Magyarország első gőzmalmát, a József malmot 1841-ben építették Pesten, Széchenyi István kezdeményezésére. Mindössze 12 évvel később, 1853-ban már Csabán is gőzmalom létesült.
Ebben az időben, a városbanmintegy hatvan száraz-, szél- és vízimalom működött. A gőzmalmot Pain Antal hamburgi gépész építette. Az akkor még csak kétemeletes malomépület már 1851-ben elkészült, júliusban a gőzgépet is üzembe helyezték, azonban az őrlési kísérletek nem mutattak jó eredményeket: a gőzfejlesztés túlságosan sok fát emésztett fel, így a kazánt át kellett alakítani. 1852-ben Dobs-féle tüzelésre tértek át, azonban úgy tűnik, az átalakítással csak 1853-ra végeztek, így ezt az időpontot tekinthetjük a malom üzembe helyezési évének.
1860-ban a malom Epstein Lipót, Simon, Móric és Lajos tulajdonába került, majd 1865-ben a városnak ajánlották fel megvételre. A város azonban nem ment bele a vételbe, a malmot Deutsch Bernát pesti kereskedő vette bérbe. A nehézségeken az se segített sokat, hogy 1858-ban a város bekapcsolódott a vasúti közlekedésbe. A fordulópontot az 1871-es év, az alföld-fiumei vasút Nagyvárad és Hódmezővásárhely közti szakaszának átadása jelentette, amikor Csaba vasúti csomópont lett. A kiváló minőségű búzából őrölt csabai liszt hamarosan keresett áru lett külföldön is. A csabai lisztben rejlő nagy lehetőségeket látta meg Rosenthal Márton gyulai szappanosmester, aki 1872-ben megvásárolta a négyköves malmot.
Nem ismert, hogy Rosenthal mikor kezdte meg a malom fejlesztését, azonban tudjuk, hogy két évtizeddel később már részben három-, részben négyemeletes volt az épület, 1892-ben pedig engedélyt kapott a háromemeletes részek négyemeletesre építésére. A bővítések után létrejött épület nemcsak ipari szempontból volt jelentős: a város egyik legjelentősebb épülete, a festői Körös-parti környezettel, a szép hidakkal a csabai képeslapok egyik kedvelt témája lett.
1912-ben az Első Békéscsabai Gőzmalom, Rosenthal Márton Cég újabb bővítésre kapott engedélyt. Az új malom teljesítményét a korábbi két és félszeresére tervezték.
A malom telkén 1925-ben épült fel a ma is álló impozáns, ötemeletes lisztraktár és a gabonasiló. A malomba az AEGV keskeny vágányú, valamint 1920-tól a MÁV normál vágányú iparvasútja is be volt vezetve. 1930 körül a malom már 150 munkást foglalkoztatott, piacai a belföldön kívül Ausztria, Hollandia, Anglia, Franciaország, Svájc és különösen Csehország voltak, de Algériába és Egyiptomba is jutott csabai liszt.
A világháború után a malmot államosították, bővítették és fejlesztették. Az üzem ekkor vette fel az István malom nevet. Fennállásának századik évfordulóján a malom elérte addigi legnagyobb termelését: az évi 6 ezer vagont. A malom 1961-ben tért át a villamos meghajtásra.
A Rosenthal Gőzmalom Rt-t az alapító fiai, Adolf és Ignác emelték a hazai malomipar legmodernebb üzletévé, országosan a legjobb hírű malomként tartottak számon. A privatizáció lett a malom végezete. 150 éves működés után leszerelve üresen áll - a monumentális épületben a csend honol.
Az eredetileg 1851-ben épült malom a szomszédos lisztraktárral együtt nagyon értékes épületegyüttest alkot, azonban csak helyi védelem alatt áll, noha építészeti értékei, történeti jelentősége, kora és a városképben betöltött szerepe alapján talán már műemléki védelmet érdemelne. Bízunk benne, hogy ez a szép épület, amely a csabai városkép egyik legmeghatározóbb, legjellegzetesebb eleme, a közeljövőben új funkciót nyer és megújul, és talán egyszer a nagy hírű csabai malomipar is újjáéled.