Békéscsabai artézi kutak
Csaba lakosságának a kezdetektől nagy gondot jelentett az ivóvíz. Az ásott kutak kemény vizűek voltak, gyakran elfertőződtek, járványokat okoztak. Csaba első, ásott gémeskútja az egykori nagyvendéglő – a mai Fiume – előtt volt. Később a főtér templomok felé eső részén létesült hasonló gémeskút. A lakosság gyarapodásával a község több helyén létesítettek új kutakat, amelyeket erre kiképzett kútásók ástak ki, tölgyfapallóval vagy téglával bélelték.
Az első artézi kutat az akkori templom téren (ma Kossuth tér) 1885 tavaszán fúrták
Az egészséges ivóvizet adó artézi kutak a XIX. század utolsó évtizedeiben jelentek meg Csabán. Az artézi víz a földfelszín alatt nagy mélységben, két vízzáró réteg közt levő vízgyűjtő medencében található. Felszínre hozatala az ebbe mélyített kút segítségével történt. A franciaországi Artois-grófságban fúrtak először artézi kutakat. Innen az elnevezés.
Csabán az első artézi kút fúrását az akkori templom téren 1885 tavaszán Gold János kezdte meg. A kút fúrását Zsigmondy Béla budapesti mérnök fejezte be. Költsége 85 ezer korona volt. A kút 280 méterig vörös fenyőfa csővel, majd vas- és rézcsővel volt bélelve. A kalázi édesvízi mészkőből készült kútmedence dísze egy kétméteres, vasból öntött szobor: Najád, kezében halat tart és egy kagylóban áll. A kút felszerelésekor 1890-ben 8 kifolyó csövön percenként 60 liter 25 fokos vizet adott. A csabai nép gyógyító hatást tulajdonított az artézi víznek, és sürgette az újabb kút fúrását, melynek költségéhez szívesen adakoztak.
A második kút fúrását az akkor épülő gyalogsági laktanya szomszédságában ismét Zsigmondy Béla gépészmérnök vállalata és végezte. A jó minőségű artézi vízért 324 méter mélységbe kellett fúrni. A kút díszéül Viktória szárnyas nőalakját, a győzelem szimbólumát választotta. A csabai nép a szép szoborban angyalt vélt felismerni, így lett a neve Angyalos kút. A szintén kalázi édesvízi mészkőből faragott medencéjébe, négy dekoratív kifolyóból percenként 60 liter artézi víz folyt. A kút vizét bevezették a szomszédos laktanyába és a Kazinczy utcai egykori méntelepre is. A kút többszöri tisztítás után ma is működik.
Az 1950-es évekre a régi kutakból több elapadt, néhány azonban ma is működik, vagy helyreállítás után szivattyúval táplálják. A Kossuth téren visszaállított Halászlányos artézi díszkút ma szivattyú segítségével működik. Az Orosházi út – Madách utca sarkán lévő kútházas artézi kút 1926-tól – nyolcvanhat éve – 425,8 méter mélységből adja a vizet. Működőképesek a Rózsa F. – Szegfű utca sarkán levő 456 méter mélységű és az Egység utca – Franklin utcai, 449 méter mélységű gravitációsan artézi vizet adó közkutak. A Tompa – Pozsonyi utca sarkán 532 méter mélységű artézi kút víztermelése kézi szivattyú segítségével üzemel. 2013-ban működővé tették az Evangélikus nagytemplom mögötti artézi kutat.
A városi vízellátás biztosítására Újkígyós határában 1959-ben kezdődött a Maros hordalékkúpjába fúrt vízkivételi mű építése. Ezekből a kutakból táplálva 1962-ben indult Békéscsabán a vízvezetékes ivóvíz szolgáltatás.