Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bekescsaba.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Ugrás a tartalomhoz
Csabai élet

Békéscsaba sporttörténelmének rövid áttekintése

 

A krónikák szerint az első csabai sportkör az 1888 novemberében alakult „Békés-Csabai Torna Egylet” volt (Békéscsabán megyei viszonylatban meglehetősen későn alakult meg az első sportegyesület, hiszen Gyulán és Orosházán már az 1800-as évek közepétől működtek ilyen szervezetek). A század végére viszont rendszeres versenyeztetésről számolhattak be a történetírók. A reprezentatív klubok megalakulása 1912-re tehető, ekkor jött létre a Csabai Atlétikai Klub, illetve a Békéscsabai Előre MTE (melynek utódegyesülete ma is létezik).

Békés megyében, Békéscsabán sohasem voltak meg a szükséges anyagi, tárgyi, technikai feltételek, ennek ellenére a kezdetektől magas színvonalú sportélet folyt a településen. Számos bajnokot, váltogatott sportolót nevelt a város a különböző sportágakban (atlétikától az ejtőernyőzésig, labdarúgástól az úszásig). Ám sohasem lehetett volna a többségükből az, aki, ha nincsenek azok a lelkes szakemberek, nagy szakmai tudású pedagógusok, edzők, akik a mostoha körülmények ellenére is kellő alapot teremtettek számukra.

A rendszerváltozást megelőzően a csabai sportágak jó része egy mamut-egyesület, a Békéscsabai Előre Spartacus SC keretein belül működtek. A rendszerváltozás során a nagy egyesület több kisebbre szakadt – a könnyebb boldogulás reményében, a hivatalos sportpolitika ösztönzésére. Lassanként azonban a korábbinál is nehezebb feltételek közé kerültek a klubok, sok közülük ma is jóformán egyik napról a másikra él. Nincs komoly tőkeerő a térségben, s ezáltal nincsenek – illetve alig vannak – támogatók. Mindezek ellenére egy 2020-as adat szerint Békéscsabán negyvenhét különböző sportágat űznek versenyszerűen, az igazolt versenyzők száma ezrekben mérhető.

 

Az olimpiai eszmék hamar gyökeret vertek Békéscsabán. A kutatások jelenlegi állása szerint 57 békéscsabai kötődésű sportoló vett részt az ötkarikás játékokon.

. Büszkék lehetünk arra, hogy öt olimpiai bajnokunk is van. Takács Károly (sportlövő – 1948-ban Londonban és 1952-ben Helsinkiben győzött, a kétszeres bajnok Csabán volt hivatásos katona, itt lett igazolt sportoló)); Palotai Károly (labdarúgó – az 1964-ben, Tokióban aranyérmes csapat kapitánya volt a későbbi világhírű játékvezető, Békéscsabán született); Boros Ottó (vízilabdázó – 1956-ban Melbourne-ben és 1964-ben Tokióban volt a pólóválogatott kapusa, ugyancsak Békéscsabán született); Gedó György (ökölvívó – 1972., München papírsúlyú bajnoka, gyermekként Békéscsabán ismerkedett meg a boksz alapjaival); Ónodi Henrietta (tornász – 1992-ben, Barcelonában bizonyult a legjobbnak ugrásban, Csabán látta meg a napvilágot). Közülük csupán Ónodi győzött csabai egyesület tagjaként. Ugyanakkor akik jelen voltak, sohasem felejtik a bajnoknő fogadását a Városháza előtt, a Szent István téren…

 

 

A „klasszikus sportágak” közül városunkban hosszú ideig a legeredményesebb a női torna volt. A Békéscsabán, az 1950-es évektől működő tornaszakosztály a magyar tornasport meghatározó bázisává a ’70-es évektől vált. A csabai egyesület volt az első klub, amely az ország női tornasportjának Európa-bajnokokat adott: Zsilinszki Tünde 1982-ben az ifjúságiak, Ónodi Henrietta 1989-ben és Varga Adrienn 1998-ban pedig a felnőttek között győzött.

Az Unyatinszki házaspár nevelte Ónodi Henrietta az Eb-győzelem mellett világbajnoki és olimpiai bajnoki címmel, rangos versenyeken nyert érmekkel is büszkélkedhet. A békéscsabai sportsikerek egyik legjelentősebbikeként tartják számon a szakemberek, hogy 1996-ban, az atlantai olimpián négy csabai tornászhölgy (Ónodi Henrietta, Balog Ildikó, Nyeste Adrienn, Varga Adrienn) képviselte a magyar színeket; s a lányok a 9. helyen végeztek. A tornászok közül kiváló nemzetközi sikereket ért el – a felsoroltakon túl – Újszigeti Katalin, Kalmár Zsuzsa, Böczögő Dorina és Makra Noémi is. A tornaklub neves edzői közül ketten is – Lukács József és Kalmár Zsuzsa – szövetségi kapitányi tisztet töltöttek be.

 

Nagy hagyományai vannak a városban az atlétikának is. A Békéscsabai Atlétikai Club immár hosszú évek óta az ország egyik legmeghatározóbb, legsikeresebb atlétikai egyesülete. Sportolói sorozatban nyerik az országos bajnoki címeket, jutnak el világversenyekre.

A gyalogló házaspár: Urbanik Sándor négy, Urbanikné Rosza Mária pedig három olimpián képviselte a magyar, illetve a csabai színeket. Medovarszki János Universiade 3. helyet szerzett (1965.), a diszkoszvető Máté Gábor pedig a város első atlétája volt, aki három hivatalos világversenyen (ifjúsági világbajnokság, U23-as Európa-bajnokság, Universiade) is dobogós (mindannyiszor harmadik) helyezést ért el.

Az egyesület legkiemelkedőbb sportolója Márton Anita 2-szeres Európa-bajnok, világbajnoki ezüstérmes, olimpiai bronzérmes súlylökő. A magyar atlétikasport első versenyzője, aki világbajnoki aranyérmet szerzett (fedettpályán, 2018-ban), és az egyetlen, aki mind az öt atlétikai világversenyen (Európa-bajnokság, világbajnokság, fedett pályás Eb, fedettpályás vébé, olimpia) dobogós helyen végzett.

Az atléták esetében a felsorolásból nem hagyható ki Baji Balázs. Eb-ezüstérmes, világbajnoki 3. helyezett, Universiade-győztes gátfutó, két olimpia résztvevője. Balázs az egyetlen magyar sprinter, aki világbajnokságon dobogós helyen végzett. Oláh (Kovács) Barbara a csabai gyaloglóhagyományok képviselője: már két olimpián is jelen lehetett.

 

A legnépszerűbb sportág, a labdarúgás a századfordulót követő esztendőkben indult útjára. A legnagyobb sikereket elérő futballklub a Békéscsabai Előre 1912-ben alakult meg. A Békéscsabai Törekvés MSE (akkor így hívták az Előrét) 1945-ben ugyan bemutatkozott az első osztályban, de a csabai labdarúgás csak 1974-től tudott hosszabb ideig a legjobbak között szerepelni. A békéscsabaiak hazai mérkőzésein az élvonalban mindig is az egyik legmagasabb nézőszámot regisztrálhattuk. A lila-fehérek összesen 27 bajnoki idényt játszottak az élvonalban, legutóbb a 2015/16-os idényben szerepeltek a legjobbak között.

Az Előre a legnagyobb sikerét 1988-ban, a Magyar Népköztársasági Kupa (akkor még így nevezeték) megnyerésével, illetve az 1993/94-es bajnokságban szerzett harmadik helyével érte el. Ezek nemzetközi kupamérkőzésekre is jogosították a klubot (az akkor még létező Kupagyőztesek Európa Kupája, illetve az UEFA Kupa küzdelmeiben szerepeltek a lilák).

Az egyesület számos válogatottat adott a magyar labdarúgásnak (Amsel Ignác, Kerekes Attila, Pásztor József, Paróczai Sándor, Szekeres József, Mracskó Mihály, Bánfi János, stb.). A csabai futball edzői közül a későbbiekben Mészöly Kálmán és Csank János szövetségi kapitányként is tevékenykedett.

A csabai női kézilabdasport világbajnokokat adott (1949. Budapest: Balázs Judit, Laurinyecz Katalin, Hámori Ilona), világbajnoki ezüstérmeseket, olimpiai helyezetteket, sokszoros válogatottakat nevelt: Bonyhádi Klára, Csulikné Bozó Éva, Hankóné Jakab Gabriella, Bohus Beáta, Hochrajter Rita, Szrnka Hortenzia, Szekeres Klára stb. személyében. A magyar bajnokságban és a Magyar Kupában érmes helyezések, nemzetközi kupaszereplések dicsérik az itt folyó munkát. A férfiaknál Mohácsi Árpád, illetve a szövetségi kapitányságig jutó szakember, Skaliczki László nevét illik feltétlenül megemlíteni. (A hölgyek is „adtak” a magyar válogatottnak egy szakvezetőt, a később olimpiai 4. helyezésig jutó csapat edzője Lele Mihály volt.) Az 1990-es évek elején olyan nagy volt a kézilabdasport iránti érdeklődés, hogy a kettős rangadókon – a férfiak és a hölgyek egymást követően játszották meccseiket – nemritkán ki lehetett tenni a „telt ház” feliratot a városi sportcsarnok bejáratára.

Az utóbbi évek legkiemelkedőbb eredményeit a Békéscsabai Röplabda SE sportolói produkálták. A csabai röplabdások legsikeresebb éve a 2017-es volt, amikor a magyar bajnoki aranyérem mellett a Magyar Kupában és a MEVZA-kupában is diadalmaskodtak. Eddig ötször voltak bajnokok, kétszer MK-győztesek, s ugyancsak kétszer szerezték meg a Közép-európai Liga (MEVZA) aranyérmét.

Az európai kupákban is letették névjegyüket, a Bajnokok Ligájában, a CEV Kupában és a Challenge Kupában arattak maradandót. A legnagyobb siker a 2019-es elődöntőbe jutás volt, a CEV Kupában.

A csabai röplabdaklub korosztályos és felnőtt válogatottak sorát adták és adják a magyar röplabdasportnak.

 

A felsoroltakon túl számtalan nagy csillaga van a békéscsabai sportéletnek. Így például

– az úszó Szabados Béla (három olimpia résztvevője, olimpiai hatodik, Európa-bajnoki bronzérmes, rövidpályás világbajnok) és Bohus Richárd (két olimpián vett részt, világbajnoki bronzérmes, többszörös Eb-ezüst és -bronzérmes);
– a súlyemelő Bökfi János (korosztályos világ- és Európa-bajnok, olimpiai 4. helyezett), későbbi szövetségi kapitány;

– a cselgáncsozó Gyáni János (kétszeres Eb-bronzérmes, vb-5. helyezett, két olimpia résztvevője) és Petrovszki Mihály (az első olyan olimpiai résztvevő, aki békéscsabai klubból került az ötkarikás játékokra);

– a tekéző Hursán Zsófia (világbajnok);

– a vívó Tóth Hajnalka (többszörös világ- és Európa-bajnok), Bohus Réka, Petri Renáta, Dékány Kinga, Gachályi Gréta, Keszthelyi Zsombor (korosztályos világ- és Európa-bajnoki érmesek);

– a sakkozó Erdős Viktor (korosztályos világ- és Európa-bajnok);
– a kick-boxoló Csicsely Szilvia, Gulyás Beáta és Debreczeni Dezső (többszörös világ- és Európa-bajnokok) sem, s még sorolhatnánk sokáig a neveket, szép sikereket.

 

S arról se feledkezzünk meg, hogy 1997-ben Békéscsaba városa megkapta a Nemzet Sportvárosa kitűntető címet. E cím természetesen nem csupán a versenysportban elért remek eredményeknek szólt, hanem a szabadidő- és diáksport területén tapasztaltaknak is.

Hogy az előbbiek közül a legnépszerűbbet említsük: évtizedes hagyományai vannak a kispályás labdarúgó bajnokságoknak, kupáknak. Békéscsabán ma több, mint 80 kispályás focicsapat, s mintegy 1300 igazolt kispályás labdarúgó van, ami a város lakosságának számát tekintve egészen kimagasló szám.

A városban ugyanakkor rendszeresek a más jellegű szabadidősport-rendezvények (4labda bajnokságok, sportfesztiválok, sportparádék, streetball fesztivál, utcai futóversenyek stb.) is.

Ugyancsak nagy hagyományokra tekintenek vissza a – diákok számára (a diákolimpiai programok mellett) rendezett – városi alapfokú bajnokságok. A középiskolák öt sportágban versengenek egymással a teljes tanév ideje alatt.


Békéscsaba Megyei Jogú Város számos rangos nemzetközi sporteseménynek volt a házigazdája. Így például rendeztek a csabai repülőtéren (illetve Békéscsaba légterében) ejtőernyős és vitorlázó repülős világ- és Európa-bajnokságot.
A legnépszerűbb sportágak közül a 2004. évi Női Kézilabda Európa-bajnokság emelkedik ki, amikor is az egyik csoport házigazdája volt városunk. A magyar kézi-, vízi- és röplabda-válogatottak is több alkalommal megfordultak Békéscsabán, a város számos nemzetek közötti hivatalos válogatott találkozónak adott otthont.