1887. esztendő telén, de főképpen 1888 kora tavaszán a gyors olvadás és a nagy esőzések a Körösök völgyében hirtelen felduzzasztották a folyókat. A Fehér-Körösön a hatalmas áradás a gát tetejéig ért. 1888. március 12-én Doboznál áttört és elárasztotta az egész határt, Gerla, Póstelek, Sikony házai és a tanyák egy méternél magasabb vízben álltak. Az áradat március 15-én elönti a Nagyrét földjeit és Csabát fenyegette. A Bertóthy tér, Szőlő utca és a Bogárházi városrész is víz alá került. A Széchenyi ligetet is elöntve kritikus lett a helyzet az alvégen és a felvégen. Itt állt meg a dagály a város alatt, az evangélikus templom épületének hátsó ajtajának küszöbéig ért már a víz – 87500 méter (Adria feletti magasság). A városon átvonuló Élővíz-csatornában – az árvíz utolsó napjaiba a víz már 88,75 méter magasságot ért el. Ha ez a víztömeg rászakadt volna a városra, épségben aligha maradt volna meg valami Csabából. Az egész város lakossága két hétig védekezett, védőgátakat építettek a csatorna partján.
Nagy szerencse, hogy az árvíz szintje tovább már nem emelkedett, így Békéscsaba megmenekült a nagy veszedelemtől.
A Körgát építése 1888-1969:
Amint a Csabát fenyegető árvíz levonult, a történeteken okulva a község lakossága tanakodni kezdett arról, hogyan lehet a megismétlődést előre elhárítani.
Foglalkozott a kérdéssel a község közgyűlése is. Sztraka Ernő községi mérnök, az Élővíz-csatorna gátjának megemelését javasolta. A vármegye azonban védőgátakat javasolt az árvíztől veszélyeztetett községek köré építeni. Ezeknek a felépítéséhez a minisztérium is megadta az engedélyt. Folyt az alku a képviselőtestületben. A képviselőtestület 1888. szeptember 18-i ülésén úgy döntött körgátat épített a Kétegyházi út-Berényi út között 7,03 km hosszan, észak-kelet-déli félkörben Békéscsaba előtt. Ehhez azonban kölcsön felvétele vagy állami támogatás szükséges. A körgát tervezésére megbízták Gallacz János kir. főmérnököt.
A körgát építésére pályázatot írtak ki. A munkára pályázók: Rőstier Richárd, Brünn Izidor, Hoffer Alajos, Braun és Brüll, Lederer Ede és Steiner Mór Budapestről. Leidl Henrik Nagyváradról, Tevan Adolf és társai Csabáról. A körgát építését a képviselőtestület Deutsch A. fia budapesti cégnek adta, aki a munkát köbméterenként 24 krajcárért vállalták. A költség előirányzat szerint ez 102411 forintra rúg, de ebben nem szerepel a földterület kisajátítási összeg, - melyet pályázat útján hirdetnek meg. A cég kötelezte magát a körgát 1889 tavaszára történő, az árvíz legmagasabb szintjéig történő befejezését – köbméterenként 24 4/10 krajcár egységáron.
A körgát helyének mérnöki kitűzése 1888. október 12-ig megtörtént. Ezt követően az egész vonalon elkezdődtek a földkimérési és töltési munkálatok. A kitermelt földet közel az épülő gát előtti területről termelték ki. (A kitermelt föld nyomon jöttek létre a körgát előtti tavak, melyek, amíg léteztek a csabaiak kedvelt horgászhelyei voltak). A körgát építési munkálatait naponta vezette az Építési Naplóban Szerdahelyi mérnök, aki a község megbízásából ellenőrizte az elvégzett munkát.
A körgát építés munkálatai a téli időjárás miatt megszakadt. A folytatás 1889 tavaszán Haviár Lajos állami építészeti mérnök és Szarvassy Arzén kir. folyammérnök irányításával folytatódott. 1889. június 6-án megtartott képviselőtestületi ülésen Kliment János bíró felolvasta a jelentést a körgát építéséről, készültségi állapotáról. A munkálat csaknem befejezés előtt állt. A még hátralévő munkálatok földhiány miatt egyes gátrészeken nem fejeződtek be. Szarvassy Arzén kir. mérnöknek a testület 300 forint jutalmat szavazott meg.
A július 28-i rendkívüli közgyűlés jóváhagyta a 703 km hosszban Csaba előtt húzódó körgát elkészültét. A körgát 4 méter korona szélességgel, külsőn 1:3 rézsűvel és az adriai tengerszint feletti 88500 méteres magasságra épült fel. A körgátba 300 ezer köbméteres föld került beépítésre. A szükséges terület kisajátítása 174 ezer pengőt, a körgát építése 280 ezer pengőbe került Békéscsabának.