A Békéscsabai Jókai Színház adott otthont a gálaestnek, melyet a Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar ünnepi koncertje nyitott meg. Kodály Zoltán és Erkel Ferenc művei mellett, Karai József Négy magyar népdala is felcsendült, melyet a szerző a Bartók kórusnak ajánlott 1999-ben a mű ősbemutatóján a Békéscsabai Jókai Színház Vigadójában, ahol a szerző maga is jelen volt. A műsort Perlaki Attila karnagy állította össze. Közreműködtek: Galambos Hajnalka énekművész, zongorán kísért Gál Csaba művésztanár. Matkócsik Ilona és Bakosné Gillich Dóra -művésztanárok fuvolán, Oláhné Szabó Szilvia- művésztanár–oboán, Puskás Sándor Róbert–művésztanár-kürtön, Domokos Balázs művésztanár–fagotton és Bíró József –ütős hangszereken kísérte a kórust.
A színes dalösszeállítást követően Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter mondott ünnepi beszédet. Felidézte, hogy a kultúra művelése önmagunk iránt való kötelességeink közül az egyik legfontosabb, a kormány éppen ezért dolgozik együtt partnerként az önkormányzatokkal, mindenhol, ahol erre van fogadókészség, és Békéscsaba ebből a szempontból is a legjobb példák közé tartozik. Békéscsaba azzal, hogy vállalta a Munkácsy-hagyaték rá eső részének gondozását, olyan feladatot is ellát, amely messze túlmutat a város és a vármegye határain.
A köszöntő után Szarvas Péter polgármester és Herczeg Tamás, a térség országgyűlési képviselője Gulyás Gergely miniszterrel közösen adták át a „Békéscsaba Kultúrájáért” kitüntetést. A kitüntetést ebben az évben Perlaki Attila karnagy és Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója vehette át.
Perlaki Attila a békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában szolfézs-zeneelmélet szakon tanult. 1992-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatán szolfézs-zeneelmélet, karvezetés szakon.
1998-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai ének-tanárképző kiegészítő szakán, ének-zenetanár, karvezetés diplomát szerzett. 2011-ben a békéscsabai Erkel Sándor Kórusfesztiválon a zsűri karnagyi különdíjjal jutalmazta a munkáját. 2013-ban kiemelkedő, színvonalas szakmai munkájáért Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott. 2017-ben Stark Emlékérem kitüntetésben részesült.
Perlaki Attila közel 20 éve, 2006 júniusában vette át a Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar irányítását. Rázga József örökségét átvéve, a hagyományok megtartása mellett új utakat is keresett. A kórus létszámban és tudásban is gyarapodni kezdett, fellépéseik népszerűvé váltak. Egyre komolyabb műveket tanultak, egyre többet szerepeltek telt házas közönség előtt. Énekelhettek Bartók és Kodály népdalfeldolgozásokat a Muzsikás együttessel, de emlékezetesek voltak számukra az Erkel és a Liszt jubileumi koncertjeik is, vagy a Lélekhangoló templomi műsorok. Nagy tetszést aratott műfajváltásuk, a Varázslatos filmdalok, majd musical részletek is helyet kaptak koncertjeiken.
Perlaki Attila a több kórust megszólító jelentős alkalmakra is felkészítette a tagokat. A Békés Megyei Szimfonikus Zenekarral énekelték Vivaldi: Glóriáját, Händel: Messiás oratóriumát és szerepeltek a Grand Opening koncerteken. A kórus számos külföldi fellépésen vett részt irányításával, többek között Krakkóban, Brüsszelben, többször énekeltek Erdélyben, Délvidéken, Felvidéken, de Montenegróban és Dalmáciában is büszkén képviselték a hazai kóruskultúrát, vitték Békéscsaba városának jó hírét. 2017-ben a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége „ARANY DICSÉRETTEL” ismerte el szakmai munkájukat, 2022-ben pedig FESZTIVÁLKÓRUS minősítésben részesültek.
Perlaki Attila 18 éve magas színvonalú szakmai alázattal végzi munkáját, széles körben elismert produkciókat hozott létre. Példamutató emberi magatartása és fiatalos lendülete nyomán vált a ma már 50 fős kórus igazi közösséggé. Művészeti vezetése, a szívvel-lélekkel végzett munka eredménye, hogy a Bartók Béla Vegyeskar Békéscsaba Települési Értéktárába került 2022-ben. Azt, hogy a közös éneklés örömét sugározni tudják előadásainkon, és a több száz fős közönség együtt énekel és tapsol velük, szintén karnagyuknak köszönhető.
Perlaki Attila, a város kulturális életében jelentős szerepet tölt be, a minőségi kórusművészet kiváló képviselője. Békéscsaba városáért végzett kiemelkedő, magas szintű munkája elismeréseként méltó a „Békéscsaba kultúrájáért” kitüntetésre.
Fekete Péter, a Jókai Színház korábbi igazgatója közel 40 éve járul hozzá aktív szervező munkával a magyar elődadó-művészeti élet európai pozicionálásához. Diplomáit négy különböző országban — Németországban, Nagy-Britanniában, Ukrajnában és Magyarországon szerezte, nemzetközi kapcsolatai rendkívül széleskörűek.
Németországban különböző színházakban, cirkuszokban, előadóművészeti színtereken lépett fel, majd 1994-től Nagy- Britanniában élt, szerzett színházi rendezői diplomát, s nyolc évig szervezte, irányította a teljes magyar felsőoktatást lefedő Angol nyelvű színház a magyar felsőoktatásban programot.
A Nemzeti Színház nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatói posztjára tért haza 2002-ben. Megszervezte a megyejárás programot, így az ország valamennyi megyéje bemutatkozási lehetőséghez jutott a nemzet teátrumában.
2007-ben felkérést kapott a békéscsabai színházi iskola átszervezésére, ahol a színházi háttérszakmák iskolarendszerű képzését indította be. Lektora és kiadója három, a háttérszakmák képzésében használt alap tankönyvnek. Szakmai irányítása mellett jött létre az IBSEN Stúdiószínház, Magyarország különleges, a színházi háttérszakmák képzését is szolgáló stúdiószínháza. 2008-tó1 2015-ig igazgatta a Békéscsabai Jókai Színházat.
A csabai időszak alatt több mint húsz előadást, gálát, nagyrendezvényt rendezett, játékteret, látványt tervezett, és továbbra is tanított a Színitanházban. Feldolgozta és televíziós programsorozattal bemutatta, népszerűsítette a színházi háttérszakmákat, kiemelve és megbecsülve azok legkiválóbb hazai képviselőit. Irányítása alatt a színház társulata számos nemzetközi és hazai fesztiválon szerepelt sikerrel. A meghívások és díjak mellett a békéscsabai közönség osztatlan és hangos megbecsülése minősíti munkáját.
Megvalósította Közép-Európa akkor még egyetlen cirkusz- színházi sátrát, a Jókai Porondszínházat és ekkor került átadásra a Szarvasi Vízi Színház is.
Nevéhez kötődik a Magyar Teátrum színházi havilap megalapítása, mely Magyarország legnagyobb példányszámú színházi havilapja. A Vidéki Színházak igazgatói elnöküknek választották.
2015-től napjainkig a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója, közben 2018 és 2022 közötti időszakban Magyarország kultúráért felelős államtitkára volt. Az államtitkári időszaka alatt sem vált meg a művészi munkától, rendezései rendre sikerrel és telt házzal futottak és töltik meg ma is az ország egyetlen kőcirkuszát.
Látványos, trükkökkel teli színpadi világa egyedülálló. Gyakran segíti más rendezők, alkotó csoportok munkáját játéktér, látvány és trükk effektek elkészítésével. Stúdiószínházi darabjai társadalmi problémákat feszegetnek, fesztiváldíjakat nyernek.
A cirkuszművészet megújítása terén kifejtett rendezői munkássága rendkívüli figyelmet hozott hazánknak. Jelentős külföldi fesztiválok hívják zsűritagnak, elnöknek, előadónak. Úttörőként képviseli annak bizonyítását, hogy a klasszikus cirkuszművészet képes társadalmi üzenetek eljuttatására, katarzis létrehozására.
Munkáját a fesztiváldíjak mellett a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetés mellett Jászai- díjjal értékelte a szakma és a közönség.
Fekete Péter példamutató színházi pályafutása, meghatározó művészeti, művészi munkássága, Békéscsaba városáért végzett kiemelkedő, magas szintű munkája elismeréseként, méltán jogosult a „Békéscsaba kultúrájáért” kitüntetésre.
Az est a Jókai Színház műsorával zárult. Az ünnepi műsorral a társulat elismerését és tiszteletét fejezte ki korábbi igazgatójuknak, Fekete Péternek. Az összeállításban filmrészleteket mutattak be az egykori direktor nyilatkozataiból, rendezéseiből, és olyan dalokból válogattak, amely különösen kedves volt szívének.
Csonka Dóra, Liszi Melinda, Katkó Ferenc, Szomor György színművészek mellett, Földes Roxána táncos és Rázga Áron zongoraművész léptek fel, valamint a Fővárosi Nagycirkusz fiatal egyensúlyozó művésze. A műsort Seregi Zoltán igazgató állította össze.
Fotók: Horcsák András