Sztraka Ernő (1830–1906) településrendező munkássága
1830-ban, Sztraka Károly evangélikus tanító fiaként született Békéscsabán, az elemi iskolát itt végezte. Gimnáziumi tanulmányai színhelye Szarvas és Eperjes volt. Harcolt az 1848-1849-es szabadságharcban, majd hazatérése után jogot tanult, de végül 1855-ben mérnöki végzettséget szerzett. Ettől az évtől, 5 éven át részt vett a Körösök szabályozásában Bodoky Károly mérnök mellett.
1861-től több mint három évtizedig volt Békéscsaba mérnöke
A településen folyó építési munkálatokat nemcsak tervezte, hanem végig ellenőrizte is. 1892-ig dolgozott ebben a tisztségben, mely idő alatt elkészítette a település rendezési tervét és a telkek, legelők, szőlőskertek összeírását tartalmazó jegyzőkönyvet is. A városban az építkezők a partosabb helyekre, a természetes magaslatokra építették házaikat, ami miatt az utcák vonala szeszélyesen görbe lett, sok helyütt zsákutcába torkollottak az utak. A város fejlődésének útjába állt ez az állapot, ezért készítette el a település rendezési tervét, amelynek megvalósításához következetesen ragaszkodott. Városunk szinte valamennyi régi középülete az ő tervező asztalán született. Emellett a heti piac és a vásári rend feltételeinek megszervezése és biztosítása is a feladatai közé tartozott.
1868-ban a vezetésével kezdték megszervezni a közvilágítást, valamint ekkor rakták le az első téglajárdát. 1872–1873-ban irányítóként dolgozott az Alsó-Fehér-Körös szabályozási munkálataiban. 1888-ban, a Kettős-Körös áradása idején megszervezte és irányította a csabai árvízvédelmi munkálatokat.
Építészeti tevékenysége mellett aktívan részt vett a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület munkájában, ahol műszaki szaktanácsadóként dolgozott.
Tervező munkája vagy irányítása alatt létesült csabai objektumok
1862 Első és második jegyzői lak
1865 Széchenyi liget
1865–1866 Városrendezési terv és új belterületi térkép
1867–1868 Fiume vendéglő és szálloda
1868 Első téglajárda a Vasút utcán (ma: Andrássy út)
1868 Közvilágítás megszervezése a forgalmasabb utcákon
1871–1873 Városháza (A homlokzat is az ő terve alapján valósult meg, miután a terveit bíráló Ybl Mklós változtatási javaslatait a képviselő-testület nem fogadta el.)
1874 Városi bérház, majd Járásbíróság épülete (ma: Ibsen ház)
1874 Polgári leányiskola
1875 Erzsébethelyi evangélikus templom
1877–1878 Színház építésének vezetése
1881 Kórház tervezése és építése
1882 Petőfi liget
1885–1890 Első artézi kút a Kossuth téren