Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bekescsaba.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Ugrás a tartalomhoz
Épített környezet

Élővíz-csatorna

Élővíz-csatorna

 

Az Élővíz-csatorna egy része természetes eredetű, a Fehér-Körös egykori ágaiban halad, míg középső, Békéscsaba környéki szakasza emberkéz által létrehozott, mesterséges csatorna, amelyet 1772-1777 között ástak ki a békéscsabai polgárok, közhasznú munkával. Gyulán valaha a Fehér-Körös folyt keresztül, azonban az 1850-es években biztonsági okokból a várost elkerülő mesterséges mederbe terelték a folyót. A régi meder képezi ma az Élővíz-csatorna gyulai szakaszát, amely mindig tiszta vizet kap a Fehér-Körösből.

 

Az Élővíz-csatorna az Erdélyi-Szigethegység fá­inak leúsztatását szolgálta

Az egyre növekvő és fejlődő Békéscsaba a kanálist alkalmassá tette a belvíz elvezetésére is. Így a későbbiek folyamán szivattyúkat helyeztek üzembe, először csak a déli, majd a középső és az északi szakaszon is, teljessé téve az elvezetést. Az idők során többször kotorták, mélyítették, szélesítették. 1888-ban a nagy csabai árvíz folyamán a Körösök gátszakadása nyomán a víz szintje meghaladta Békéscsaba legmagasabb pontját, a Nagytemplom hátsó küszöbét, és csak rendkívüli erőfeszítéssel sikerült megvédeni a várost. Régebben számos vízimalom is üzemelt rajta.

A vízfolyás Gyula és Vesze között a Fehér-Körös egykori elhagyott medrében folyik, csak a Vesze–Békéscsaba–Sikony szakasz (14,2 km) mesterséges eredetű. Vízellátása a tavaszi olvadásoktól a késő őszig gravitációs úton történik. A víz megfelelő szinten tartását bögrerendszer biztosítja. Legnagyobb vízszállító képessége a torkolati szakaszon jelentkezik, ez 14 m³/s-ot jelent. Magas vízállás esetén a kifolyást két szivattyútelep üzemeltetésével lehet megoldani. További duzzasztóművek is épültek rajta, így Békéscsabán is.

Mára az egykori faúsztató tevékenység teljesen eltűnt, medre több helyen igen eliszaposodott, alig egy méter mély. Az egykori kikötő a mai Békés Megyei Könyvtár mellett lévő nagy füves, mélyen fekvő terület volt. Az 1960-as években még rendszeresen fürödtek benne, olyan tiszta volt a vize. A szennyezettség mellett a mederkotrás hiánya miatt is alkalmatlan fürdésre, sportolásra, csak a belvíz elvezetésére szolgál. 2008-ban 370 millió forintot nyert a Békési Települések Vízvédelmi Egyesülete egy uniós pályázaton. Ennek keretében Gyulán úgynevezett vízpótló szivornyát, Békésen kis teljesítményű stabil szivattyút, míg a csatorna torkolati szakaszán egy, az uszadék folyamatos kiemelését végző szerkezet került telepítésre. Emellett csónaklerakókat, uszadék-letermelő helyeket is alakítottak ki. A csatornán 2008-tól kezdve egy korszerű, úszó nádvágó hajó teljesít szolgálatot.

Békéscsaba belvárosi szakaszán a kibetonozott part mentén szomorúfűzek állnak. Érdekesség, hogy mind a Gyulai Várfürdő, mind a békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő az Élővíz-csatorna partja mellett épült fel. Békésen a Békés- Dánfoki üdülőtábor fekszik a partja mellett, itt lehetőség van fürdésre is.