Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bekescsaba.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Gazdaság

Infrastruktúra

Békéscsabát Budapest – Kecskemét – Szarvas irányából a nagy tranzitforgalmat lebonyolító 44. sz. főúton lehet elérni, melyen továbbhaladva Gyula felé a román határhoz lehet eljutni. Szeged irányából Debrecen felé haladva a 47. sz. főúton közelíthető meg a város.

A 44. sz. főút északi elkerülő útja az áthaladó tranzitforgalom nagy részétől tehermentesíti a városközpontot.

m44

Békéscsaba és térségének elérhetősége vasúton, közúton is légi úton is biztosított, de korlátozott mértékben. Az elmúlt években megvalósult és a folyamatban lévő vasúti fejlesztések európai szintű kötöttpályás kapcsolatot fognak biztosítani a város számára a 120-as Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonalon keresztül. Ugyanakkor a nagy közúti tranzitfolyosók elkerülik a térséget.

A Kormány és Békéscsaba Városa közötti együttműködési megállapodás értelmében az M44-es út bekerült Modern Városok Programjába és ennek köszönhetően. A gyorsforgalmi út több ütemben fog megépülni. Előzetes becslések alapján Magyarország költségvetéséből mintegy 435 Mrd Ft-ot kell arra fordítani, hogy Békéscsaba városa bekötésre kerüljön az országos és azon keresztül a nemzetközi gyorsforgalmi utak hálózatába. Az út középtávon javítani fogja Békéscsaba nemzetközi és országos elérhetőséget, fellendíti a gazdaság fejlődését, emiatt Békéscsaba számára stratégiai jelentőségű ez a közúti fejlesztés.

A fejlesztés az alábbi ütemek szerint fog megvalósulni:

  1. Tiszakürt – Kondoros: 62 km - kivitelezés folyamatban, tervezett befejezés 2019. III. negyedév.
  2. Kondoros – Békéscsaba: 18 km – kivitelezés folyamatban, várható befejezés: 2021. II. negyedév. Ennek keretében kiépül a Fürjesi csomópont, amely a 44-es főút és az épülő M44-es gyorsforgalmi utat fogja összekötni.
  3. Nagykőrös – Tiszakürt: 31 km. Az ütemet további két részre bontotta 1656/2017. (IX.13.) illetve a 1982/2017. (XII.19.) Korm. határozat, amelyek szerint
    1. a Tiszakürt - Szentkirály közötti szakasz (beleértve az új Tisza hidat is) 2022. II. negyedévéig készül el, visszakötéssel Kecskemét irányába.
    2. a fennmaradó 20 km-es szakasz nyomvonala, amely az országos hálózatba történő végleges bekötést fogja jelenteni, jelenleg további egyeztetések tárgyát képezi. A Megyei Jogú Városok Fejlesztéséért Felelős Tárca Nélküli Minisztérium az ügyet kiemelten kezeli.

A környező településekkel az alábbi országos közutak kötik össze:

 

Mezőberény 4643 sz. út

Doboz 4239 sz. és a 4234 sz. utak

Szabadkígyós 4433 sz. és 4431 sz. utak

Csanádapáca 4432 sz. út

Fontosabb elérési idők:

Budapest

2 óra 40 perc

Kecskemét

1 óra 45 perc

Szeged

1 óra 20 perc

Debrecen

1 óra 54 perc

Gyula

15 perc

Békés

12 perc

Arad

1 óra 30 perc

Önkormányzati úthálózat hossza:

Belterületi utak hossza: 275 km

Külterületi utak hossza: 398 km

Kerékpárutak hossza: 23 km

Autóbusz közlekedés

Békéscsaba utasforgalmát a helyi autóbusz-közlekedés biztosítja, melyet a DAKK ZRt. lát el. A helyközi közlekedést szintén a DAKK ZRt. bonyolítja le, a távolsági közlekedés ellátásában részt vesznek további közlekedési központokok autóbuszai. Úgynevezett távolsági körök szerint menetrendszerű járatok indulnak a következő városokba: Debrecen, Szolnok, Kecskemét, Szeged, Miskolc, Eger, Budapest, Baja, Pécs, Zalaegerszeg, Siófok, Hajdúszoboszló.

Békéscsaba két vasútvonal, az északnyugat-délkelet irányú Budapest – Lökösháza (Arad) IV. sz. TEN korridor, valamint az erre merőlegesen haladó, délnyugat-északkelet irányú Szeged – Kötegyán – Nagyszalonta - Nagyvárad vonalak találkozásánál fekszik.

 

A két vasútvonal Békéscsaba belterületén fekvő szakasza 5,24 km, illetve 4,47 km hosszú.

Fontosabb elérési idők:

Budapest

IC

2 ó 25 p

 

Gyorsvonat

2 ó 56 p

Szolnok

IC

1 ó 02 p

 

Gyorsvonat

1 ó 30 p

 

 

 

Szeged

Gyorsvonat

1 ó 53 p

 

 

 

Orosháza

Gyorsvonat

39 p

 

 

 

Gyula

Gyorsvonat

17 p

Fontosabb távolságok:

Budapest

199 km

Debrecen

166 km

Hegyeshalom (osztrák határ)

375 km

Kötegyán (román határ)

36 km

Lőkösháza (román határ)

34 km

Murakeresztúr (horvát határ)

428 km

Rajka (szlovák határ)

386 km

Sopron (osztrák határ)

408 km

Szeged (szerb határ)

97 km

Szob (szlovák határ)

254 km

Záhony (ukrán határ)

283 km

 

A Békéscsabán található közforgalmú repülőtér az alábbi paraméterekkel rendelkezik:

- aszfalt kifutó 1300m x 30m

- repülőgép parkolási lehetőség egyidejűleg 3 kisgép és 1 nagygép számára

- fogadóképesség 2000 km-ről érkező, 50-60 utaslétszámú gépek számára

- www.bekesairport.hu

Csatornahálózat

Ivóvíz és szennyvízhálózat fenntartás, fejlesztés (Gazdasági programból)

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata célul tűzte ki a város szennyvízhálózatának teljes kiépítését, ezért pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv, Környezet és Energia Operatív Program keretében a Kohéziós Alaphoz a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekt támogatására.

A pályázatot, amely városunk legjelentősebb fejlesztését tette lehetővé, 2009. áprilisában az Európai Unió Bizottsága is támogatandónak ítélte.

A projekt keretében néhány eddig csatornázatlan területen kiépültek a helyi gyűjtőrendszerek, nyomóvezetékek és a hozzátartozó átemelők. Technológiai fejlesztéssel alkalmassá tettük a meglévő békéscsabai szennyvíztisztító-telepet a nagyobb hatásfokú, tápanyag-eltávolítást is megvalósító biológiai tisztításra. A pályázat eredményeként jelenleg a város lakosságának több mint 95 %-a vezetékes ivóvízzel ellátott lakásokban él és a lakosság 95 %-a részére biztosított a csatornára való rákötés lehetősége. A megvalósult/megépített műveket Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2020-ig kell fenntartania. A pályázat megvalósításával az önkormányzat vállalta, hogy 10 éven keresztül évente a Békéscsaba városában korábban épített szennyvízvezetékből 1 km szakaszt felújít, ezzel biztosítva lesz, hogy az elavult hálózatok cserélésre kerüljenek, így a talajba szivárgás csökkenthetővé válik.

 

A kiépített csatornahálózat átadásra került az Alföldvíz Zrt. részére, amely cég az átadást követően a fenntartási és üzemeltetési feladatokat az átadást követően folyamatosan ellátja.

A szennyvíztisztító telep teljes kapacitással üzemel, amelynek üzemeltetési feladatait is az Alföldvíz Zrt. látja el. Megoldásra vár a korábbi technológiához kapcsolódó iszaptavak rekultivációja, amely pályázati forrás bevonásával és az üzemeltető közreműködésével szükséges megvalósítani. Szennyvíztisztító telepen működő gázmotor bekötése javasolt a közcélú hálózatba.

Békéscsabán jelenleg a lakások több, mint fele csatornázott. Az önkormányzat a KEOP pályzati kiírására pályázatot nyújt be a szennyvíztelep korszerűsítésére, melyben új, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő biológiai szűrőrendszer épül ki, illetve a hálózat bővítésével a város külterületinek egy részét is rá lehet kapcsolni a hálózatra.

 

Vízhálózatra kapcsolt lakások száma (db, kiépítettség %)

26 130

94%

Vízvezeték hálózat hossza (km)

301

-

Csatornahálózatra kapcsolt lakások száma (db, kiépítettség %)

15 385

55%

Szennyvízcsatorna hálózat hossza (km)

163

-

Nyílt árok hossza (km)

150

-

Csapadékvíz-csatorna hálózat hossza (km)

109

-

Összes gázfogyasztó száma (db)

30 184

-

Gázzal ellátott lakások száma (db, kiépítettség %)

28 384

98%

Gázhálózatra kapcsolt közületi fogyasztók száma (db)

1 800

-

Gázvezeték hálózat hossza (km)

426,7

-

Távbeszélő állomások magán (db, kiépítettség %)

10 410

37%

Távbeszélő állomások üzleti (db, kiépítettség %)

4 279

67%

 

 

 

Hulladékgazdálkodás

Az EU követelményeihez igazodó hulladékgazdálkodási célok megvalósításával 2017-től Békéscsaba városát is érintően egy regionális szintű hulladékgazdálkodási rendszer valósult meg, amely a hulladékhasznosítást érintően a korábbinál sokkal fejlettebb, korszerűbb. A nem városi, de a várost több módon is szolgáló és segítő régiós önkormányzati társulás beruházásaként megvalósított projekt a DAREH hulladékgazdálkodási rendszer, amely a KEOP-1.1.1 „Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése a DAREH Önkormányzati Társulás területén” néven ismert és az alábbi célok szerint jött létre és működik:

  • újrafeldolgozás infrastruktúrájának kiépítése a legnagyobb mennyiségben keletkező hulladékáram megfelelő kezelése érdekében, a lerakás előtti kezelés biztosítása a vegyes maradék hulladékok esetében. Komplex, mechanikai és optikai elvű szeparátorokkal ellátott, hagyományos válogatóművel is kiegészített integrált előkezelő mű kiépítése Békéscsabán;
  • maradék hulladékok biostabilizálásának megteremtése új komposztáló kialakításával Békéscsabai mechanikai előkezelő mű kiegészítéseként;
  • házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés kiépítése gyűjtőedényes rendszer kiépítésével, a szükséges edényzet és gyűjtő járművek beszerzésével;
  • lakossági szelektív hulladékgyűjtés infrastrukturális feltételeinek bővítése a gyűjtőedényekben el nem helyezhető hulladékok szelektív gyűjtése érdekében, ahol szükséges hulladékudvarok kialakításával;
  • kétütemű szállítás feltételeinek megteremtése a maradék hulladékra azon térségekben, ahol a depónia távolsága ezt szükségessé teszi, átrakóállomások, a szükséges konténerek és tehergépjárművek beszerzésével;
  • A hulladékok kezeléséhez szükséges munkagépek beszerzése;
  •  a maradék vegyes hulladék gyűjtési rendszerének optimalizálása RFID alapú edényazonosítási rendszer kiépítésével a teljes projektterületen.
  • a megelőzési és újrahasználati tevékenységek hangsúlyozása: újrahasználati központok kialakítása, házi komposztálás elterjesztése, szemléletformálási kampány lebonyolítása;

 

A DAREH Önkormányzati Társulás alapította meg az egyszemélyes tulajdonában álló DAREH Bázis Zrt-t, amelynek a feladata a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében vegyesen és elkülönítetten gyűjtött hulladék jogszabályoknak megfelelő átvétele, gyűjtése, szállítása, ill. az átvett, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékok jogszabályoknak megfelelő kezelése Békéscsabán és a DAREH-hez csatlakozott településeken. Jelenleg Békés megye területén 74 településen látja el a DAREH Bázis Zrt a Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatait 10 alvállalkozó bevonásával.

A DAREH hulladékgazdálkodási rendszerében a településeken, így Békéscsabán is, a kommunális hulladékok mellett, attól elkülönülve szelektív hulladék gyűjtési rendszer is működik. A családi házas lakóövezetekben házhoz menő szelektív gyűjtés valósul meg a közszolgáltató cég által, más területeken ezt gyűjtőszigetek segítik. Békéscsabán jelenleg 30 gyűjtősziget áll rendelkezésre a város különböző pontjain, ahol a helyi adottságok figyelembevételével műanyag és/vagy papír és/vagy üveg elkülönített gyűjtése történik.

A közszolgáltató a lakosságnál keletkező zöldhulladékot külön díjazás nélkül, tavasztól őszig rendszeres heti zöldhulladék begyűjtés keretében szállítja el, a szilárdhulladék és a szelektív hulladék szállításától elkülönítetten, térítésmentesen.

A szervezett rendszerességgel gyűjtött szelektív (papír, fém és műanyag) hulladékot, az egyéb kommunális hulladékot és a zöldhulladékot egyaránt a DAREH Bázis Zrt. által működtetett , 2016-ban átadott békéscsabai hulladékkezelő- és válogató műben dolgozzák fel, az újrahasznosítható hulladékok kinyerése és továbbértékesítése céljából.

Veszélyes hulladékok szervezett elkülönített gyűjtése évente egy alkalommal történik a városban.

A DAREH Bázis Zrt. által működtetett hulladék kezelő és válogató műben képződő, már nem nem hasznosítható vegyes maradék hulladék a  Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 1977-ben létrehozott a békéscsabai hulladéklerakóban kerül elhelyezésre. A lerakó - amelyet egy magántulajdonban lévő cég üzemeltet - regionális feladatokat lát el, műszaki paramétereit és megoldását tekintve kielégíti az érvényben lévő valamennyi jogszabályban (uniós és hazai) előírtakat. Regionalitásból adódóan a DAREH-tól és a vonzáskörzetébe tartozó területekről fogad be nem hasznosítható szilárd hulladékot. A Hulladékkezelő mű a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 10296-022/2004 sz. (IPPC engedély) határozata alapján rendelkezik engedéllyel a települési szilárd hulladék lerakására, ártalmatlanítására, illetve hígtrágya elhelyezésre vonatkozóan.