Az első csabai kőhíd
Csabai eleink 1777-re megásták a nagy kanálist, a mai Élővíz-csatornát. Az egyetlen út Gyula felé a kanálison át vezetett. Erre ácsolták az egyetlen „jármos” fahidat, amely lovas kocsik számára is alkalmas volt a vízen túli átkelésre. A néhányszor valószínűleg felújított híd közel száz éven át szolgált, amíg Sztraka Ernő községi mérnök elkészítette a téglaboltozatos, 7,5 méteres nyílású, 6 méter útszélességű kőhíd tervét, amelyet 1875 évben avattak fel. Mivel még a fahíd idejében épült két jármos fahíd –egyik a Széchenyi ligetnél, a másik a Békési útnál a mai zsilip helyén -, az új hídnak a köznyelvbe „kőhíd” lett a neve.
Negyedszázad múltával olyan nagy lett a lovas kocsi forgalom, amely már veszélyeztette a gyalogjárdán a kétoldali közlekedést, ezért Haviár Lajos királyi főmérnök terve alapján a hidat kiszélesítették és vaskorláttal látták el.
A látványos vöröstéglás boltíves Sztraka- híd 110 évig szolgálta a „Körösi” átkelést, amikor 1984 évben a nagy teherforgalom miatt erősebb és szélesebb betonhíddá épült át. Az egykor látványos híd robosztus és szürke lett. Ha az erősebb híd eredeti formáját megőrizve épült volna meg, a mai napig a régi idők hangulatát adná vissza.
A ligeti vashíd
A csabai kanálisként megásott folyóvíz második jármos hídját a Széchenyi liget bejárata előtt ácsolták össze. Erősebb, stabilabb híddá Sztarka Ernő terve szerint épült meg a hangulatos vaslemeztartós, téglahídfős, fapadlós burkolatú híd. Építése 1879-ben 11.600 pengő költséget igényelt . A város legszebb hídját is elérte a végzete, lebontották és helyébe 1962-ben ugyan új, teherbíróbb vasbeton híd épült , de elvesztette látványos szépségét, melyet az utókor ma már csak régi képeslapokon csodálhat meg. Reméljük, hogy eljön az idő, amikor felvetődik a híd eredeti formájával egyező újraépítése.
Gécs Béla írása