Az egyesület építette fel 1914-re a Közművelődés Házát, amely a kiállításokon kívül előadások, hangversenyek rendezésére is alkalmas nagytermet, könyvtárt és műtermet is magába foglalt. Az építkezés költségeiből Békéscsaba a telek megvásárlásával és 80 000 koronával vette ki részét, amihez 100 000 korona államsegély járult. A Közművelődés Házának átadását követően az épületet és a múzeumot a város kezelte 1950-ig, az államosításáig. Falai között Békéscsaba városának olyan neves személyiségei dolgoztak, mint Rell Lajos gimnáziumi igazgató, Korniss Géza kultúrtanácsos, Banner Benedek régész, néprajztudós, Linder László evangélikus lelkész, néprajztudós, Mokos József festő, Tarján Tibor ornitológus. 1962-ben az a múzeumot a megye vette át, és Békés megye múzeumi központja lett, 2013-tól Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának megyei feladatokat is ellátó intézménye. Jelenlegi arculatát 2008-ban nyerte el, egyike a Békéscsaba városában található műemlékeknek. 2007-ben elnyerte
A múzeum 1951-ben vette fel Munkácsy Mihály nevét. Gyűjteményeiben jelenleg több mint 250 000 régészeti, 11 000 néprajzi, 64 000 történeti dokumentum és tárgy található, a természettudományi gyűjtemény mintegy 32 000 tételt tartalmaz. Világviszonylatban is kiemelkedő műtárgy-együttese a Munkácsy relikvia- és festménygyűjtemény, mely 575 tárgyat és dokumentumot valamint 10 és festményt számlál. Alapját azok a relikviák alkotják, melyeket a világhírű festő özvegye hagyományozott a múzeumra, és amik az 1930-as évek elején érkeztek meg Békéscsabára. Munkácsy Mihályon kívül az országosan is ismert nevek közül Gyóni Géza költőnek és Féja Géza írónak szintén jelentős hagyatéka található a múzeumban. A néprajzi anyag meghatározó része a szlovákok hagyományos kultúráját – ezen belül is elsősorban Békéscsabáét – reprezentálja, de a Békés megyében élő magyar, szerb és román közösségek tárgyi kultúrájának emlékei szintén megtalálhatóak a gyűjteményben. Régészeti leletek az őskortól a török korig folyamatosan kerültek a múzeumba az egész megyéből. A képzőművészeti gyűjteményben – a Munkácsy festményeken kívül – megtalálható Békéscsaba illetve Békés megye legfontosabb művészeinek számos alkotása, és jelentős az alkalmazott grafikai gyűjteménnyel is. A természettudományi gyűjtemény madártojás, rovartani, botanikai, malakológiai (molluszka) gyűjteményi egységekből és madárpreparátumokból áll. A Munkácsy Mihály Múzeum a fentieken kívül számottevő archív- és dokumentumfotó gyűjteménnyel és szakági adattári anyaggal is rendelkezik.
A Munkácsy Mihály Múzeum állandó kiállításai mellett számos időszaki kiállítással, többnyelvű tárlatvezetéssel várja az érdeklődőket. Fontos része Békéscsaba kulturális múltjának, alapítása a város kiválóságainak köszönhető, a Közművelődés Háza hajdan az Auróra Kör rendezvényeinek is helyet adott. Kiállításaival, rendezvényeivel még akkor is kulturális szabadidő programokat nyújtott Békéscsaba lakossága számára, mikor nem tartozott a város felügyelete alá.
Munkácsy-gyűjteménye révén elvitte/elviszi Békéscsaba hírét – Munkácsy városáét – Magyarország határain túlra is, például idén, 2016 júniusában a bécsi Österreichische Galéria Belvedere múzeumba kértek kölcsön Munkácsy modellfotókat. A múzeum Munkácsy-relikviái számos kiadványban, dokumentumfilmben szerepeltek már. A Munkácsyval foglalkozó kutatók számára Békéscsaba múzeuma megkerülhetetlen, a világhírű festő kultusza ápolásának nem csak helyileg, hanem országosan is fontos része.
Az intézmény történeti gyűjteménye Békéscsaba múltjának számos pótolhatatlan emlékét őrzi, ilyenek például a céhes anyagok, több egyedi kéziratos térkép, Békéscsaba 1845-ös örökváltsági szerződésének eredeti példánya.
Az intézmény 2008-ban elnyerte a „Látogatóbarát-Múzeum” díjat.