A hagyatéki leltárfelvételi eljárás általános menete a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény alapján
A haláleset anyakönyvezését végző anyakönyvi hivatal a haláleset anyakönyvezését követően a hozzátartozó részére postai úton megküldi a halotti anyakönyvi kivonatot, ezzel egyidejűleg az anyakönyvi hivatal egy értesítést küld a leltározásra illetékes jegyzőnek a haláleset megtörténtéről. A hagyatéki leltárfelvételi eljárás akkor indul, amikor a jegyző a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, vagy ennek hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés, vagy olyan személy bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, az örökhagyó haláláról értesül. Ezután a leltározást végző jegyző a halottvizsgálati bizonyítványon megjelölt hozzátartozót írásban keresi meg a hagyatéki leltárfelvételhez szükséges nyilatkozat megtétele, adatok, dokumentumok bekérése céljából. A nyilatkozat az örökhagyó adatain túl - többek között - az ingatlan és ingó vagyonára, követeléseire, tartozásaira és az öröklésben érdekeltek adataira is kiterjed. A megkeresett hozzátartozónak kell az örökhagyó hagyatékába tartozó ingó és ingatlan vagyont megjelölnie, az örökösöket felsorolnia, valamint a kitöltött nyomtatvány visszaküldésével a rendelkezésre álló dokumentumo(ka)t – így a halotti anyakönyvi kivonat másolatát is – csatolnia. A dokumentumokat és a kitöltött nyilatkozatot eredeti aláírással postai úton vagy aláíráshitelesítéssel ügyfélkapun keresztül lehet visszaküldeni. Ezt követően a megkeresett hozzátartozó által kitöltött nyilatkozat és csatolt dokumentum(ok) másolata minden megjelölt öröklésben érdekelt részére megküldésre kerül azzal a felhívással, hogy a nyilatkozatban foglaltakat 8 napon belül kiegészítheti. Amennyiben a megkeresett hozzátartozó a megküldött nyilatkozatot kitöltve nem küldi vissza, vagy más öröklésben érdekelt a jegyző felé az örökhagyó hagyatékáról nem nyilatkozik, úgy hagyatéki leltárfelvétel csak az örökhagyónak a halála időpontjában a közhiteles ingatlan-nyilvántartás szerint tulajdonában állt ingatlanokra vonatkozóan történhet meg hivatalból. Ingatlan vagyon esetén annak értékét az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által az illetékekről szóló törvény szerint kiállított adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal egyezően kell feltüntetni a leltárban, ezért a hagyatéki leltározást végző jegyző hivatalból megkeresi írásban a hagyaték tárgyát képező ingatlan fekvése szerinti település jegyzőjét az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt. Az ingatlan fekvése szerinti település jegyzője az általa kiállított adó- és értékbizonyítványt megküldi a hagyatéki leltár felvételére hatáskörrel rendelkező jegyző részére, aki az adó- és értékbizonyítványt írásban kell közölje valamennyi öröklésben érdekelttel azzal a felhívással, hogy az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti fellebbezéssel élhetnek a kézhezvételtől számított 15 napon belül. Ha valamennyi öröklésben érdekelt tekintetében a felhívások kézhezvételétől számított a jogszabály által előírt határidők (a nyilatkozattétel esetén a 8 nap, az adó- és értékbizonyítvány esetén a 15 nap) eltelt, akkor kerülhet sor a becsatolt iratok és a felek nyilatkozatai alapján a hagyatéki leltár rögzítésére. A jegyző az így összeállított hagyatéki leltárt csak a határidők lejárta után, ha pedig az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után küldheti meg az illetékes közjegyzőnek. A hagyatéki leltárfelvétel során a jegyzői eljárásban döntés nem születik. A hagyatékátadásról a közjegyző dönt, a közjegyzői eljárás teljesen elkülönül a jegyzői leltárfelvételi eljárástól. A közjegyző adja át a hagyatékot hagyatékátadó végzéssel az öröklésre jogosultaknak. Amennyiben hagyatéki tárgyalás tartása szükséges, a közjegyző idézést küld az érintetteknek.
Ha a megkeresett hozzátartozó úgy nyilatkozik, hogy az elhunyt nem rendelkezett sem ingó, sem ingatlan vagyonnal, akkor ezen nyilatkozat másolata minden megjelölt öröklésben érdekelt részére megküldésre kerül azzal a felhívással, hogy a nyilatkozatban foglaltakat 8 napon belül kiegészítheti. Amennyiben az öröklésben érdekeltek közül senki sem nyilatkozik az örökhagyó tulajdonában álló ingatlan vagy ingó vagyontárgyról, a jegyző az eljárást megszünteti.
Amennyiben a leltárfelvételi eljárás lezárását – akár közjegyzőnek történt átátadást, akár a az eljárás megszüntetését – követően derül ki, hogy van olyan vagyontárgy amely hagyatékköteles, úgy póthagyatéki eljárás kérelemre bármikor indítható az ügyben.
A jegyzői eljárásban történő hagyatéki leltár felvételéhez az alábbiak szükségesek:
- az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának fénymásolata,
- ha a hagyatékban gondnokság alatt álló személy van, abban az esetben, a gondnok személyi adatai és a bírósági döntés, illetve a gyámhatósági határozat,
- kiskorú örökös esetén a törvényes képviselő személyi adatai,
- végrendelet, öröklési szerződés,
- a törvényes örökösök, vagy egyéb (pl.: végrendelet, öröklési szerződés, tartási szerződés) szerinti örökösök, öröklésre jogosultak pontos személyi adatai (név, születési hely, év, hó, nap, anyja neve, lakcíme),
- az elhunyt tulajdonát képezett ingatlan címe, helyrajzi száma, a tulajdoni hányad mértéke,
- ha volt gépjármű az elhunyt nevén, akkor annak forgalmi engedély másolata,
- életbiztosítás esetén a kötvény,
- értékpapír, betétkönyv, részvény, stb. másolata,
- ha az elhunyt bármely cégben tulajdonos volt, akkor cégkivonat,
- utolsó nyugdíjat, életjáradékot igazoló irat (nyugdíjszelvény vagy bankszámlakivonat),
- lakossági folyószámla megléte esetén utolsó kivonat,
- hitel vagy egyéb tartozás, valamint kintlévőség, követelés esetén annak létrejöttét, fennálltát igazoló okirat (pl.: hitelek, kölcsönök szerződéseit),
- temetési számlák,
- fegyverhasználat esetén a rendőrség által kiállított átvételi jegyzőkönyv másolatát,
- szerzői, találmányi jogokat igazoló iratok.