A Békéscsabán is áthaladó keskenynyomtávú vasút történetének kezdete jórészt az Arad–Csanádi Egyesült Vasúttársasághoz (ACSEV) fűződik. 1894-ben az Alföldi Első Gazdasági Vasút elsőként épült vonalának kiépítésében – amai Mezőkovácsházaés Kupapuszta között – az ACSEV kezdeményező szerepet játszott, később is a két vasúttársaság részvényeseinek, igazgató tanácsa tagjainak egy része ugyanaz a személy volt. A Kovácsháza–Kupapuszta közötti vasútépítés engedélyezését először „Csanád megyei gazdasági iparvasút tervezete” néven indították, és csak később vették fel az Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV) nevet.
A megépült vasútvonal 1900-ig csak a környező földbirtokosok terményeit fuvarozta. A Kovácsháza–Csaba vasútvonal már közforgalmú, személy és áruszállítást egyaránt ellátó vasútvonalként épült 1899-ben.
Ezzel a kialakulóban lévő hálózat elérte későbbi központját, Békéscsabát. Ennek a vonalnak az építését már a megye és a városi szervek is támogatták pénzügyileg. A hálózat kiépülése a Csaba–Békés vonallal folytatódott, aminek átadására 1903-ban került sor. Az új pálya üzemelését (hazánkban először) teljesen motoros üzeműre tervezték. A forgalmat benzin-villamos és gőzmotoros motorkocsik, illetve mozdonyok bonyolították le. A gerincvonal építésének utolsó szakaszaként 1904-re megtörtént a Békés–Vésztő szakasz átadása is. Békéscsabán a városon belül helyi közlekedési feladatokat is ellátott a kisvasút, Kossuth téri állomásának épülete ma is áll.
Az elkövetkezendő években számos uradalmi vasút csatlakozott megyénkben a keskenynyomtávú vasúti hálózathoz, 1926-ra alakult meg a teljes hálózat, melyet a két világháború között már nem bővítettek, csak fejlesztéseket hajtottak végre. A kialakult AEGV hálózat nagy szerepet játszott abban, hogy Békéscsaba a megye gazdasági központja lett.
Trianon után az AEGV és az ACSEV jogutódjának, a Szeged–Csanádi Vasútnak útjai különváltak. A második világháborús hadműveletek és bombázások során a vasúti pályában és járművekben is komoly károk keletkeztek, azonban a forgalmat 1945. november 23-áig fenn tudták tartani. A vállalat ekkor csődbe ment, se ma dolgozók bérét, sem a mozdonyokhoz szükséges szenet nem tudták megvásárolni. A kisvasút leállt. A leállt vasútüzemet 1945. december 1-jén a MÁV vette át. Ezzel megszületett a MÁV Alföldi Kisvasút. Az államosítás után a kezdeti időszakban jelentős fejlesztések történtek.
Az 1960-as években kezdődött el Magyarországon a vasutak térvesztése, amely kezdetben néhány gazdasági vasút és határ közeli nagyvasút elbontásával járt. Később azonban lendületet kapott az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció megszületésével, mely a forgalom mindinkább közútra terelését tűzte ki célul. AZ Alföldi Kisvasút nem tudta elkerülni a megszüntetést: 1960 és 1971 között, a következő években pedig a kisvasúthoz kapcsolódó gazdasági vasutakat is megszüntették, elbontották. Az első megszűnt szakasz a Békéscsaba–Vésztő vonal volt. Autóbuszokra terelték a forgalmat.
A hálózat egyik központja Békéscsaba, a másik Mezőhegyes volt. Az Alföld legnagyobb kisvasút hálózatának fővonala vezetett keresztül városunk utcáin, kapcsolatot biztosítva több környező településsel. Békéscsabán több mellékvonal is létezett/vezetett, például a városi kórház, a téglagyár és a malom felé is.
Az idei évben elkészül Békéscsaba Turisztikai Főpályaudvara, ahol kiállított járművek és vasúttörténeti gyűjtemény fog emlékeztetni az Alföldi Kisvasút múltjára és méltó arra, hogy gazdagítsa a Békéscsabai Települési Értéktárat is.