészeti formakincsből vett figurák a gyermekkori vásárok élményei nyomán tűnnek fel Schéner képein. Gazdag motívumkincsei a mitológiából, bibliából és legendákból építkeznek. Egyaránt dolgozik festékkel, textillel, fával és fémmel is, keresve a plasztikai megoldásokat. Kutatja a különböző művészi kifejező formákat, melyeket látványosan jelenít meg képein.

Schéner Mihály alkotó tevékenysége mellett rendszeresen publikált, saját és művésztársairól számos írást jelentetett meg.

Az alkotó polihisztor Schéner közösségi személyiség volt és tagja lett a Magyar Művészi Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának is.

Termékeny művészi munkássága 2009. május 11-én bekövetkezett halálával Budapesten ért véget.

Munkásságát, gazdag művészi életútját Békéscsabán, az általa létrehozott Meséhez s az állandó Schéner-kiállítás őrzi.

 

---

 

Magyar válogatott tornász, 1988-tól 1996-ig szerepelt a magyar válogatottban.

1989-ben a brüsszeli Európa-bajnokságon felemáskorláton aranyérmet nyert, s ezzel ő lett a magyar női tornasport első Európa-bajnoka. Négy egymást követő évben választották az év tornásznőjévé. A magyar küldöttség tagja volt az 1992. évi barcelonai és az 1996 évi atlantai olimpián. Barcelonában lóugrásban-olimpiai bajnoki címet (holtversenyben a román Lavinia Milosovicivel) talajon ezüstérmet nyert.

Az első békéscsabai bajnoknőt Békéscsabán a városháza előtt hatalmas lelkesedéssel nagy tömeg várta és ünnepelte.

Ónodi Henrietta bajnoknőt Békéscsabáért kitüntetésben részesítette a város önkormányzata, ő volt az első, aki ezt az elismerést megkapta.

Az aktív sportolástól az 1996. évi olimpia után vonult vissza. Azóta az Egyesült Államokban él és Miamiban az Olimpikonok Világszövetsége Irodája munkatársa lett.

Békéscsaba város 2007-ben tüntette ki Békéscsaba díszpolgára címmel. A kitüntetést 2008-ban vette át ünnepi keretek között.

---

Munkácsy Mihály, magyar festőművész, a 19. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mestere.

 

Békéscsabai asztalosinasként kezdett dolgozni, de festőművész vált belőle, aki hatalmas vásznaival az egész világot meghódította. Művészi tudásán és tehetségén kívül, az európai és a magyar társadalom életének falusi és városi közösségeinek kiváló ismerőjeként érzékeny „szociográfus” is volt egyben, hiszen életképfestészete mind szociológiai, mind pedig eseménytörténeti vonatkozásában pontos jellemzést ad kortársairól. Tanulmányozta és nagy műgonddal festette korának jellegzetes karaktereit. Európai és magyar polgárként vált neves festőművésszé, Krisztus-trilógiája és számtalan méltán világhírűvé vált képe missziót teljesített, amellyel keresztény magyarként az egész művelt világ előtt megbecsülést szerzett.[4] Ahhoz, hogy hatalmas életművét létrehozza, tehetségre, szorgalomra, megfeszített szellemi és fizikai munkára volt szükség.

 

Romantikusan realista festő volt, aki mindig invenciókkal teli munkákat alkotott. Szorosan kötődött a Gustave Courbet által képviselt realista ábrázoláshoz. A fájdalom megértése és átélése Munkácsy realista művészetének egyik legértékesebb eleme. A romantika egyik forrása a polgári társadalmak születésével együtt kifejlődő nemzeti tudat. Nagyméretű vásznain hatalmas kompozícióit karakteres embertípusokkal, impozáns eszköztárral alkotta meg. Életére és munkásságára is jelentős befolyást gyakoroltak a nőkkel folytatott kapcsolatai. Az özvegy Cécile Papier de Marches bárónéval kötött házassága biztosította az anyagi hátteret számára.

Ötvenhat éves korában bekövetkezett halálát fiatalkori szifiliszfertőzése okozta. Az endenichi szanatóriumban hunyt el. Művészetének a legrangosabb magyar képzőművészeti díj is emléket állít.

---

Sztraka Ernő (Békéscsaba, 1830. március 3. – Békéscsaba, 1906. február 20.[1]) községi mérnök, építész. Édesapja, Sztraka Károly, békéscsabai evangélikus tanítóként dolgozott 1825-1863 között. Édesanyja Boer Anna volt. Elemi iskolai tanulmányait apja tanítványaként végezte. Középiskolás éveit a szarvasi és eperjesi gimnáziumban töltötte. Fiatalon szerencsésen végig küzdötte az 1848-49-es szabadságharcot. A bécsi műegyetemen 1855-ben szerzett mérnöki oklevelet, majd ezt követően Békéscsabán 1861-ben elődje, Kemény Mihály után, egyhangú népszavazással választották meg az akkor még csak községi jogállásban lévő Csaba építészévé. Első ténykedéseként kidolgozta Csaba város építészeti rendszabályait, melyet el is fogadott az akkori Építési Bizottság. Megszerkesztette Csaba belterületi és városrendezési térképét. Régi házak lebontása, utcák megnyitása, szélesítése, szabályozása és sok más a város arculatát meghatározó munka fűződik nevéhez. Sztraka Ernő 1906. február 20-án hunyt el agyvérzésben; a Felsővégi temetőben nyugszik. Építési munkásságát az alábbi művek hirdetik: Létrehozta 1865-ben a Széchenyi ligetet, számos magán- és sok díszes középülettel gazdagította Csabát. Önálló építészi alkotása az 1871-1873 között, romantikus stílusban épített városháza, a neoklasszicista stílusú Hotel Fiume, a járásbíróság, a ligeti vashíd, a második világháborúban elpusztult Kakas Szálló, a mai Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola terve építése, a Békéscsabai Jókai Színház építésének vezetése, valamint az Rudolf Főgimnázium épülete. Sztraka terve alapján épült fel a régi kórház. Ezen kívül még több iskola, az erzsébethelyi evangélikus templom és sok magánház terve, építése tartozik nagy ívű életművéhez. Hősies szerepe volt az 1888-as nagy csabai árvíz idején a védvonalak, gátak erősítésével, a védekezés megszervezésével.   Stark Adolf (Bártfa, 1834. december 28. – Békéscsaba, 1910. augusztus 26.) magyar kereskedő, szőlész-borász. Édesapja, Stark Mihály, a bártfai felső leányiskola tanára volt, akit 1862-től Bártfa szabad királyi város tanácsnokává neveztek ki. Édesanyja, Folkusházy Zsuzsanna, nemesi családból származott. Elemi iskoláit Bártfán végezte. Középiskolai tanulmányait a miskolci evangélikus esperességi Középtanodában folytatta. Az 1848-49-es tanévben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc miatt tanulmányait többször megszakította, és a következő félév végén végleg abba is hagyta. Az iskolából való kimaradása után előbb inaskodott, majd más városokban igyekezett tudását gyarapítani, így Eperjesen, Nagybányán, Kolozsváron, Debrecenben, Nagyváradon dolgozott különböző kereskedőknél. 1859-ben Békéscsabán nemcsak önálló üzletet nyitott, hanem négy év múlva megházasodott és végleg letelepedett. A szőlészetet, borászatot jó pénzbefektetésnek tekintette. A századforduló éveiben már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt. A mintegy 300 szőlőfajt nagy szorgalommal és komoly anyagi áldozatok árán szerezte be a legkülönbözőbb bel- és külföldi szőlőtelepekről. Életének legjelentősebb tevékenységét a szőlőnemesítés terén fejtette ki. Világhírűvé a Csabagyöngyével vált, amely közel egy évszázad óta hazánkban és világszerte a legkorábbi érésű, finom zamatú csemegeszőlő-fajta és amelyet szinte minden szőlőtermelő országában termesztenek. A Békés megyei Gazdasági Egyletben ismeretterjesztő munkát végzett. Kezdetben mint tag, rövidesen mint vezetőségi tag működött 1896-ban történt visszavonulásáig. Tisztségében kiállításokat szervezett; a tagok számára vevőkört szerzett; a főispán felkérésére szőlőhegy-szabályzatot készített; a Borászati Lapok munkatársaként pedig tudósításokat küldött a szerkesztőségnek. Az egylet megbízásából elkészítette a gyümölcs-elárusító csarnok tervezetét. Javaslatot tett a megyei kosárfonás és háziipar fejlesztésére. Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán 1910. augusztus 26-án.