Ügyintézés A-Z-ig

Iparűzési adó

Tisztelt Adózók!

2023. július 15. napjától, illetve 2024.01.01. napjától az alábbi változások álltak be a vállalkozási tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozók bevallási kötelezettségében:

2024. évtől az egyéni vállalkozók adó-adminisztrációja csökken, ha a szünetelés időszaka nem éri el egybefüggően a 181 napot.

2024. január 1. napjától az iparűzési adót érintően az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot. Ezért 2024. január 1. napjától kezdődően a szünetelő vállalkozóknak csak akkor kell szüneteltetés miatt záróbevallást tenniük, amennyiben a szüneteltetés időtartama 2024. évben egybefüggően a 181. napot meghaladta. A záró bevallás időszaka ebben az esetben 2024. január 1.-től a szünetelés 180. napjáig terjedő időszak lesz.

A 2023. 07.14.-ig megkezdett egyéni vállalkozó tevékenység szüneteltetése esetén a 2023.07.14. napjáig hatályban lévő szabályok alapján - az iparűzési adóban az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését úgy kell tekinteni, mintha az egyéni vállalkozó helyi iparűzési adóalanyisága (a norma személyi hatálya) megszűnt volna. Ennek következményeképp az egyéni vállalkozás szüneteltetését követő 30 napon belül záró bevallást kell benyújtani. (Art. 52.§)

Tekintettel arra, hogy az Art. 2023.07.15. napjától hatályos módosítása a soron kívüli bevallási kötelezettségei közül kivette az egyéni vállalkozói tevékenységet, ezért az a vállalkozó, aki ezen nap után kezdi szüneteltetni a vállalkozási tevékenységét, nem köteles soron kívüli iparűzési adóbevellást benyújtani. Számukra a szünetelést megelőző időszakra vonatkozó bevallást 2024. május 31. napjáig kell benyújtani.

Ez vonatkozik a szüneteltetést 2024. évben megkezdő, és legalább 181 napot egybefüggően szüneteltető vállalkozókra is. Tehát ez esetben sincs a vállalkozónak soron kívüli bevallási kötelezettsége, a szüneteltetés miatti záróbevallást nekik is az adóévet követő év 151. napig (esetünkben 2025. május 31.) kell benyújtani.

Az egyéni vállalkozói tevékenységet többször is lehet szüneteltetni egy adóévben, de a fenti szabály értelmében 2024. évtől az adóévben egybefüggően legfeljebb 181 napot szünetelők is egész adóévre szóló bevallást nyújtanak be 2024. évre.

2021. január 1-jétől az E-Önkormányzati portálon már nem nyújthatók be iparűzési adóbevallások,ezért a portálon az összes iparűzési adóval kapcsolatos nyomtatvány visszavonásra került. 2021. január 1. napjától az iparűzési adóbevallásra kötelezett adózók - őstermelők kivételével - az állami adóhatóságon keresztül, elektronikus úton nyújthatnak be a helyi iparűzési adóbevallást akár 2021. évet megelőző bevallási kötelezettségről, akár 2021. január 1. napját követően keletkező adókötelezettségről van szó. A nyomtatványok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapjáról tölthetők le. A nyomtatvány az általános nyomtatványkitöltő programmal (ÁNYK) tölthető ki és küldhető be.

Maga az iparűzési adóbevallás feldolgozása, esetleges javítása az önkormányzati adóhatóságnál történik. Az iparűzési adót a továbbiakban is változatlanul az önkormányzat számlájára kell megfizetni.

Az adó alanya a vállalkozó, és aki külön jogszabály alapján vállalkozónak minősül.

Állandó jelleggel végzett vállalkozási tevékenység:

A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

Az általános szabály szerint az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve

az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 39. § (48) bekezdésben meghatározottak szerint számított - összegével,
az alvállalkozói teljesítések értékével,
az anyagköltséggel,
az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén lehetőség van az adó alapjának egyszerűsített meghatározására.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/A § 2023. január 1. napjától hatályos módosítása alapján 2023. adóévvel kezdődően a helyi iparűzési adóban megváltozik az egyszerűsített adóalap meghatározás rendszere.

2023. adóévtől a korábbi háromféle módszert egyféle (választható), az árbevételtől függően kialakított adóalap-megállapítási mód váltja fel.

A 2022. adóévre vonatkozóan utoljára még válaszható, de helyi iparűzési adóban 2023. adóévtől már nem alkalmazható

az átalányadózók egyszerűsített adóalap-megállapítása,
a 8 millió forint nettó árbevételt meg nem haladó vállalkozások egyszerűsített adóalap-megállapítása.
a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás (KATA)

A Htv. módosítás alapján az adózók választhatják azt, hogy bevallásukat az általános szabályok szerint nyújtják be (nettó árbevételt csökkentve az iparűzési adóban levonható költségekkel), vagy árbevételtől függően kialakított sávok alapján a kisvállalkozó adózók részére a tételes összegű adóalap-megállapítást választják.

A Htv. a fentiek ételmében bevezeti a kisvállalkozó fogalmát: kisvállalkozónak minősül a vállalkozó, amennyiben az adóévi bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, illetve az adóévben az Szja. törvény szerinti kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetén a 120 millió forintot.

A helyi iparűzési adóban a KIVÁ-s adózást a változások nem érintik, a kisvállalati adó alanyai továbbra is változatlan feltételekkel választhatják a KIVÁ-s egyszerűsített adóalap-meghatározási módot. (A KIVA-szerinti adóalap meghatározásának a lehetőség továbbra is csak bevallási határidőben benyújtott bevallásban választható. A bevallási határidő után benyújtott bevallásban KIVA-szerinti adóalap meghatározás már nem választható és alkalmazható.)

Egyszerűsített adóalap meghatározását 2023. adóévtől az a kisvállalkozónak minősülő adózó jogosult választani, akinek/amelynek az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva - a helyi adó törvény szerinti nettó árbevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, Szja. törvény szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetén a 120 millió forintot.

Árbevétel az Szja törvény hatálya alá tartozó magánszemély vállalkozó esetében az Szja szerinti bevételt, más vállalkozó esetében a nettó árbevételt, KATA-adózó esetén a KATA törvény szerinti bevételt kell érteni.

Az új egyszerűsített adóalap-megállapítás választásának bejelentése

Főszabály szerint az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig (azaz 2023. évre vonatkozóan a 2022. évről szóló helyi iparűzési adóbevalláson általános esetben 2023. május 31. napjáig) jelentheti be adózó az új egyszerűsített adóalap-megállapítás választását.

Az adóköteles tevékenységet adóévben jogelőd nélkül kezdő vállalkozó az első adóévről szóló (következő adóév május 31. napjáig benyújtandó) adóbevallásában az első adóévre utólag választja az egyszerűsített adóalap-megállapítást, külön bejelentésre a tevékenység megkezdésekor nincs szükség.

A tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén – székhelyáthelyezéssel, telephelynyitással, jogutódlás alapján – kezdő vállalkozó választását bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon (az E-Önkormányzat Portálon keresztül) köteles bejelenteni a tételes adóalap meghatározás választását. Ezt abban az esetben teheti meg illetve köteles megtenni a vállalkozás, amennyiben az előző székhelyen illetve a már meglévő többi telephelyen is sávos adózást választott. Amennyiben nem választja az egyszerűsített adóalap-meghatározás módszerét, bejelentkezés benyújtására nincs szükség. A bejelentkezési nyomtatványon nem elég az egyszerűsített adóalap-meghatározás tényét jelölni, az adózási módnak megfelelő előlegfizetési időszakot és az adózó által választott sávnak megfelelő előleget is meg kell jelölni. A bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.

Amennyiben adóév május 31. napja előtt történt a változás, az adóévre sávosan számított időarányos adót május 31. napjáig meg is kell fizetni. Május 31. napja után történt székhelyváltozás/telephelynyitás estén az adót a következő adóév május 31. napjáig adóbevallásban kell bevallani, és a fenti határidőig megfizetni.

Sávos adóalap-meghatározás választása esetén az adóalap megosztására nincs lehetőség. Amennyiben a vállalkozásnak több önkormányzat illetékességi területén van telephelye, minden telephely szerinti önkormányzati adóhatóság, illetve a székhely szerint illetékes önkormányzatnál az árbevétel szerinti sávnak megfelelő adóalap alapján számított adót kell megfizetnie.

A több önkormányzat illetékességi területén adóköteles tevékenységet folytató kisvállalkozó a bejelentést a rá irányadó módon (adóbevallásában vagy telephelynyitás, székhelyáthelyezés esetén a bejelentkezéssel) valamennyi érintett önkormányzat felé külön-külön kell megtennie!

Fontos továbbá kiemelni, hogy az egyszerűsített adóalap megállapítás választása esetén adómentesség, adókedvezmény és adócsökkentés nem vehető igénybe.

Az adó alapja

A bevételi sávhatárokat 12 hónapnál rövidebb adóév esetén (pl.: kezdő vállalkozás, a vállalkozás szüneteltetése, megszüntetése esetén, székhelyáthelyezéshez, telephely-változáshoz kapcsolódóan) napi arányosítással 12 hónapra kell számítani, az adóalap ez esetben az adókötelezettség napjai alapján napi arányosítással számított időarányos összeg.

Az adó alapja és az ahhoz tartozó adó összege az árbevétel nagysága alapján 365 napra arányosítva, 2%-os adókulcs esetén
az árbevétel* (millió Ft)	az adóalap (millió Ft)	a fizetendő HIPA összege (2023. teljes adóévre Ft)	fizetendő HIPA megfizetési határideje
0-12	2,5	50.000	2023. május 31.
12-18	6,0	120.000	adóév május 31.
18-25	8,5	170.000	adóév május 31.
18-120*	8,5	170.000	adóév május 31.

*kiskereskedelmi tevékenység esetén

Az adó megfizetése

Sávos adóalap meghatározás esetén a sávnak megfelelő adóelőleget egy összegben, évente egy alkalommal – adóév május 31. napjáig – kell megfizetni.

Amennyiben a kisvállalkozó a bevallási határidőig adóbevallást nem nyújt be, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adóévi adófizetési kötelezettségének az adóévi adóelőleg megfizetésével kíván eleget tenni, a törvényi vélelem alapján az előleg adóvá válik.

Bevallási kötelezettség az adóalap egyszerűsített meghatározása esetén

Nem kell bevallást benyújtani, ha az adóévi adó összege nem haladja meg az adóévi adóelőleg összegét (nem lépi át a bevételének megfelelő sávhatárt), vagy ha lefelé lépi át sávot, ezért a megfizetett adóelőleg összege magasabb, de az adózó az adóelőleg és az adóévi adó összege különbözetének a visszatérítését nem kéri. Amennyiben az adóévben a tényleges bevételénél magasabb sáv alapján fizette be az adóját, és lefelé sávot kíván váltani, abban az esetben bevallást kell benyújtani. Figyelem! A fizetendő adó legkisebb összege sávos adóalap-meghatározás esetén 50.000,- Ft. Ez az adóösszeg nem csökkenthető. A legkisebb sávhatárhoz tartozó adóalap alapján kiszámított adót (50 000,-Ft) meg kell fizetni abban az esetben is, ha a kisvállalkozó adóévben nem ért el jövedelmet, vagy a jövedelme nem érte el a legkisebb sávhatárhoz tartozó adóalapot.

Ha a kisvállalkozó az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig adóbevallást nem nyújt be, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adóévi adófizetési kötelezettségének az adóévi adóelőleg megfizetésével kíván eleget tenni.

A kisvállalkozó köteles bevallást benyújtani:

ha a bevételének előző évhez képest történő változása miatt átlépi a sávhatárt, ez esetben a bevallási határidőig megfizetendő a különbözeti adó, és a magasabb sávnak megfelelő adóelőleg,
soron kívüli bevallást kiváltó esemény esetén (átalakulás, megszűnés, szüneteltetés). Kizárólag sávos adóalap-megállapítás esetén nincs adóalap-megosztási kötelezettség, ezért soron kívüli bevallást kiváltó eseménynek minősül az évközi telephely és/vagy, székhely megszüntetés is.

Kilépés a sávos adóalap-megállapítás alkalmazásából

A kisvállalkozó lehetősége a sávos adóalap-meghatározásra megszűnik, ha a vállalkozó adóévi árbevétele meghaladja a 25 millió forintot, kiskereskedelmi tevékenység esetén a 120 millió forintot. Ebben az esetben az adózó az adó alapját az adóévre és az azt követő adóévre az általános szabályok szerint, vagy KIVA-alany adózó esetén legkésőbb az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megtett választása alapján – a Htv. 39/B. § szerint állapítja meg.

A tételes adóalap megállapítás adóévre választható, és a választás mindaddig érvényes, amíg az adózó valamely a sávos adózási mód alól történő kilépést nem választja. Az adóévre vonatkozó választás (vagy nem választás) az adóévben meg nem változtatható (sem önellenőrzéssel – a bevallási határidőt megelőzően beadott önellenőrzéssel sem- sem adott időszakra vonatkozó újabb bevallás benyújtásával, sem változásbejelentés benyújtásával).

Ha kisvállalkozó már nem kívánja alkalmazni az új egyszerűsített adóalap-megállapítást, akkor az erre vonatkozó döntését az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig (jellemző esetben május 31. napjáig) jelentheti be az adóhatóságnak, mely bejelentéssel egyidejűleg adóelőleg bevallására köteles. (Az ez esetben bevallott adóelőleg két részletben esedékes: az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig az előző adóév (sávos adóalap-meghatározás alapján meghatározott) adójával azonos összegű adóelőleg, a következő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig ezen összeg felével egyező összegű adóelőleg.)

Példa: a kisvállalkozó 2022. évi adóbevallásban 2023. évre vonatkozóan a sávos adóalap meghatározást választotta. Ez a választás 2023. évre vonatkozóan sem önellenőrzéssel, sem a bevallás ismételt benyújtásával nem változtatható meg. A kisvállalkozó választása esetben először 2024. évre vonatkozóan változtatható meg, a 2023. évi adóbevallás, vagy változásbejelentő nyomtatvány benyújtásával és a bevallásban a választás jelölésével, adóelőleg megjelölésével a bevallás benyújtás határidejéig. (általános esetben 2024. május 31.-ig.)

A sávos adóalap-megállapításra történő áttérés

Abban az évben, amelyben a kisvállalkozó első alkalommal (pl. 2023.) alkalmazza a tételes adóalap-megállapítási módot, és így egy, az általános szabályok szerint benyújtott korábbi adóbevallása alapján az adóév harmadik hónapjának 15. napjára adóelőleg fizetési kötelezettsége van, akkor ezt a korábban bevallott előleget annak esedékességekor köteles megfizetni (tehát 2023-ban meg kell fizetni a 2023. március 15.-i előleget). Ebben az esetben a kisvállalkozó által megfizetett adóelőleg-részlet a tételes adóalap-megállapítást választó kisvállalkozók számára előírt, az adóév ötödik hónapjának utolsó napján esedékes adóelőleg összegébe beszámít, és így adóelőleg-fizetési kötelezettsége az adóév ötödik hónapjának utolsó napján csak a már megfizetett adóelőleg-részlet és a tételes adóalap- megállapítást választó kisvállalkozók számára előírt adóelőleg különbözetének erejéig áll fenn.

Az adóalap-megállapítási módszer alkalmazásának első adóévében tehát például 2023-ban, az adóév május 31-i esedékességgel két jogcímen áll(hat) fenn fizetési kötelezettség:

a 2022. adóévre esetlegesen felmerülő fizetendő adókülönbözet,
valamint a 2023. évre vonatkozó sáv szerinti adóalap alapján meghatározott adóelőleg megfizetése, mely utóbbi összegbe a 2023. március 15én már megfizetett előleget be lehet számítani.

A 2022. 12. 31. napján az iparűzési adóban is KATA-alany adózókra vonatkozó szabályok

A 2022. december 31-én hatályos 39/B. § (3) bekezdése szerinti iparűzési adóalap-megállapítást alkalmazó vállalkozó a 2022. évben kezdődő adóévről (adókedvezmény, adómentesség igénybevétele miatt) 2023. május 31-ig nyújthat be adóbevallást.

Amennyiben a 2022.12.31. napján iparűzési adóban KATA-alany vállalkozó a bevallásában vagy az E-ÖNKORMÁNYZAT oldalon rendszeresített változásbejelentő nyomtatványon 2023.05.31. napjáig nem tesz bejelentést arról, hogy a sávos adóalap választást nem kívánja alkalmazni, akkor azzal a vélelemmel kell élni, hogy az iparűzési adó alapját 2023. január 1-jétől a 39/A. §-a szerinti egyszerűsített módon kívánja megállapítani.

Ebben az esetben a bevallás benyújtására nem kötelezett KATA adózó mentesül minden adminisztrációs kötelezettség alól, adóév május 31. napjáig megfizeti az előző évi bevételei alapján sávjának megfelelő adóalap és az adott önkormányzat adókulcsa (Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatánál ez 2%) alapján kiszámított adót.

Amennyiben a 2022.12.31. napján az iparűzési adóban KATA szerint adózó vállalkozó 2023. január 1-jétől nem kívánja az iparűzési adó alapját az új, sávos, egyszerűsített adóalap-meghatározási mód szerint megállapítani, akkor e döntését 2023. május 31-ig köteles - a bevallási vagy a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon - bejelenteni az adóhatósághoz. A bejelentéssel egyidejűleg a 2023. január 1. és a 2024. június 30. közötti előlegfizetési időszakra 75 ezer forint adóelőleget is be kell vallani, amelyet két részletben kell megfizetni, 2023. május 31-ei esedékességgel 50 ezer forintot és 2024. március 18-ai esedékességgel 25 ezer forintot.

Figyelem! Az adó alapjának egyszerűsített megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál. A bevallás késedelmes benyújtása esetén az adóalap egyszerűsített meghatározási módja nem választható!

Az éves bevallást főszabályként az adóévet követő év május 31. napjáig kell benyújtani. Eddig a határidőig kell megfizetni az esetleges elszámolási különbözetet is.

Az adókötelezettség a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg, amelyről a megszűnést követő 30 napon belül és tevékenységet záró adóbevallást kell benyújtani.

Az adó mértéke az adóalap 2%-a.

A vállalkozónak évente két alkalommal (az adóév március 15., illetve szeptember 15. napjáig) az általa meghatározott összegekben adóelőleget kell fizetnie.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység:

2021. január 1. napjától az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség megszűnik. Ideiglenes iparűzési adót utóljára a 2020. december 31-ig terjedő időszakra kell bevallani és megfizetni. A 2020. évre vonatkozóan az ideiglenes iparűzési adóra vonatkozó bevallásokat 2021. január 15. napjáig kell nyújtani és az adót megfizetni.

Ugyanakkor változahelyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti azon vállalkozásnak, amely valamely településen adóéven belül 180 napon meghaladóan végez építőipari tevékenységet, az adott településen állandó jellegű iparűzési adókötelezettséget eredményező telephelye jön létre. A 180 nap számításakor, a hatályos szabályokkal azonosan az ideiglenes iparűzési tevékenységhez kapcsolódó a folyamatosan és megszakításokkal végzett tevékenységeket egyaránt figyelembe kell venni, mégpedig az adott szerződés szerinti teljesítés megkezdésétől a teljesítés megrendelő általi elfogadásáig terjedő időszak valamennyi naptári napját számba véve

Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot.

Ideiglenes jellegűnek minősül továbbá bármely tevékenység, ha annak folytatásából a vállalkozó bevételre tesz szert, és a vállalkozó egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie.

Az ideiglenes iparűzési adó bevallása a 2020. december 31.-ig terjedő időszakra 2021. január 1. napjától a NAV által biztosított nyomtatványon önbevallás és önadózás keretében történik.

Az iparűzési tevékenységet ideiglenes jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles az adókötelezettség keletkezését bejelenteni az adóhatóságnál, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (Bejelentkezés és változásjelentő lap a helyi adókhoz).

A Békéscsabán ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység után fizetendő iparűzési adóról a vállalkozónak legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást benyújtani és az adót is ezen időpontig kell megfizetnie.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja.

Az ideiglenes iparűzési adó mértéke 5000,- Ft/nap.

Az iparűzési adó összegét Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 50453135-10007747 számú iparűzési adó beszedési számlájára kell megfizetni.

Jogszabályi háttér:

1990. évi C. törvény a helyi adókról

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a 13/2012. (IV. 2.) számú önkormányzati rendelete.

2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól