Gépjárműadó

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 2021. évtől hatályos rendelkezései alapján a gépjárművek adóztatásával kapcsolatos adóhatósági feladatok 2021. január 1. napjától az önkormányzati adóhatóságoktól Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe kerültek át. Így a gépjárművek adózótatását 2021. január 1. napjától az állami adóhatóság végzi.

A 2020 december 31. napjáig terjedő időszakra vonatkozóan gépjárműadó ügyekben továbbra is Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatósága jár el. A 2021. január 1. napját megelőző időszakra keletkezett adófizetési kötelezettséget Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata állapítja meg, és ezen adókötelezettségeket Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata gépjárműadó beszedési számlájára kell megfizetni, a 2021. január 1. napját megelőző időszakra keletkezett túlfizetés az Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatától igényelhető vissza.

A gépjármű határozatokat 2021. évtől az állami adóhatóság postázza az érintetteknek, és 2021. január 1. napját követő időszakot érintő, előírt adót is az állami adóhatóság felé kell megfizetni. A gépjárműadó első félévi összegének megfizetési határideje 2021. évben március 15. helyett április 15. lesz. Az adó második részletét 20201. évben is szeptember 15-ig kell megfizetni.

A gépjárműadó szabályai (adóalanyokra, adótárgyakra, adómértékekre, mentességre, stb. vonatkozó rendelkezések) nem változnak.

A változásokkal kapcsolatos információk, az állami adó- és vámhatóság hivatalos honlapján tekinthetők meg.

 

A belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjárművek, pótkocsik után gépjárműadót kell fizetni.

Nem kell gépjárműadót fizetni a mezőgazdasági vontatók, lassú járművek, a lassú járművek pótkocsija, munkagépek, „méhesházas” gépjárművek, CD, CK, DT, OT és a Z betűjellel ellátott gépjárművek, az EU tagállamaiban nyilvántartott tehergépjárművek után.

A törvény hatálya nem terjed ki a négykerekű segédmotoros kerékpárokra sem, így adófizetési kötelezettség sem keletkezik ezen gépjárművek után.

A gépjárművek adóztatása a közúti közlekedés szabályairól szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartás (továbbiakban: hatósági nyilvántartás) alapján történik, a gépjárművet adóztatásra külön bejelenteni nem kell.

Az adó alanya az a személy, amely a hatósági nyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel.

Az év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Ezen gépjárművek adókötelezettsége a forgalomba helyezést követő hó első napjától áll fenn.

 

Az adó alapja

• Személygépjárművek és motorkerékpárok esetében a jármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye kilowattban kifejezve.
• Tehergépjárművek és pótkocsik esetében a jármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%val.
• Autóbusz, lakókocsi, lakópótkocsi esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömeg (önsúly).
• Nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.

 

Az adó mértéke

1. Személygépjárművek, motorkerékpárok esetén:

Az adó mértékét a személyautók és motorkerékpárok esetében a teljesítmény és a gépjármű gyártási évétől eltelt idő határozza meg, a következők szerint:

 

Az adó mértéke:

• a gyártás évében és az azt követő 3 naptári évben 345, Ft/kilowatt,
• a gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300,- Ft/kilowatt,
• a gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230,- Ft/kilowatt,
• a gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185,- Ft/kilowatt,

• a gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140, Ft/kilowatt.

 

2. Tehergépjárművek, pótkocsik esetén:

Az adó mértéke az autóbusz, nyerges vontató, lakó pótkocsi, pótkocsi (utánfutó) és tehergépjármű esetében az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1.380,- Ft.

A légrugós, vagy azzal egyenértékű útkímélő tengellyel ellátott tehergépjárművek, nyerges vontatók, pótkocsik, lakópótkocsik és buszok gépjárműadója 2013. július 1. napjától kezdődően 850,- Ft az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után.

Az „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10 000 Ft, míg a tehergépjármű után 46 000 Ft adót kell fizetni. A „P” betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23 000 Ft adót kell fizetni.

 

Adómentesség

Mentes az adó alól:

• a költségvetési szerv,
• az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,
• az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,
• az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,
• a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,
• az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó,
• az Északatlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű.
• 2016. január 1. napjától mentes a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2. § (6) bekezdése szerint meghatározott környezetkímélő gépkocsi.
• a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany

 

2017. január 1. napjától bővült a mentes magánszemélyek köre.

 

2017. január 1. napjától mentes az adó alól a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab - 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt - személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.

A mentesség nem jár automatikusan, azt adatbejelentési nyomtatvány benyújtásával kell kérelmezniük mindazoknak, akik igénybe kívánják venni a kedvezményt, valamint azoknak is, akik gépjárművet cseréltek, és a jövőben az új gépjárműre szeretnék igénybe venni a mentességet.

Mentességet 2021. napját követő időszakra az állami adóhatóságnál lehet igényelni.

 

Súlyos mozgáskorlátozott személy:

•  az a személy, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy f) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül és halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság,
• az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. mellékletében meghatározott, az „L” betűjel szerinti mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz és
• a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy;

 

Egyéb fogyatékossággal élő személy: az a személy, aki

• fogyatékossági támogatásra a Fot. 23. § (1) bekezdés a)d) vagy h) pontja alapján jogosult, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy a Fot. 23. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül, kivéve, ha egyik fogyatékossága mozgásszervi fogyatékosság,
• a 18. életévét nem töltötte be, és magasabb összegű családi pótlékra az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel alapján, vagy az „N” betűjel „1” számjel alapján jogosult, továbbá, aki az Mr. 1. mellékletében meghatározott, a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved, és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel szerinti, vagy az „N” betűjel „1” számjel szerinti betegség, illetve fogyatékosság.

A súlyos mozgáskorlátozottságot vagy az egyéb fogyatékosságot a következő iratokkal lehet igazolni:

• a Fot. szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat, vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény,
• az emelt összegű családi pótlék megállapításának alapját képező orvosi szakvélemény (csak 18. életévét be nem töltött személy esetén),
• a közlekedőképesség minősítéséről kiadott, hatályos szakvélemény, amely a közlekedőképesség súlyos akadályozottságát igazolja, vagy
• a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló hatósági határozat vagy a vakok személyi járadékát kérelmező csökkentlátó nyilvántartó lap.

 

A közlekedőképesség minősítését célzó eljárást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, valamint az okmányirodákon lehet kezdeményezni.

 

Gépjármű eltulajdonítása esetén az eltulajdonítást követő hó első napjától szünetel az adókötelezettség, amennyiben ezt az eseményt a gépjármű tulajdonosa/üzembentartója a rendőrhatóság igazolásával alátámasztva az önkormányzati adóhatóságnál azt adatbejelentési nyomtatványon bejelenti. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, az eltulajdonítást követő év utolsó napján a gépjárműre az adókötelezettség megszűnik.

 

A 2020.12.31. napjáig terjedő időszakra kivetett gépjárműadót a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 50453135-10007802 számú gépjárműadó beszedési számlájára lehet megfizetni csekken, átutalással, vagy online bankkártyás fizetéssel. az e-önkormányzat oldalon keresztül.

 

Jogszabályi háttér:

1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról

102/2011. (VI. 29.) kormányrendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról

2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről