Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bekescsaba.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Épített környezet

A békéscsabai vasútállomás központi épületegysége

A vasútállomás központi épületegysége

 

Magyarország területén az első vasútvonalat – amely Pestet Váccal kötötte össze – 1846. július 15-én nyitották meg. A tervezett vonalak között szerepelt a Pestet Araddal összekötő vasútvonal, amelynek Pest és Szolnok közti szakasza már 1847-ben elkészült. Az eredeti tervek szerint a vasút Szolnokról Szajolon, Mezőtúron, Szarvason, Mezőberényen, Békésen és Gyulán át vitt volna Aradra. A csabaiak azonban hamar felismerték, milyen előnyökkel járna, ha a vasút keresztülhaladna a városon, és már 1847-ben kérték a terv megváltoztatását, és komoly felajánlásokat tettek: vállalták a terület kisajátítását, a földmunkák elvégzését, a hidak felállítását, valamint 500 ezer téglát is felajánlottak az állomás építéséhez. Ennek köszönhetően a vasút vonalát Csabán keresztül vezették, amihez az is hozzájárult, hogy a környező települések lakói vasvillával kergették el a kitűzést végző mérnököket. Az 1856-ban megalakult Tiszavidéki Vasúti Részvénytársaságnak Békéscsaba a fenti hozzájáruláson felül még 40.000 forint értékben 200 db részvény jegyzését ígérte, ha Csabát érinti a vasút.

Az építkezés 1858. október elejére készült el, a műszaki átadás október 23-án történt.

 

Csabára 1858. október 25-én érkezett meg az első személyvonat

A régi állomásépületet a 20. század elejére már régen kinőtte a forgalom. 1905-06-ban meg is születtek a tervek az építkezésre, végül új állomás építésére nem, csak bővítésre kerülhetett sor. 1909-ben a jobb oldali szárnyat jelentősen meghosszabbították, a bal oldalon pedig felépült a posta épülete. Ekkor kapott az állomás villanyvilágítást is.

A sorozatos bővítések ellenére a régi felvételi épület továbbra sem elégítette ki az egyre növekvő forgalom igényeit. Az 1920-as évek közepén egyértelművé vált, hogy új felvételi épületre van szükség. Többszöri elodázás után, 1932–1933 között Bud János a város országgyűlési képviselője, kereskedelmi miniszter intézkedésére felépült a ma is álló vasbeton födémű csarnokkal az új felvételi épület. Mellette megmaradhatott a régi állomásépület, amely ma a város egyik legrégebbi épülete.

Az új felvételi épület elkészültét követően a régi épületet is átalakították, felújították. Az 1939-ben befejeződött munkálatokat Lipták János vállalata végezte. Az átalakítás során a homlokzat, jelentős változáson esett át: lebontották a rizalitok oromzatait, és az ablakok is a korábbitól eltérő keretelést kaptak. Az oldalszárnyakra alacsony tető került. A földszinten a forgalmi iroda, a kiszolgáló személyzet szolgálati helyei, kisebb várócsarnok pénztárral, létesült. Az emeleten voltak különféle irodák.

Az 1944. szeptember 21-i bombázás során a megsérült régi felvételi épület helyreállítása során eltűnt a magastető, a rizalitok oromzatai, a díszítések. Az ablakok egyszerű keretezést kaptak. Jellegtelenné vált a régi, romantikus stílusú épület.

A békéscsabai pályaudvar 2014–2016 közti rekonstrukciója során a régi állomásépületet is felújították, homlokzatának eredeti formáját nyerte vissza.