Gajdács – tanya (tanyamúzeum)
Az eredeti helyén álló, 1824-ben három osztatúnak épült tanya, ma szlovák nemzetiségi-népi életmód-történeti múzeum. Az 1888-as nagy árvíz után a főépület színnel, istállóval és melléképületekkel bővült. Így az öt traktusos, vertfalazatú, szabadkéményes épület, a rőzsevázra sártapasztással készült kemence, a konyhai tüzelőhelyek, a nádfedés, az ősi alföldi építkezési mód a jellegzetes, a hagyományos gabonatermesztésre berendezkedett kisparaszti életformának állít emléket.
Övpárkány nélküli csonkakontyos oromzat deszkából készült. Alaprajza a közép-magyar háztípusnak megfelelő: szoba, búbos kemencével – pitvar – konyha, szabadkéménnyel – kamra – nyitott szín – istálló. A Békéscsabára települt szlovákság átvette az itteni éghajlati, gazdasági viszonyoknak megfelelő építkezési módot, és sajátos igényeinek megfelelően alakította ki lakóházát. Vert fala megfelelően karbantartva, amint látható, több generációt is kiszolgált. A szlovákságra jellemző kék színű külső falelhúzás beszédesen bizonyítja gazdája hovatartozását. A deszkázott födém anyagát a Körös-kanálison érkező farönkökből szabhatták ki. A lakóhelyiségek döngölt anyagpadozatának rendben tartása az eladólányok, asszonyok állandó feladata volt.
A szélmalom Békéssámsonról érkezett
A tanyamúzeum a Gabonamúzeum telkén áll, ahol felállították a békéssámsoni szélmalmot (a repülőtér miatt megrövidített vitorlakerékkel). Az eredeti tetőszerkezeti ácsolatot a melléképület őrzi. A hombár 1871-ben épült, és az újkígyósi Réti család udvaráról telepítették át.