Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bekescsaba.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Épített környezet

Jókai Színház

Jókai Színház

Békéscsabán 1840 óta rendeznek színi előadásokat, kezdetben csak vándorszínészek léptek fel a község nagyobb épületeiben, állandó színháza nem volt a településnek.

 

Az Alföld első kőszínháza

1877-1879 között a polgárok közadakozásából építették fel az akkoriban Vigardának vagy Vigadónak nevezett békéscsabai színházépületet. Az épület és a hozzá tartozó impozáns udvar terveit Halmay Andor építész készítette, a munkálatokat Sztraka Ernő városi mérnök irányította. Az eklektikus stílusú épület az akkori Vasút utcán, a mai Andrássy úti sétálóutcán kapott helyet a Fiume Szálló mellett. Az egyemeletes épület emeleti teremsorának közepén vigadó báltermet alakítottak ki, kariatidás, lizénás belső architektúrával.

Az 1879. március 8-án ünnepélyesen megnyitott színház épületét 1912-ben átalakították és kibővítették. A színháztér 630 férőhelyes lett, ruhatár, büfé és nemdohányzó rész került benne kialakításra. A színpad méreteit is megnövelték, zsinórpadlással és süllyesztővel szerelték fel. Központi gázfűtés és modernizált világítás szolgálta a kényelmet. A munkálatok Wagner József vezetésével, Spiegel Frigyes – Englerth Károly építészpáros tervei alapján zajlottak.

1913-ban a Spiegel és Englert tervei szerinti belső átalakítás a bejárati homlokzati szakaszt is módosította. 1961-ben elsősorban belső átalakítás történt. Az 1990–92. évi főhomlokzat felújítás eltüntette az 1913. évi bejárati átalakítás nyomait, és eklektikus portikusz épült elé, ami az épület mai képét is meghatározza.

 

A Vigadó kiemelkedő szerepet töltött be a város kulturális életében

A festett kazettás mennyezettel, aranyozott velencei metszett tükrökkel és intarziás parkettával díszített terem előadóestek, koncertek, bálok és estélyek helyszínéül szolgált. 1953-ban az Apolló mozi vetített itt. A mozi két éves működése alatt teljesen tönkrement terem a színház festőműhelye majd próbaterme lett. A kilencvenes évek közepén végzett komplex felújító munkálatok során a Vigadó visszanyerte egykori ragyogását. A szemet gyönyörködtető kazettás mennyezetet – amelynek megvannak az eredeti tervrajzai – sajnos nem állították helyre, a kazettákból a festett képek hiányoznak. A megújult színházterem 420 fő befogadására képes.

A színháznak 1954-ig nem volt állandó társulata, az akkoriban működő magántársulatok szerződtek a várossal egy-egy, vagy egy-két évadra, így a szereplőgárdák és a vezetők állandóan váltották egymást. Falai között játszott a kor szinte valamennyi kiváló művésze: Jászai Mari, Blaha Lujza, Kiss Ferenc, Rózsahegyi Kálmán, Fedák Sári, Tasnády Ilona, Lázár Mária, Tolnay Klári, Tőkés Anna, Kiss Ferenc, Sárdy János, Somlay Artúr, Timár József, Bulla Elma, Turay Ida, Neményi Lili, Latabár Kálmán.

A Népművelési Minisztérium 1954-ben alapította békéscsabai székhellyel a Békés Megyei Jókai Színházat. Az új színház nyitó előadása 1954. október 6-án volt, Jókai Mór: Aranyember c. darabjával. 2012. január 1-je óta a színház fenntartója Békéscsaba Megyei Jogú Város, így neve is Békéscsabai Jókai Színház lett.