Békéscsaba
Épített környezet
Magyarország első gőzmalmát, a József malmot 1841-ben építették Pesten, Széchenyi István kezdeményezésére. Mindössze 12 évvel később, 1853-ban már Csabán is gőzmalom létesült.
Békéscsaba történelmi városközpontjától pár perces sétával juthatunk el az Élővíz-csatornán túli, természetvédelmi területté nyilvánított Széchenyi ligetbe.
Békéscsaba népi építészeti emlékei országosan is jelentős értéket képviselnek. Alaprajzi elrendezésük megegyezik a nagyalföldi lakóépületekével: általában tetőgerinc vonalukkal merőlegesek az utcatengelyre.
A nagytemplom Békéscsaba legjellemzőbb, legnagyszerűbb épülete, hatalmas méretei kimagaslanak a város épületei közül, stílusánál (barokk), eredeti építészeti megoldásánál fogva is monumentális épület.
Az 1700-as években a szabályozatlan Körösök nagy területen öntötték el Csaba körül a határt és a végtelen vizek világa volt.
Az első csabai katolikusok 1746-ban kaptak házhelyeket, templomunkat a mai helyen 1769-70-ben építették.
1887. esztendő telén, de főképpen 1888 kora tavaszán a gyors olvadás és a nagy esőzések a Körösök völgyében hirtelen felduzzasztották a folyókat.
Az Élővíz-csatorna egy része természetes eredetű, a Fehér-Körös egykori ágaiban halad, míg középső, Békéscsaba környéki szakasza emberkéz által létrehozott, mesterséges csatorna, amelyet 1777-ben ástak meg a békéscsabai polgárok, közhasznú munkával.
A neocopf iskola Alpár Ignác tervei szerint 1899-ben épült.
A Fiume Szálló épülete Békéscsaba belvárosának szívében, a Szent István tér és az annak nyugati oldalába torkolló, kelet-nyugati irányú Andrássy utca sarkán helyezkedik el.
1824-ben épült öt traktusos vert falú épület (búbos kemencés szoba - pitvar- szabadkéményes konyha – kamra - nyitott szín – istálló) deszkázott födémmel.
1877-ben épült Halmai Andor tervei szerint. Az 1913-ban Spiegel és Englert tervei szerinti belső átalakítás a bejárati homlokzati szakaszt is módosította.
A Gyulai út két oldalán a XIX. század közepétől kezdve számos kisnemesi család épített szép kúriát.
1830-ban, Sztraka Károly evangélikus tanító fiaként született Békéscsabán, elemi iskolát itt végezte. Gimnáziumi tanulmányait Szarvason, majd Eperjesen végezte.
A mai Gyulai út első, a Körös-parthoz közeli szakasza a XIX. század második negyedében kezdett kiépülni, ebben az időben több nemesi család emeltetett itt kúriát: ekkoriban épült a Steiner–Omaszta-kúria és a Kis-Rosenthal-kúria is.
Urszinyi Dezső miniszteri titkár, földbirtokos, köztörvényhatósági bizottsági és képviselő-testületi tag 1898-ben építtette fel szép házát a Körös-parton, Szemián Sámuel városi főjegyző házának helyén, Wagner József építőmester tervei alapján.
1871-73-ban épült kora eklektikus épület Sztraka Ernő tervei szerint, Ybl Miklós tervezte romantikus főhomlokzattal.
A városi bérház tervezésére pályázatot írtak ki, amelyet Slavitsek és Kondorosy aradi építészek nyertek "Jövő" jeligéjű, eklektikus-neoreneszánsz stílusban készített pályatervükkel.