Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bekescsaba.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Ugrás a tartalomhoz
Aktualitások

Nemzeti Összetartozás Napja Békéscsabán - 2024.06.04.

Az Országgyűlés az 1920. évi trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét, 2010-ben a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata idén is a Trianoni emlékműnél emlékezett meg a korabeli eseményekről.

Az Országgyűlés az 1920. évi trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét, 2010-ben a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata idén is a Trianoni emlékműnél emlékezett meg a korabeli eseményekről.

Az emléknap megemlékezik a nemzeti tragédiáról, de arra is lehetőséget nyújt, hogy tanúságot tegyen a magyarság összetartozása mellett, és bemutassa a határokon átívelő kulturális gyökerek, a közös nyelv és nemzeti érzés egységét.

Ezen a napon megállunk, fejet hajtunk és a magyarság egyik legfájóbb történelmi tragédiájára emlékezünk.

Idén a Békéscsabai a Békéscsabai Jókai Színház, a Hétpróbás Néptánciskola, a Balassi Táncegyüttes, valamint a Viharsarok Táncszínház közös előadását láthatták a megjelentek, amely előtt Szarvas Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere, mondta el megemlékező beszédét. Kiemelte, hogy „A történelmi magyar közösség erdélyi románokkal, szlovákokkal, déli rácokkal is kiegészülve az volt, ami: a történelmi ország. Érző emberek sokasága, ilyen és olyan mentalitással, félelmekkel, vágyakkal. Történetekkel. Mert az elbeszélt múlt, a történelem nagy színpada lehet fekete vagy fehér, de a szereplői: soha.

A tisztességet, az alázatot, a munkát, a becsületet, a bátor kiállást - a közösségért és a másikért - keressük és hagyományozzuk az utódokra! (…) A történelmi idő mellett zárkózik mindig a tér is. És vele jutunk el a harmadik dimenzióig: a hely szelleméig, magához az emberig. A városunkig, Békéscsabáig, mert Békéscsaba mi vagyunk. Trianon történelmi idejében is lélegző helyekkel, és helyiekkel; amelyek, és akik itt vannak velünk most is. Ez tesz minket csabaivá. Hiszen tudjuk: nem valakik ellen, hanem valakikért vagyunk. Békéscsaba: egy kis történelmi Magyarország. Szlovákokkal, románokkal, németekkel, zsidókkal …: akik csabaiak. Hol vannak az 1914-1920 közötti Békéscsaba lenyomatai, lélegző helyei és helyijei? Először ott vannak, ahol a békéscsabai 101-es gyalogezred katonái lélegeztek. A helyőrség, a gyalogsági laktanya épületei, markotányosház, tiszti szállás, lóistálló. Ott, ahol, most iskola van, az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium. 1894. április 29-én szentelték fel a gyalogezred számára. Magyarok, tótok, románok - viharsarkiak és csabaiak, akik szolgáltak és meghaltak Galíciában, Erdélyben és a Piave mocsaraiban. Aztán ott vannak az 1918-ban felszentelt és 100 évre rá, 2019-ben felújított Lipták András utcai Hősi Temetőben. Ahol már nem harcolnak. Kiegyeztek. Békére leltek. A fronton megsebesült, megbetegedett, a Békéscsabára szállított, a csabai hadikórházakban meghalt katonák: hősök. Magyarok, románok, szerbek, olaszok, oroszok. Aztán ott vannak az 1923-ban felavatott 101-es emlékoszlopba formázva. Árnyékot vetve minden gyávaságnak, lózungnak és közösségellenességnek. És itt, a 2008-ban felavatott guillotine körül is a 101-esek sugdolóznak, vonulnak. És itt van Dr. Berthóty István is, aki 1918. november 26-án lett Békéscsaba első választott polgármestere: egy közösségé, amely ekkor lett város és a csabai kultúra, oktatás, gazdaság és sport alapján még inkább maradandó. 1919. április 26-án idegen, román hadsereg szállta meg a várost. Május 23-án, a Városházán tette tiszteletét I. Ferdinánd román király - bizonyítandó az antant hatalmak számára, hogy Békéscsaba Nagy-Romániához kíván csatlakozni. Szeptember 4-én a csabaiak nem mentek el az idegen hatalom által kiírt választásra szavazni. Talán a gyalogsági laktanya és a hősi temető emlékei sem engedték. Mert a döntő a becsület és a közösség védelme. Így lehet a mai nap nemcsak a Nemzeti, hanem a Csabai Összetartozás Napja is.”

Az ünnepi műsor összeállítói és rendezői Mlinár Pál, a Balassi Táncegyüttes művészeti igazgatója és Seregi Zoltán a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója voltak. A megemlékezésen Galambos Hajnalka énekművész, valamint a Suttyomba zenekar is közreműködött.

A Trianoni emlékműnél 23 szervezet, intézmény, párt helyezte el koszorúját. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat képviseletében Szarvas Péter polgármester, valamint Nagy Ferenc és Paláncz György alpolgármesterek, míg Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának nevében dr. Kiss Gyula aljegyző rótta le tiszteletét.