A békéscsabai István malom
Magyarország első gőzmalmát, a József malmot, Széchenyi István kezdeményezésére 1841-ben építették Pesten. Csabán a több, mint félszáz száraz-, szél- és vízimalom mellett 1853-ban már gőzmalom is létesült, Pain Antal hamburgi gépész építette. A malomépület már 1851-ben elkészült, júliusban a gőzgépet is üzembe helyezték, azonban a mutatkozó technikai problémák miatt az üzem csak 1853-ban kezdte meg a termelést.
A csabai liszt keresett áru lett külföldön is
1860-ban a malom Epstein Lipót, Simon, Móric és Lajos tulajdonába került, majd 1865-ben a városnak ajánlották fel megvételre. Az üzlet nem valósult meg, a malmot Deutsch Bernát pesti kereskedő vette bérbe. A malomipar fellendülését is a vasútnak köszönheti a város. Az 1858-an átadott Pest-Arad, majd 1871-ben az alföld-fiumei vasút Nagyvárad és Hódmezővásárhely közti szakaszának átadása után Csaba vasúti csomópont lett. Az olcsó szállítási lehetőség kihasználásával a kiváló minőségű búzából őrölt csabai liszt hamarosan keresett áru lett külföldön is. A csabai lisztben rejlő nagy lehetőségeket látta meg Rosenthal Márton gyulai szappanosmester, aki 1872-ben megvásárolta a négyköves malmot. Fejlesztési elképzelései megvalósítása során három- és négyemeletes lett a korábbi üzemépület. 1892-ben engedélyt kapott a háromemeletes részek négyemeletesre bővítésére. Az átépítés után a város egyik legjelentősebb épülete lett a Rosenthal gőzmalom. A festői Körös-parti környezettel, a szép hidakkal a csabai képeslapok egyik kedvelt témája volt. 1912-ben a cég újabb bővítésre kapott engedélyt. Az új malom teljesítményét a korábbi két és félszeresére tervezték.
A malom telkén 1925-ben épült fel a ma is álló impozáns, ötemeletes lisztraktár és a gabonasiló. A malomba az AEGV keskeny, 1920-tól a MÁV normál nyomtávú iparvasútját is bevezették. A Rosenthal Gőzmalom Rt.-t az alapító fiai, Adolf és Ignác emelték a hazai malomipar legmodernebb üzemévé, országosan a legjobb hírű malomként tartottak számon. 1930 körül a malom már 150 munkást foglalkoztatott. A belföldi piac mellett, Ausztria, Hollandia, Anglia, Franciaország, Svájc és különösen Csehország volt a csabai liszt nagy felvásárlója, de Algériába és Egyiptomba is jutott.
A világháború után a malmot államosították, bővítették és fejlesztették. Az üzem, ekkor vette fel az István malom nevet. Fennállásának századik évfordulóján elérte addigi legnagyobb termelését, az évi 6 ezer vagont. A malom 1961-ben tért át a villamos meghajtásra. A rendszerváltás utáni privatizáció lett a végezete. 150 éves működés után leszerelve, üresen áll.