Urszinyi-ház
Urszinyi Dezső miniszteri titkár, földbirtokos, vármegyei törvényhatósági bizottsági és városi képviselő-testületi tag 1898-ben építtette fel szép házát a Körös-parton, Szemián Sámuel városi főjegyző házának helyén, Wagner József építőmester tervei alapján.
A város polgármestere használta szolgálati lakásként
A házat építtető Urszinyi Dezső 1905-ben, felesége egy évtizeddel később hunyt el. A házaspár a Körös-parti házat a városra hagyta, hogy ott árvaházat rendezzenek be. A fenntartási költségek fedezésére pedig 400 ezer koronát hagyományoztak. A rokonok a végrendeletet megtámadták, a ház a városé maradt, azonban nem az örökhagyók végrendeletének megfelelően használták fel: a város polgármestere kapta meg szolgálati lakásként. Az árvaház kérdése évtizedekig napirenden maradt: hol új épületet akartak emelni, hol egy meglévő épületben (például a Sörház épületének átalakításával) tervezték elhelyezni az árvaházat, azonban végül nem sikerült megoldást találni.
A háború után a ház új funkciót kapott. 1949-ben Békéscsabán körzeti könyvtárat hoztak létre Lipták Pál vezetésével, majd egy év múlva a Központi Technológiai Könyvtár létesített fiókkönyvtárat a városban. A gyűjtemények számára a város a volt polgármesteri házat jelölte ki. 1951 májusában a Féja Géza szervezte városi könyvtárat is ebbe az épületbe költöztették. Az egy helyen működő könyvtárakat 1952-ben egyesítették, így jött létre Csabán az ország első megyei könyvtára Lipták Pál irányításával. Hangulatos olvasótermében sokan töltöttek kellemes és hasznos órákat.
A könyvtár természetesen hamar kinőtte az épületet. Az új könyvtár alapkövét 1979-ben rakták le, és 1985-ben adták át. Az egykori Urszinyi-házat belefoglalták az új könyvtárépületbe, így szerencsére megmaradhatott ez a szép épület, amely ma is a Békés Megyei Könyvtár részét képezi. Nagyterme számos kulturális rendezvénynek ad otthont.
Az egykori Urszinyi-ház a Körös-part ezen szakaszának legszebb épülete
A téglaburkolatos, eklektikus homlokzatú épület főhomlokzata öttengelyes, a sima kváderezésű pilaszterekkel szegélyezett rizalitként kiképzett szélső mezőkben kettős ablakokkal. A tipikus parasztpolgár házaktól az ablakok íves záródása és a timpanonszerűen megtört szemöldökpárkányokkal koronázott ablakkeretezés és főpárkány az átlagosnál lényegesen igényesebb kialakítása különbözteti meg.