Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bekescsaba.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Ugrás a tartalomhoz
Csabai élet

Békéscsaba sporttörténelmének rövid áttekintése

Békéscsabán megyei viszonylatban is későn alakult meg az első sportegyesület, hiszen Gyulán és Orosházán már az 1800-as évek közepétől működtek ilyen szervezetek.

A krónikák szerint az első csabai sportkör az 1888 novemberében alakult „Békés-Csabai Torna Egylet” volt. A század végére viszont rendszeres, szervezett keretek között történő sportolásról, versenyeztetésről számolhattak be a történetírók. Békéscsabán (ám valójában ez egész Békés megyére igaz) sohasem voltak meg a szükséges anyagi, tárgyi, technikai feltételek a legmagasabb szintű sporttevékenységhez, ennek ellenére a kezdetektől igen aktív sportélet folyt. S a nehézségek ellenére is számos bajnokot, váltogatott sportolót nevelt a város a különböző sportágakban (atlétikától az ejtőernyőzésig, labdarúgástól az úszásig). Ám sohasem lehetett volna a többségükből az, aki, ha nincsenek azok a lelkes, nagy szakmai tudású pedagógusok, edzők, sportszakemberek, akik a mostoha körülmények ellenére is kellő alapot teremtettek számukra.

A rendszerváltozást megelőzően a csabai sportágak jó része egy mamut-egyesület, a Békéscsabai Előre Spartacus SC keretein belül működött. A rendszerváltozás során a nagy egyesület több kisebbre szakadt – a könnyebb boldogulás reményében – a hivatalos sportpolitika ösztönzésére. Lassanként azonban a korábbinál is nehezebb feltételek közé kerültek a klubok, ma is gyakran egyik napról a másikra élnek. Nincs komoly tőkeerő a térségben, s ezáltal nincsenek – illetve alig vannak – támogatók. Mindezek ellenére egy 2017-es adat szerint Békéscsabán negyvenöt különböző sportágat űznek versenyszerűen, az igazolt versenyzők száma ezrekben mérhető.

Az olimpiai eszmék hamar gyökeret vertek Békéscsabán. A kutatások jelenlegi állása szerint 53 békéscsabai kötődésű sportoló vett részt az ötkarikás játékokon. Büszkék lehetünk arra, hogy öt olimpiai bajnokunk van. Takács Károly (sportlövő – 1948, 1952); Boros Ottó (vízilabdázó – 1956, 1964); Palotai Károly (labdarúgó – 1964-ben); Gedó György (ökölvívó – 1972.); Ónodi Henrietta (tornász – 1992).

A „klasszikus sportágak” közül városunkban hosszú ideig a legeredményesebb a női torna volt. A Békéscsabán, az 1950-es évektől működő tornaszakosztály a magyar tornasport meghatározó bázisává a ’70-es évektől vált. A csabai egyesület az egyetlen az országban, amely a női tornának Európa-bajnokot adott: Zsilinszki Tünde 1982-ben az ifjúságiak, Ónodi Henrietta 1989-ben és Varga Adrienn 1998-ban pedig a felnőttek között győzött.

Az Unyatinszki házaspár nevelte Ónodi emellett (sok más érem kíséretében) világbajnoki és olimpiai bajnoki címmel is büszkélkedhet. Mindkét aranyérmet 1992-ben, Barcelonában nyerte. A békéscsabai sportsikerek egyik legjelentősebbikeként tartják számon a szakemberek, hogy 1996-ban, az atlantai olimpián négy csabai tornászhölgy (Ónodi Henrietta, Balog Ildikó, Nyeste Adrienn, Varga Adrienn) képviselte a magyar színeket; a nem is rossz 9. helyen végeztek. A tornászok közül kiváló nemzetközi sikereket ért el a felsoroltakon túl Újszigeti Katalin, Kalmár Zsuzsa, Böczögő Dorina és Makra Noémi is. A tornaklub neves edzői közül ketten is – Lukács József és Kalmár Zsuzsa – szövetségi kapitányi tisztet töltöttek be.

Nagy hagyományai vannak a városban az atlétikának is. A gyalogló házaspár: Urbanik Sándor négy, Urbanikné Rosza Mária pedig három olimpián képviselte a magyar, illetve a csabai színeket. Medovarszki János Universiade 3. helyet szerzett (1965.), a diszkoszvető Máté Gábor pedig a város első atlétája volt, aki három hivatalos világversenyen (ifjúsági világbajnokság, U23-as Európa-bajnokság, Universiade) is érmes (mindannyiszor bronz) helyezést ért el.
A jelen legkiemelkedőbb sportolója Márton Anita Európa-bajnok, világbajnoki ezüstérmes, olimpiai bronzérmes súlylökő. A felsorolásból nem hagyható ki Baji Balázs Eb-ezüstérmes, világbajnoki 3. helyezett, Universiade-győztes gátfutó sem, két olimpia résztvevője.
A Békéscsabai Atlétikai Club az elmúlt években az ország egyik legmeghatározóbb, legsikeresebb atlétikai egyesületévé nőtte ki magát. Sportolói sorozatban nyerik az országos bajnoki címeket, jutnak el világversenyekre.

A legnépszerűbb sportág, a labdarúgás a századfordulót követő esztendőkben indult útjára. A város és Békés megye első reprezentatív együttesét 1911 tavaszán Csabai Atlétikai Klub néven alapították.
A legnagyobb sikereket elérő Békéscsabai Előre egy évvel később, 1912-ben alakult meg. A Békéscsabai Törekvés MSE (akkor így hívták az Előrét) 1945-ben ugyan bemutatkozott az első osztályban, de a csabai labdarúgás csak 1974-től tudott hosszabb ideig a legjobbak között szerepelni. A békéscsabaiak hazai mérkőzésein az élvonalban mindig az egyik legmagasabb nézőszámot regisztrálhattuk. A lila-fehérek összesen 26 bajnoki idényt játszottak az élvonalban.
Az Előre a legnagyobb sikerét 1988-ban, a Magyar Népköztársasági Kupa (akkor még így nevezeték) megnyerésével, illetve az 1993/94-es bajnokságban szerzett harmadik helyével érte el. Ezek nemzetközi kupamérkőzésekre is jogosították a klubot (az akkor még létező Kupagyőztesek Európa Kupája, illtve az UEFA Kupa küzdelmeiben szerepeltek a lilák).
Az egyesület számos válogatottat adott a magyar labdarúgásnak (Amsel Ignác, Kerekes Attila, Pásztor József, Paróczai Sándor, Szekeres József, Mracskó Mihály, Bánfi János, stb.). A csabai futball edzői közül a későbbiekben Mészöly Kálmán és Csank János szövetségi kapitányként is tevékenykedett.

A csabai női kézilabdasport világbajnokokat adott (1949. Budapest: Balázs Judit, Laurinyecz Katalin, Hámori Ilona), világbajnoki ezüstérmeseket, olimpiai helyezetteket, sokszoros válogatottakat nevelt: Bonyhádi Klára, Csulikné Bozó Éva, Hankóné Jakab Gabriella, Bohus Beáta, Hochrajter Rita, Szrnka Hortenzia, stb. személyében. A magyar bajnokságban és a Magyar Kupában érmes helyezések, nemzetközi kupaszereplések dicsérik az itt folyó munkát. A férfiaknál Mohácsi Árpád, illetve a szövetségi kapitányságig jutó szakember, Skaliczki László nevét illik feltétlenül megemlíteni. (A hölgyek is „adtak” a magyar válogatottnak egy szakvezetőt, a később olimpiai 4. helyezésig jutó csapat edzője Lele Mihály volt.) Az 1990-es évek elején olyan nagy volt a kézilabdasport iránti érdeklődés, hogy a kettős rangadókon – a férfiak és a hölgyek egymást követően játszották meccseiket – nemritkán ki lehetett tenni a „telt ház” feliratot a városi sportcsarnok bejáratára.

Az utóbbi évek legkiemelkedőbb eredményeit a Békéscsabai Röplabda SE sportolói produkálták. A csabai röplabdások 2017-ig négy egymást követő évben is magyar bajnoki címet nyertek, az utolsó két évben a Magyar Kupában sem találtak legyőzőre. A nemzetközi kupában is letették névjegyüket, a Bajnokok Ligájában, a CEV Kupában és a MEVZA-kupában arattak maradandót. Korosztályos és felnőtt válogatottak sorát adták és adják a magyar röplabdasportnak. S ha már a szövetségi kapitányoknál tartunk: 2017 nyarától a magyar női válogatott kapitánya, Alberto Salomoni irányítja a csabai klub szakmai munkáját is.

A felsoroltakon túl számtalan nagy csillaga van a békéscsabai sportéletnek. Így például

– az úszó Szabados Béla (három olimpia résztvevője, olimpiai hatodik, Európa-bajnoki bronzérmes, rövidpályás világbajnok) és Bohus Richárd (két olimpián vett részt, világbajnoki bronzérmes, többszörös Eb-ezüst és -bronzérmes);
– a súlyemelő Bökfi János (korosztályos világ- és Európa-bajnok, olimpiai 4. helyezett);
– a cselgáncsozó Gyáni János (kétszeres Eb-bronzérmes, vb-5. helyezett) és Petrovszki Mihály (az első olyan olimpiai résztvevő, aki békéscsabai klubból került az ötkarikás játékokra);
– a tekéző Hursán Zsófia (világbajnok);
– a vívó Tóth Hajnalka (többszörös világ- és Európa-bajnok), Bohus Réka és Petri Renáta (világ- és Európa-bajnoki érmesek);
– a sakkozó Erdős Viktor (korosztályos világ- és Európa-bajnok);
– a kick-boxoló Csicsely Szilvia, Gulyás Beáta és Debreczeni Dezső (többszörös világ- és Európa-bajnokok) sem, s még sorolhatnánk sokáig a neveket, szép sikereket.

S arról se feledkezzünk meg, hogy 1997-ben Békéscsaba városa megkapta a Nemzet Sportvárosa kitűntető címet. E cím természetesen nem csupán a versenysportban elért remek eredményeknek szólt, hanem a szabadidő- és diáksport területén tapasztaltaknak is.
Hogy az előbbiek közül a legnépszerűbbet említsük: évtizedes hagyományai vannak a kispályás labdarúgó bajnokságságoknak, kupáknak. Békéscsabán ma több, mint 80 kispályás focicsapat, s mintegy 1300 igazolt kispályás labdarúgó van, ami a város lakosságának számát tekintve egészen kimagasló szám.
A városban ugyanakkor rendszeresek a más jellegű szabadidősport-rendezvények (4labda bajnokságok, sportfesztiválok, sportparádék, streetball fesztivál, utcai futóversenyek stb.) is.
Ugyancsak nagy hagyományokra tekintenek vissza a – diákok számára (a diákolimpiai programok mellett) rendezett – városi alapfokú bajnokságok. A középiskolák öt sportágban versengenek egymással a teljes tanév ideje alatt.
Békéscsaba Megyei Jogú Város számos rangos nemzetközi sporteseménynek volt a házigazdája. Így például rendeztek a csabai repülőtéren (illetve Békéscsaba légterében) ejtőernyős és vitorlázó repülős világ- és Európa-bajnokságot.
A legnépszerűbb sportágak közül a 2004. évi Női Kézilabda Európa-bajnokság emelkedik ki, amikor is az egyik csoport házigazdája volt városunk. A magyar kézi-, vízi- és röplabda-válogatottak is több alkalommal megfordultak Békéscsabán, a város majd’ húsz nemzetek közötti hivatalos válogatott találkozónak adott otthont.