Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bekescsaba.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Csabai élet

Békéscsaba sporttörténelmének rövid áttekintése

Békéscsabán megyei viszonylatban is későn alakult meg az első sportegyesület, hiszen Gyulán és Orosházán már az 1800-as évek közepétől működtek ilyen szervezetek.

A krónikák szerint az első csabai sportkör az 1888 novemberében alakult „Békés-Csabai Torna Egylet” volt. A század végére viszont rendszeres, szervezett keretek között történő sportolásról, versenyeztetésről számolhattak be a történetírók. Békéscsabán (ám valójában ez egész Békés megyére igaz) sohasem voltak meg a szükséges anyagi, tárgyi, technikai feltételek a legmagasabb szintű sporttevékenységhez, ennek ellenére a kezdetektől igen aktív sportélet folyt. S a nehézségek ellenére is számos bajnokot, váltogatott sportolót nevelt a város a különböző sportágakban (atlétikától az ejtőernyőzésig, labdarúgástól az úszásig). Ám sohasem lehetett volna a többségükből az, aki, ha nincsenek azok a lelkes, nagy szakmai tudású pedagógusok, edzők, sportszakemberek, akik a mostoha körülmények ellenére is kellő alapot teremtettek számukra.

A rendszerváltozást megelőzően a csabai sportágak jó része egy mamut-egyesület, a Békéscsabai Előre Spartacus SC keretein belül működött. A rendszerváltozás során a nagy egyesület több kisebbre szakadt – a könnyebb boldogulás reményében – a hivatalos sportpolitika ösztönzésére. Lassanként azonban a korábbinál is nehezebb feltételek közé kerültek a klubok, ma is gyakran egyik napról a másikra élnek. Nincs komoly tőkeerő a térségben, s ezáltal nincsenek – illetve alig vannak – támogatók. Mindezek ellenére egy 2017-es adat szerint Békéscsabán negyvenöt különböző sportágat űznek versenyszerűen, az igazolt versenyzők száma ezrekben mérhető.

Az olimpiai eszmék hamar gyökeret vertek Békéscsabán. A kutatások jelenlegi állása szerint 53 békéscsabai kötődésű sportoló vett részt az ötkarikás játékokon. Büszkék lehetünk arra, hogy öt olimpiai bajnokunk van. Takács Károly (sportlövő – 1948, 1952); Boros Ottó (vízilabdázó – 1956, 1964); Palotai Károly (labdarúgó – 1964-ben); Gedó György (ökölvívó – 1972.); Ónodi Henrietta (tornász – 1992).

A „klasszikus sportágak” közül városunkban hosszú ideig a legeredményesebb a női torna volt. A Békéscsabán, az 1950-es évektől működő tornaszakosztály a magyar tornasport meghatározó bázisává a ’70-es évektől vált. A csabai egyesület az egyetlen az országban, amely a női tornának Európa-bajnokot adott: Zsilinszki Tünde 1982-ben az ifjúságiak, Ónodi Henrietta 1989-ben és Varga Adrienn 1998-ban pedig a felnőttek között győzött.

Az Unyatinszki házaspár nevelte Ónodi emellett (sok más érem kíséretében) világbajnoki és olimpiai bajnoki címmel is büszkélkedhet. Mindkét aranyérmet 1992-ben, Barcelonában nyerte. A békéscsabai sportsikerek egyik legjelentősebbikeként tartják számon a szakemberek, hogy 1996-ban, az atlantai olimpián négy csabai tornászhölgy (Ónodi Henrietta, Balog Ildikó, Nyeste Adrienn, Varga Adrienn) képviselte a magyar színeket; a nem is rossz 9. helyen végeztek. A tornászok közül kiváló nemzetközi sikereket ért el a felsoroltakon túl Újszigeti Katalin, Kalmár Zsuzsa, Böczögő Dorina és Makra Noémi is. A tornaklub neves edzői közül ketten is – Lukács József és Kalmár Zsuzsa – szövetségi kapitányi tisztet töltöttek be.

Nagy hagyományai vannak a városban az atlétikának is. A gyalogló házaspár: Urbanik Sándor négy, Urbanikné Rosza Mária pedig három olimpián képviselte a magyar, illetve a csabai színeket. Medovarszki János Universiade 3. helyet szerzett (1965.), a diszkoszvető Máté Gábor pedig a város első atlétája volt, aki három hivatalos világversenyen (ifjúsági világbajnokság, U23-as Európa-bajnokság, Universiade) is érmes (mindannyiszor bronz) helyezést ért el.
A jelen legkiemelkedőbb sportolója Márton Anita Európa-bajnok, világbajnoki ezüstérmes, olimpiai bronzérmes súlylökő. A felsorolásból nem hagyható ki Baji Balázs Eb-ezüstérmes, világbajnoki 3. helyezett, Universiade-győztes gátfutó sem, két olimpia résztvevője.
A Békéscsabai Atlétikai Club az elmúlt években az ország egyik legmeghatározóbb, legsikeresebb atlétikai egyesületévé nőtte ki magát. Sportolói sorozatban nyerik az országos bajnoki címeket, jutnak el világversenyekre.

A legnépszerűbb sportág, a labdarúgás a századfordulót követő esztendőkben indult útjára. A város és Békés megye első reprezentatív együttesét 1911 tavaszán Csabai Atlétikai Klub néven alapították.
A legnagyobb sikereket elérő Békéscsabai Előre egy évvel később, 1912-ben alakult meg. A Békéscsabai Törekvés MSE (akkor így hívták az Előrét) 1945-ben ugyan bemutatkozott az első osztályban, de a csabai labdarúgás csak 1974-től tudott hosszabb ideig a legjobbak között szerepelni. A békéscsabaiak hazai mérkőzésein az élvonalban mindig az egyik legmagasabb nézőszámot regisztrálhattuk. A lila-fehérek összesen 26 bajnoki idényt játszottak az élvonalban.
Az Előre a legnagyobb sikerét 1988-ban, a Magyar Népköztársasági Kupa (akkor még így nevezeték) megnyerésével, illetve az 1993/94-es bajnokságban szerzett harmadik helyével érte el. Ezek nemzetközi kupamérkőzésekre is jogosították a klubot (az akkor még létező Kupagyőztesek Európa Kupája, illtve az UEFA Kupa küzdelmeiben szerepeltek a lilák).
Az egyesület számos válogatottat adott a magyar labdarúgásnak (Amsel Ignác, Kerekes Attila, Pásztor József, Paróczai Sándor, Szekeres József, Mracskó Mihály, Bánfi János, stb.). A csabai futball edzői közül a későbbiekben Mészöly Kálmán és Csank János szövetségi kapitányként is tevékenykedett.

A csabai női kézilabdasport világbajnokokat adott (1949. Budapest: Balázs Judit, Laurinyecz Katalin, Hámori Ilona), világbajnoki ezüstérmeseket, olimpiai helyezetteket, sokszoros válogatottakat nevelt: Bonyhádi Klára, Csulikné Bozó Éva, Hankóné Jakab Gabriella, Bohus Beáta, Hochrajter Rita, Szrnka Hortenzia, stb. személyében. A magyar bajnokságban és a Magyar Kupában érmes helyezések, nemzetközi kupaszereplések dicsérik az itt folyó munkát. A férfiaknál Mohácsi Árpád, illetve a szövetségi kapitányságig jutó szakember, Skaliczki László nevét illik feltétlenül megemlíteni. (A hölgyek is „adtak” a magyar válogatottnak egy szakvezetőt, a később olimpiai 4. helyezésig jutó csapat edzője Lele Mihály volt.) Az 1990-es évek elején olyan nagy volt a kézilabdasport iránti érdeklődés, hogy a kettős rangadókon – a férfiak és a hölgyek egymást követően játszották meccseiket – nemritkán ki lehetett tenni a „telt ház” feliratot a városi sportcsarnok bejáratára.

Az utóbbi évek legkiemelkedőbb eredményeit a Békéscsabai Röplabda SE sportolói produkálták. A csabai röplabdások 2017-ig négy egymást követő évben is magyar bajnoki címet nyertek, az utolsó két évben a Magyar Kupában sem találtak legyőzőre. A nemzetközi kupában is letették névjegyüket, a Bajnokok Ligájában, a CEV Kupában és a MEVZA-kupában arattak maradandót. Korosztályos és felnőtt válogatottak sorát adták és adják a magyar röplabdasportnak. S ha már a szövetségi kapitányoknál tartunk: 2017 nyarától a magyar női válogatott kapitánya, Alberto Salomoni irányítja a csabai klub szakmai munkáját is.

A felsoroltakon túl számtalan nagy csillaga van a békéscsabai sportéletnek. Így például

– az úszó Szabados Béla (három olimpia résztvevője, olimpiai hatodik, Európa-bajnoki bronzérmes, rövidpályás világbajnok) és Bohus Richárd (két olimpián vett részt, világbajnoki bronzérmes, többszörös Eb-ezüst és -bronzérmes);
– a súlyemelő Bökfi János (korosztályos világ- és Európa-bajnok, olimpiai 4. helyezett);
– a cselgáncsozó Gyáni János (kétszeres Eb-bronzérmes, vb-5. helyezett) és Petrovszki Mihály (az első olyan olimpiai résztvevő, aki békéscsabai klubból került az ötkarikás játékokra);
– a tekéző Hursán Zsófia (világbajnok);
– a vívó Tóth Hajnalka (többszörös világ- és Európa-bajnok), Bohus Réka és Petri Renáta (világ- és Európa-bajnoki érmesek);
– a sakkozó Erdős Viktor (korosztályos világ- és Európa-bajnok);
– a kick-boxoló Csicsely Szilvia, Gulyás Beáta és Debreczeni Dezső (többszörös világ- és Európa-bajnokok) sem, s még sorolhatnánk sokáig a neveket, szép sikereket.

S arról se feledkezzünk meg, hogy 1997-ben Békéscsaba városa megkapta a Nemzet Sportvárosa kitűntető címet. E cím természetesen nem csupán a versenysportban elért remek eredményeknek szólt, hanem a szabadidő- és diáksport területén tapasztaltaknak is.
Hogy az előbbiek közül a legnépszerűbbet említsük: évtizedes hagyományai vannak a kispályás labdarúgó bajnokságságoknak, kupáknak. Békéscsabán ma több, mint 80 kispályás focicsapat, s mintegy 1300 igazolt kispályás labdarúgó van, ami a város lakosságának számát tekintve egészen kimagasló szám.
A városban ugyanakkor rendszeresek a más jellegű szabadidősport-rendezvények (4labda bajnokságok, sportfesztiválok, sportparádék, streetball fesztivál, utcai futóversenyek stb.) is.
Ugyancsak nagy hagyományokra tekintenek vissza a – diákok számára (a diákolimpiai programok mellett) rendezett – városi alapfokú bajnokságok. A középiskolák öt sportágban versengenek egymással a teljes tanév ideje alatt.
Békéscsaba Megyei Jogú Város számos rangos nemzetközi sporteseménynek volt a házigazdája. Így például rendeztek a csabai repülőtéren (illetve Békéscsaba légterében) ejtőernyős és vitorlázó repülős világ- és Európa-bajnokságot.
A legnépszerűbb sportágak közül a 2004. évi Női Kézilabda Európa-bajnokság emelkedik ki, amikor is az egyik csoport házigazdája volt városunk. A magyar kézi-, vízi- és röplabda-válogatottak is több alkalommal megfordultak Békéscsabán, a város majd’ húsz nemzetek közötti hivatalos válogatott találkozónak adott otthont.