Városháza
A mai Városháza helyén az 1828-ban épült földszintes, alápincézett Ó-községháza állt. Mellette az akkor Gyulai útnak nevezett utca felől a katolikus parókia és az egytornyú, barokk katolikus templom. A másik irányban az urasági vadász egykori lakása volt a községháza szomszédságában, ekkor már Seiler Mátyás tulajdonában, aki mészárszéket tartott benne. A községi hivatalok az 1850-es évekre már kinőtték a régi épületet, elhelyezésükről gondoskodni kellett.
A ma is álló, 1871-1873-ban épült kora eklektikus stílusú új Városházát Sztraka Ernő városi főmérnök tervezte. Az elkészült tervdokumentációt és a költségelőirányzatot a képviselőtestület 1871. november 13-i közgyűlésére nyújtotta be. A közgyűlésen Krcsmárik János jegyző javasolta, hogy a szomszédos Seiler-féle házat vegye meg a város, és így szélesebb homlokzatú épületet lehetne kialakítani, alul üzletekkel. Az indítványt leszavazta a testület, mert el akarták kerülni, hogy új tervet kelljen készíteni. A két tervezett oldalszárny – véleményük szerint – a széltől megvédi a főépületet, a nagyobb felületű homlokzat díszítése több kerülne, mint a szárnyépületeké.
A terv felülbírálatára Sztraka Ernő Ybl Miklós építészmérnököt kérte fel
A megyében több uradalmi épületet tervező neves építész Sztraka eredeti tervét kisebb módosításokkal kivitelezésre alkalmasnak találta. Ő is Krcsmárik jegyző javaslatát ismételte meg, hogy szomszédos ház megvételével célszerűbben lehetne az épület beosztását megszerkeszteni. A testület most sem ment bele az épület áttervezésébe, így az eredeti Sztraka terv szerint épült meg a Városháza.
Az 1873 őszére elkészült épület ünnepélyes felavatására 1873. szeptember 15-én, a képviselőtestület rendkívüli közgyűlése keretében került sor. Szemián Sámuel jegyző emelkedett hangú beszéddel avatta fel az új Városházát. Beszédét magyar és szlovák nyelven kinyomtatta a város.
Az eredetileg U alakú épületet 1927-ben Bankó András városi főmérnök tervei alapján két keresztépülettel bővítették ki. 1925-ben az épület két sarkán levő eredeti lépcsőházat középre helyezték át. A középső udvaron álló egykori magtárt 1995 körül kiállító teremként felújították. Ma a Mokos terem tárgyalóként funkcionál.
Hátsó udvara egykor istállók, autók és a tűzoltóság helye volt
Napjainkban a Városházi Esték programsorozatának ad otthont. A parkosított első udvarnak különleges hangulatot ad a falak árkádos kiképzése, a kellemes illatot ontó virágok és eperfák dús zöldje, valamint a kert egységébe szervesen beleolvadó szobrok is, melyek Kiss Nagy András szobrászművész alkotásai.
Békéscsaba belvárosában, a Szent István téren álló Városháza késő romantikus stílusú városjelképi jelentőségű épülete ma már műemlék.