Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bekescsaba.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Ugrás a tartalomhoz
Kulturális örökség

Békéscsaba középkori templomai – Gerla monostor

A több mint egy évszázados múltra visszatekintő Békés megyei középkori kutatásokat elősegítő régészeti ásatások nagy többsége az elpusztult falvak templomainak és temetőinek feltárására irányult.

Így van ez annak ellenére, hogy a mai megye területén egyetlen középkori egyház sem maradt meg eredeti formájában, s néhány ma álló templom esetében is csak gyanítani lehet, hogy egy esetleges falkutatás középkori részek feltárását eredményezné.

A Békés megyében létezett középkori egyházak számának meghatározása a miatt is csak hozzávetőleges lehet, hogy a történeti adatok két- vagy többértelműsége folytán néhány esetben nem dönthető el pontosan, egy településen belül a középkor időszakában összesen hány egyházi épülettel kell számolnunk. Az is előfordulhat azonban, hogy több település használt egyetlen templomot. Nem biztos viszont, hogy a települések egyidejűleg éltek, vagy pedig a korábban elpusztult falu helyén alakult későbbi település lakói az ott talált pusztatemplomot vették-e birtokukba.

A váradi káptalan 1383. július 13-án kelt okleveléből tudjuk, hogy Gerla a Csabát is birtokló Ábránfyak tulajdona volt, akik a XIV. század közepén élt gerlai Ábrahámról kapták nevüket. Karácsonyi Jánostól tudjuk, hogy a család a Békés vármegye ősfoglalójának, a Csolt nemzetségnek a leszármazottja volt. Az Ábránfyak birtokának központja Gerla volt, amely így akkoriban Csabánál jóval jelentősebb településnek számított. A középkori Gerla legkiemelkedőbb épülete az Ábránfyak által építtetett monostor volt.

1259-ben a monostor apátját említették. 1733-ban a templomnak, a templom tornyának és valószínűleg a kolostor épületének romjai még látszottak. A XIX. század végén többen meg is látogatták a romokat.

1951-ben Bálint Alajos, 1954-ben Lükő Gábor, 1956-ban Kovalovszki Júlia végzett a monostor helyén terepjárást.

Az 1980-as években a monostornak már alig látszottak nyomai. 1984-ben a monostor templomának fő részleteit Jankovics Dénes tárta fel. Megállapította, hogy a kisebb szigeten épült románkori templom háromhajós, félköríves szentélyzáródású volt. A főszentély két oldalán lévő mellékkápolnák is félkörívesen záródtak. A falakat korábban csaknem teljesen kibányászták. A középső szentély 165 cm széles K-i záró falának külső oldala faragott kváderkövekből, belső oldala pedig téglából készült. Az alapozásban a köpenyfalak közét tört kövekkel, habarccsal és tégladarabokkal töltötték ki. A templom főfalainak szélessége kb. 190 cm, a hajókat elválasztó belső osztó falaké pedig 140 cm volt. Lehetséges az is, hogy a belső falak helyén egy korábbi periódusban főfalak álltak. A templom Ny-i oldalán két torony helyezkedett el. Alapfalainak szélessége 220-240 cm volt. Az épület teljes belső hossza 34 m, szélessége 15 m lehetett. A kolostor a templomnak csak az É-i oldalához kapcsolódhatott. Az ásatás során az alapfalakon belül és kívül 43 sír került elő. Az ásató szerint a templom valószínűleg a XII-XIII. század fordulóján épült. A XIV. században azonban jelentősége csökkent, viszont a törökkort is megérhette. A jelek szerint a monostort – legalábbis a kezdeti időkben – bencés szerzetesek használták.

Gerla 1984 óta Békéscsaba része.