BÉKÉSCSABA NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI
Az önkormányzat nemzetközi együttműködésének legfontosabb területeit és kereteit a testvérvárosi kapcsolatok jelentik. A kapcsolatok létesítésének célja, hogy sokoldalú rendszer kiépítésével és ápolásával alkalmat teremtsen a város és környék értékeinek bemutatására és más országok, népek, közösségek tapasztalatainak, gyakorlatának megismerésére. Az együttműködés fontos elemeként fogalmazódik meg a teljes viszonosság, a kölcsönösség és az arányosság elve. A kapcsolatok tartalmát az egyes városokkal megkötött együttműködési megállapodások, szerződések tartalmazzák.
Békéscsaba Megyei Jogú Városnak 11 várossal van együttműködési megállapodáson alapuló, működő és kiépített kapcsolata.
|
1. Nagybecskerek (Zrenjanin)
A Béga folyó partján fekvő város a Vajdaság Közép-bánsági körzetének székhelye, politikai, gazdasági, kulturális és sportközpont. Mintegy 140 ezer lakosú és több mint 20 nemzetiség él benne.
Békéscsabával 1966-ban kötötték meg az első együttműködési megállapodást, ezt követően virágzó volt a kapcsolat. A 90-es évek végére visszaestek az együttműködések, majd 1998-tól ismét felélénkült a kapcsolat. Évente a városok vezetői látogatták egymás rendezvényeit, 2003-tól egy újabb együttműködési megállapodás alapján a felek támogatásával kiszélesedtek a kapcsolatok az oktatási, kulturális és sport intézmények ill. a civil szervezetek felé. 2005-től több kiállítás csere, sporteseményen, fesztiválon való részvétel valósult meg.
Weblap: www.zrenjanin.rs
2. Mikkeli
A város Finnország Kelet-Finnország tartományában, a dél-savoniai régióban, a fővárostól, Helsinkitől 232 kilométerre található. Lakossága 2009 márciusában 48 702 fő volt. Mikkeli érdekes kombinációja a történelemnek, hagyományoknak, az aktív üzleti életnek, a magas szintű oktatásnak, kutatásnak, a kultúrának, a természetnek és a nemzetköziségnek.
Mikkeli és Békéscsaba város vezetői 1981-ben írták alá a hosszú távú együttműködés érdekében az alap-megállapodást. Azóta folyamatos a kapcsolat nem csak az önkormányzatok, hanem a civil szervezetek és az oktatási intézmények között is.
Az együttműködés fő területei: kultúra, sport, baráti társaságok, kölcsönös nyelvtanulás.
Weblap: www.mikkeli.fi
3. Székelyudvarhely
Székelyudvarhely Romániában található megyei jogú város, Hargita megye második legnépesebb városa. Az Udvarhelyi-medence gazdasági és művelődési központja. Csíkszeredától 52, Marosvásárhelytől 100, Kolozsvártól 200, Brassótól 100 km-re fekszik. Székelyföld művelődéstörténetének legjelentősebb központja és évszázados hagyományokra visszatekintő székhelye. Fontos közúti csomópont, vasúti végállomás.
1991-ben kötött együttműködési megállapodás céljai között szerepel a magyar-román kapcsolatok ápolása, fejlesztése a társadalmi, gazdasági és kulturális élet területein. 1998-ban külön megállapodás rögzítette a székelyudvarhelyi és békéscsabai oktatási intézmények közötti célokat, feladatokat (cserekapcsolatok, tapasztalatcserék, továbbképzések). 2007-ben újabb megerősítést nyert a testvérvárosi kapcsolat. A két város a megállapodás keretében rögzítette, hogy támogatja az intézmények, civil és idegenforgalmi szervezetek közötti kapcsolatfelvételét, az évenkénti kölcsönös látogatást egymás városaiba.
Weblap: www.varoshaza.ro
4. Trencsén (Trenčín)
Trencsén (Nyitra és Pozsony mellett) az egyik legrégibb város Szlovákiában. A krónikák már a XI. században említik. A Középső-Vágvölgy legnagyobb városa a Fehér-Kárpátok lábánál, a Vág folyó két partján fekszik. A róla elnevezett egykori vármegye székhelye, ma a Trencséni kerület központja. Csákfalva, Csákháza, Diósfalu, Trencsénpüspöki, Vágapátfalva, Vágaranyos, Vághidas és Zablát tartozik hozzá. Lakosainak száma 57.854 fő (2002).
A 1992-ben kötött megállapodást 2003-ban megerősítette a két város vezetősége.
Weblap: www.trencin.sk
5. Tarnowskie Góry
A járási jogú város Lengyelország dél-nyugati részén Felső-Sziléziában, a Sziléziai vajdaságban, a Felső-Sziléziai Ipari Körzet északi szélén található. Lakosainak száma 2009-ben 61.000 volt.
Kulcsfontosságú közúti és vasúti csomópont. Itt található Európa egyik legnagyobb rendező-pályaudvara, melynek hossza néhány kilométert tesz ki. A múltban szén, ólom, cink és ezüst kitermelésének központja. 1526-tól városi rangot kapott. XVI. században egyik legnagyobb Európai bányászati központ.
Békéscsabával 1994 óta van testvérvárosi kapcsolata. A széleskörű kapcsolat nem csak az önkormányzatok között létezik, hanem az intézmények, civil szervezetek között is. A városvezetők találkozóin túl, folyamatos a kulturális, sport kapcsolat, egymás fesztiváljain, ünnepségein való részvétel, diákcserék stb.
Weblap: www.tarnowskiegory.pl
6. Lutherstadt Wittenberg
Németországban Szász-Anhalt tartományban található a város. Elsősorban Luther Mártonról híres, aki itt töltötte életének nagy részét, itt indította el a reformációt, és írta meg számos művét.
A város területén már 10 ezer éve élnek. 1949-ben a Német Demokratikus Köztársaság része lett, majd 1990-től a Német Szövetségi Köztársaságé.
1995-től folyamatos a kapcsolat a két város között, különböző tapasztalatcserék, kölcsönös részvétel egymás ünnepségein. Itt is fontos hangsúlyozni a két nemzet civil szervezeteinek, oktatási intézményeinek szerepét a kapcsolatok fejlesztésében, ápolásában (baráti találkozók, iskolai kórus találkozók, sport eseményeken való részvétel).
Weblap: www.wittenberg.de
7. Ungvár (Ужгород)
Ungvár Kárpátalja legnagyobb városa és közigazgatási központja 116.000 lakossal, melyből csak 8.000 a magyar, 90.000 ukrán-ruszin, 16.000 orosz, 2.500 szlovák. (2001-es népszámlálás.) Az Alföld északi peremén, az Előkárpátok nyugati részén, az Ung folyó mentén terül el, a jelenlegi ukrán-szlovák határ mellett. Fontos közúti közlekedési csomópont. Vasútállomása, nemzetközi repülőtere van.
Már a honfoglalás idején is lakott területként jegyzi Anonymus a krónikájában. I. (Szent) István király által alapított várispánságok egyike volt Ungvár, amelyhez 18 község tartozott. Az 1241-es tatárdúlást követően kialakított vármegyerendszerben csak járási székhely. 1430-tól szabad királyi város, 1769-től megyeszékhely mind a mai napig a változó csehszlovák, magyar, szovjet és ukrán érában is. A járáshoz közigazgatásilag 1 városi jellegű település és 64 község tartozik (33 magyarok lakta).
Az 1998 óta meglévő kapcsolat során évente cserelátogatást tettek a városok vezetői, de jó kapcsolat alakult ki oktatási intézmények és sport szervezetek között is.
Weblap: www.uzhgorod.ws
8. Belényes (Beiuș)
Belényes városa Romániában található Bihar megyében, Trianonig Bihar vármegye járásszékhelye. 2002-ben 917 magyar nemzetiségű lakosa volt (az összlakosság 8,5%-a).
A Bihar-hegység alatti síkságon, a Fekete-Körös partján található, Rézbányától 30 km, Nagyváradtól 60 km távolságban.
Belényes Bihar megye legrégebbi településeinek egyike. Az írások arról tanúskodnak, hogy már az 1241-46-os tatár pusztító hadjáratok valósággal elsöpörték a Fekete Körös medencéjében található települést. A XVIII. században már virágzó mezőgazdaság és kereskedelmi élet jellemezte. Belényes a mai napig megtartotta a vidéken betöltött vezető szerepét. Kulturális, gazdasági és kereskedelmi központtá nőtte ki magát.
Az 1999-ben megkötött testvérvárosi megállapodás fő célja a magyar-román barátság ápolása, fejlesztése, a társadalmi, gazdasági és kulturális területen egymás munkáinak megismertetése. Mindkét város támogatja az intézmények közötti, ifjúsági és civil szervezetek kapcsolatok kiépítését a kultúra, az oktatás és a sport területén.
Weblap: www.beius.ro
9. Korompa (Krompachy)
Korompa (szlovákul: Krompachy) város Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában. Szepesváraljától 14 km-re délkeletre, a Hernád jobb partján fekszik. A várost minden oldalról hegységek veszik körül. Északról a Lőcsei-hegység és a Branyiszkói-hegység, délről a Gömör–Szepesi-érchegység határolja. 1256-tól szerepel írott forrásokban, ekkor "Krumpach" alakban említik. A rihnói váruradalom része volt. 1273-ban "Krompach", 1282-ben IV. László király oklevelében "Kurumpach" néven említik. Már ekkor jelentős bányásztelepülés, a szepes-gömöri vasgyártás egyik fontos helye, a szepesi váruradalom része. Hegyeiben vasat és ezüstöt bányásztak. 1285-ben "Karumpha", 1304-ben "Chrompach" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A 14. század elején kereskedelmi központ vásártartási joggal. Plébániáját 1397-ben alapították, gótikus templomát 1424-ben szentelték fel. 1574-ben Gundelfinger Dániel három vashámort alapított itt. A város 16. században már gazdag kereskedőcsaládok irányítása alatt állt és 1602-ben szabad királyi város lett. Az 1670-es években több kuruc támadás érte. 1787-ben 178 házában 1601 lakos élt. 1828-ban 241 háza volt 1767 lakossal. 1831-ben súlyos kolerajárvány sújtotta. A 19. századig csak kisebb vashámorok működtek területén. Ekkor alapították a Korompai Vastermelő Üzem részvénytársaságot, mely a 20. század elejére Magyarország legnagyobb vasművévé nőtte ki magát. A századfordulón már mintegy 3500 dolgozót foglalkoztatott. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott. Az üzemet az első világháború után bezárták. 1921. február 21-én a településen véres harcokra került sor, melyet korompai felkelés (szlovákul Krompašská vzbura) néven emlegetnek. A munkások megmozdulását a katonaság verte szét, majd a gyárat 1923-ban szétszerelték. 1937-ben a vasmű helyén rézművet építettek, amely ma is üzemel.
Weblap:http://www.krompachy.sk/portal/index.php
10. Turócszentmárton (Martin)
Turócszentmárton (szlovákul Martin, korábban Turčiansky Svätý Martin, németül (Turz-)Sankt Martin) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turócszentmártoni járásának székhelye. A Turóci-medence központja, Turóc vármegye egykori székhelye. Epres, Kossuth, Podháj, Révayfalva, Tomcsány és Zaturcsány tartozik hozzá. A Nagy-Fátra és a Kis-Fátra hegységek közt elterülő Turóci-medence északi részén, Zsolnától 27 km-re délkeletre, a Turóc folyó partján, 395 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Nevét Szent Márton tiszteletére szentelt templomáról kapta, előtagja az egykori vármegyei hovatartozásra utal. 1264-ben említik először oklevélben Zenthmarton néven. Károly Róbert 1340-ben városi rangra emelte. 1433-ban a husziták felégették. A rendszeres heti vásártartás jogával 1489-ben ruházták fel. A 16. században lakosságának nagy része áttért az evangélikus hitre. Az ellenreformáció idején, 1639-ben az evangélikusok templomát és felekezeti iskoláját elkobozták. A várost a 13. században alapították, de fejlődése csak a 18. század közepén indult meg, ekkor fejlődött ki ipara. A 19. században a szlovák nemzeti mozgalom központja. Az 1861. június 6–7-én itt megtartott szlovák gyűlés autonómiát, nyelvhasználatot és kulturális jogokat követelt. 1863–75 között, majd 1918 után itt működött a Matica slovenská, a szlovákok kulturális egyesülete. Bútorgyárát 1888-ban, sörgyárát 1893-ban alapították. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásának székhelye volt. 1918. október 30-án itt mondta ki a szlovák nemzeti tanács a Csehszlovákiához való csatlakozást. Az 1944–45-ös szlovák nemzeti ellenállási mozgalom egyik központja, vasútállomásán robbantották fel Otto német tábornok vezérkarát. A város további nagymértékű iparosítása és ennek következtében lakosságának megtöbbszöröződése a II. világháborút követő évtizedekben történt, mely időszakban főként nehézgépipara fejlődött, de ezenkívül gyógyszer-, élelmiszer-, nyomda- és bútoripara is jelentőssé vált.
Weblap:http://www.martin.sk/
11. Senjang
Senjang (沈阳, pinjin: Shĕnyáng, mandzsu nyelven: Mukden) Liaoning tartomány fővárosa Kína északkeleti részén, egyben Mandzsúria legnépesebb és Kína negyedik legnépesebb városa. Nevét a tőle délről lévő Hun-folyóról kapta, amelyet régen Sennek neveztek, jelentése a „Sen-folyó északi partja”. Fontos nehézipari és kereskedelmi központ, szárazföldi és légi közlekedési csomópont, területén 5 vasútvonal halad át, és Mandzsúria más részeivel autópályák is összekötik. Központjában a Főpályaudvar található, amelyet még az oroszok építettek a 20. század elején, és korának legnagyobb ázsiai pályaudvara volt. A város déli részén található az északkeleti régió legnagyobb repülőtere, a Senjang Taohszien Nemzetközi Repülőtér, számos belföldi, illetve nemzetközi járattal – többek között Frankfurtba, Szöulba, Tokióba és Szingapúrba. Közigazgatási területe 13 000 km², amelyen 10 városi kerület, 1 alárendelt város és 2 megye található.
https://www.shenyang.gov.cn/english/
