Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bekescsaba.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Ugrás a tartalomhoz
Épített környezet

A békéscsabai Széchenyi liget

A békéscsabai Széchenyi liget

 

Békéscsaba történelmi városközpontjától pár perces sétával juthatunk el az Élővíz-csatornán túli, természetvédelmi területté nyilvánított Széchenyi ligetbe. Főbejáratát az a díszesen faragott székely kapu jelzi, amelyet Békéscsaba testvérvárosától, Székelyudvarhelytől kapott ajándékba.

 

A mai ligetet 1776-ban alakították ki Kanálison túli temető (Ó-temető) helyén

A mai ligetet a 1776. augusztus 11-én megnyitott Kanálison túli temető (Ó-temető) helyén alakították ki. Ide temették az 1831-es csabai nagy kolerajárvány áldozatait is, akik a temető északi oldalán, 6 nagy domb alatt nyugszanak.

A lassú magyarországi polgárosodás előhírnöke volt városunkban, a képviselő-testület 1846. július 11-i döntése, miszerint a temetőből „közmulató” kertet létesítenek. A temető területét több felekezet használta temetkezési helyül. Az evangélikus egyház előbb tiltakozott, de végül beleegyezett a „mulató erdőcske” létesítésébe. A római katolikus egyház megtartotta az ó-temető mögötti, 1831-ben megnyitott temetőjét. Megmaradt az 1821. évtől használt zsidótemető is.

1850-ben elkezdődött a temető felszámolása. Az 57700 négyszögöl területet akácfa csemetékkel beültették, sétáló utakat létesítettek. A liget szélén Berger Izsák regálebérlő 1850-ben sörházat és szeszgyárat épített, pincéjében gőzfürdővel. A fürdő 1861-ben fogadta első vendégeit. A Sörház vendéglőjében játszottak a városba érkező alkalmi színtársulatok. Hetente háromszor cigányzene szólt.

1860. augusztus 13-án a képviselő-testület a „legnagyobb magyar emlékének megörökítésére,” a ligetet, elsők között az országban, Széchenyi Istvánról nevezte el.

1865-ben Sztraka Ernő városi mérnök tervei szerint kezdték parkosítani. Területén kertészlakást, üvegházakat építettek. A Berger vendéglő mellé a Körös part felé, nyitott faépületből álló nyári vendéglőt és lakóhelyiséget épített Áchim Pál vendéglős, ahol Purcsi Jancsi zenekara muzsikált.

 

Lischka Lipót városi főkertésznek meghatározó szerepe volt

Az 1888. évi nagy árvíz az épületeket, a növényzetet elpusztította, amit újra kellett telepíteni. A mai pavilon Ádám Gusztáv mérnök tervei alapján terméskő alapra épített favázas, fatornyos épület, amelyben széles fedett folyosó, 16x10 méteres terem, színpaddal, kapott helyet. Avatásakor, 1896. május 30-án, a termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt műkedvelő színjátszók nagy sikerrel adták elő Werner László Próba című egyfelvonásosát.

Az 1920-as évek utáni időkből fennmaradt képeslapok megőrizték a hajdani liget szépségét. A kert kiépítésében, gondozásában meghatározó szerepe volt Lischka Lipót városi főkertésznek.

Az 1950-es években emelt szabadtéri színpadon könnyűzenei hangversenyeket, este mozielőadásokat tartottak. Rövid ideig mini állatkert is volt. A pavilon területén lévő sörkert népszerű szórakozóhely volt. A sörkert megszűnése után pusztulásnak induló épületet 2007-ben eredeti állapotának megfelelően újjáépítették, a mellette felépült emeletes épülettel a Körösök Völgye Naturpark Egyesület és látogatóközpont székhelye lett. A szabadtéri színpad helyén játszótér létesült.