Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bekescsaba.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Ugrás a tartalomhoz
Épített környezet

Csabai körgát

Csabai körgát

 

1888 kora tavaszán a gyors olvadás és a nagy esőzések miatt a Fehér-Körösön a hatalmas áradás indult meg. 1888. március 12-én Doboznál áttörte a gátat, és elárasztotta az egész határt. Gerla, Póstelek, Sikony házai és a tanyák egy méternél magasabb vízben álltak. Az áradat március 15-én elöntötte a Nagyrét földjeit és Csabát fenyegette. A Bertóthy tér, Szőlő utca és a Bogárházi városrész is víz alá került. A Széchenyi ligetet is elöntve kritikus lett a helyzet az alvégen és a felvégen. Itt állt meg az ár a város alatt, az Adriai tenger szintje felett 87,50 méter magasságban levő Evangélikus Nagytemplom hátsó ajtaja küszöbéig ért már a víz. A városon átfolyó Élővíz-csatornában az árvíz utolsó napjaiban a víz 88,75 méter magasságot ért el. Az egész város lakossága két hétig védekezett, védőgátakat építettek a csatorna partján. Szerencsére a vízszint nem emelkedett tovább, Csaba megmenekült.

 

A körgát építését Sztraka Ernő községi mér­nök szorgalmazta

Az újabb áradások elleni védekezésül továbbá az Élővíz-csatorna gátjának megemelését javasolta. A képviselő-testület 1888. szeptember 18-i ülése végül körgát építtetéséről döntött a Kétegyházi út-Berényi út között 7,03 km hosszan, észak-kelet-déli félkörben Békéscsaba előtt. A Gallacz János kir. főmérnök tervei alapján megvalósítandó körgát építésére pályázatot írtak ki. A munkát a képviselő-testület Deutsch A. és Fia budapesti cégnek adta, aki a munkát köbméterenként 24 krajcárért vállalta. A költség előirányzat szerint ez 102.411 forintra rúgott, de ebben nem szerepelt a földterület kisajátítási összege, – melyet pályázat útján hirdetnek meg. A cég kötelezte magát, hogy a körgátat az árvíz legmagasabb szintjének megfelelő magasságban 1889 tavaszára megépíti, – köbméterenként 24 4/10 krajcár egységáron.

A körgát helyének mérnöki kitűzése 1888. október 12-ig megtörtént. Ezt követően elkezdődtek a földkimérési és töltési munkálatok. A gátba beépítendő földet közel, az épülő gát előtti területről termelték ki.

A körgát építés munkálatai a téli időjárás miatt megszakadtak, majd 1889 tavaszán Haviár Lajos állami építészeti mérnök és Szarvassy Arzén kir. folyammérnök irányításával folytatódtak. 1889. június 6-án megtartott képviselő-testületi ülésen Kliment János bíró felolvasta a jelentést a körgát építéséről, készültségi állapotáról. A munkálat befejezés előtt állt már ekkor. A még hátralévő munkálatokat azonban földhiány miatt egyes gátrészeken nem végezték el. Szarvassy Arzén kir. mérnöknek a testület 300 forint jutalmat szavazott meg.

 

A körgátba 300 ezer köbméter föld került beépítésre

A július 28-i rendkívüli közgyűlés jóváhagyta a 7,03 km hosszban Csaba előtt húzódó körgát elkészültét. A körgát 4 méter korona szélességgel, külsőn 1:3 rézsűvel és az adriai tengerszint feletti 88,50 méteres magasságra épült fel. A szükséges terület kisajátítása 174 ezer, a körgát építése 280 ezer forintjába került Békéscsabának.