Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bekescsaba.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Épített környezet

Sztraka Ernő településrendező munkássága

Sztraka Ernő (1830–1906) településrendező munkássága

 

1830-ban, Sztraka Károly evangélikus tanító fiaként született Békéscsabán, az elemi iskolát itt végezte. Gimnáziumi tanulmányai színhelye Szarvas és Eperjes volt. Harcolt az 1848-1849-es szabadságharcban, majd hazatérése után jogot tanult, de végül 1855-ben mérnöki végzettséget szerzett. Ettől az évtől, 5 éven át részt vett a Körösök szabályozásában Bodoky Károly mérnök mellett.

 

1861-től több mint három évtizedig volt Békéscsaba mérnöke

A településen folyó építési munkálatokat nemcsak tervezte, hanem végig ellenőrizte is. 1892-ig dolgozott ebben a tisztségben, mely idő alatt elkészítette a település rendezési tervét és a telkek, legelők, szőlőskertek összeírását tartalmazó jegyzőkönyvet is. A városban az építkezők a partosabb helyekre, a természetes magaslatokra építették házaikat, ami miatt az utcák vonala szeszélyesen görbe lett, sok helyütt zsákutcába torkollottak az utak. A város fejlődésének útjába állt ez az állapot, ezért készítette el a település rendezési tervét, amelynek megvalósításához következetesen ragaszkodott. Városunk szinte valamennyi régi középülete az ő tervező asztalán született. Emellett a heti piac és a vásári rend feltételeinek megszervezése és biztosítása is a feladatai közé tartozott.

1868-ban a vezetésével kezdték megszervezni a közvilágítást, valamint ekkor rakták le az első téglajárdát. 1872–1873-ban irányítóként dolgozott az Alsó-Fehér-Körös szabályozási munkálataiban. 1888-ban, a Kettős-Körös áradása idején megszervezte és irányította a csabai árvízvédelmi munkálatokat.

Építészeti tevékenysége mellett aktívan részt vett a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület munkájában, ahol műszaki szaktanácsadóként dolgozott.

 

Tervező munkája vagy irányítása alatt létesült csabai objektumok

1862                            Első és második jegyzői lak

1865                            Széchenyi liget

1865–1866                  Városrendezési terv és új belterületi térkép

1867–1868                  Fiume vendéglő és szálloda

1868                            Első téglajárda a Vasút utcán (ma: Andrássy út)

1868                            Közvilágítás megszervezése a forgalmasabb utcákon

1871–1873                  Városháza (A homlokzat is az ő terve alapján valósult meg, miután a terveit bíráló Ybl Mklós változtatási javaslatait a képviselő-testület nem fogadta el.)

1874                            Városi bérház, majd Járásbíróság épülete (ma: Ibsen ház)

1874                            Polgári leányiskola

1875                            Erzsébethelyi evangélikus templom

1877–1878                  Színház építésének vezetése

1881                            Kórház tervezése és építése

1882                            Petőfi liget

1885–1890                  Első artézi kút a Kossuth téren