Békéscsaba megyei Jogú Város Önkormányzata is az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt tisztelegett 2024. október 23-án.
A Békéscsabai Jókai Színház Vigadó termében rendezett ünnepi megemlékezésen Herczeg Tamás országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke beszédében kiemelte, hogy a szabadság és a szuverenitás a két legfontosabb kifejezés ezen a napon. „Ma október 23-án azért gyűltünk össze, hogy a szabadság ünnepét éljük meg közösen. Azt az élményt, hogy magyarok vagyunk, magyarok lehetünk, egy olyan nemzet fiai, amelyik hősies kiállásra és világraszóló tettekre képes. Ma október 23-án azt ünnepeljük, hogy a magyarságnak kifogyhatatlan a hite és elapadhatatlan az ereje, amikor a szabadságunkat és a függetlenségünket kell megvédeni” – tette hozzá az országgyűlési képviselő.
A beszéd után az Egy nép kiáltott című műsort láthatták a megemlékezők, Lénárt László színművész rendezésében. A műsorban a Békéscsabai Jókai Színház művészei működtek közre.
Az ünnepi műsor után a tiszteletadók az ország első, közterületen elhelyezett Nagy Imre szobrához sétáltak el, hogy elhelyezzék a megemlékezés koszorúit és mécseseit.
A világháborúkban, és valamennyi háborúban elesett hősökre és mártírokra emlékezett Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2024. október 31-én.
A városi eseményen a Szabadság téri II. világháborús emlékműnél hajtottak fejet a haza védelméért életüket áldozók előtt tisztelegve. Ünnepi beszédet Juhász Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója mondott, aki kiemelte: „Békéscsabán 1996 óta tartanak rendszeres városi megemlékezést a helyi hősi halottak és mártírok előtt tisztelegve. Ma a hősi halált halt katonákra, a forradalmi eszmékért életüket áldozó mártírokra emlékezhetünk. Kiemelt városi esemény ez, ahol immár hagyományszerűen, több éve róhatjuk le tiszteletünket azok előtt, akik önfeláldozásból és becsületből példát adtak „– mondta el a Békés Megyei Könyvtár vezetője.
Ezt követően Szigeti Antal római katolikus plébános gondolatai hangzottak el, aki hangsúlyozta: az emberi gonoszság következménye a vérontás. Az embernek adott szabad akarat eredménye, hogy szeretni tudunk saját döntésünk alapján, de ugyanez a szabad akarat tragikus és katasztrofális döntésekhez is vezethet – fogalmazott Szigeti atya. Verasztó János evangélikus lelkész a békéscsabai evangélikus egyházközség képviseletében mondott imádságot az áldozatokért és a jelenlévőkért a megemlékezésen.
Az esemény zárásaként a békéscsabai önkormányzat képviselői, a politikai és a rendvédelmi szervek képviselői és az áldozatok még élő hozzátartozói helyezték el koszorúikat a Szabadság téren lévő II. világháborús emlékműnél.
A megemlékezésen közreműködött Liszi Melinda, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Mány Erzsébet és Farkas Mihály kivégzésének emlékhelyén tartott ünnepi megemlékezést, a Kazinczy utcában. Ezt követően a Berényi úti temetőben helyeztek el koszorúkat az áldozatok sírjain.
„1956. november 4-én indult meg a szovjet hadsereg magyarországi inváziója, melynek célja a forradalom leverése volt. Ennek az eseménysorozatnak helyi áldozatai is voltak. Mány Erzsébet és Farkas Mihály a gyulavári hídnál álltak őrt 1956. december 17-én azért, hogy megvédjék otthonaikat a Gyulára bevonuló szovjetbarát pufajkásokkal szemben. Tetteik miatt halálbüntetés várt rájuk, végül 1957. február 2-án a békéscsabai Kazinczy utcai laktanya udvarán végezték ki őket.” Dr. Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója idézte fel a megtorlás körülményeit. „Attól tartottak, hogy a Gyulán letartóztatott fiatalokat elviszik a Szovjetunióba és az ott lévő karhatalmisták, akik szétverték a tüntetőket, átmennek Gyulaváriba. Fegyvert szereztek, tüzelőállást foglaltak el a Fehér-Körös hídjánál, majd pedig este mindenki hazament, és Lengyel Imre kérésének megfelelően leadták a fegyvereket – fogalmazott az igazgató. Bár mindössze egyetlen jelzőlövés dördült el és senkinek nem esett semmi baja, a statáriumra és a fegyverszerzés tényére hivatkozva mégis halálra ítélték Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt.”
A megemlékezésen Czitor Attila színművész Faludy György és Vörösmarty Mihály versét ajánlotta a mártírok emlékezetének.
Ezt követően a jelenlévők felvirágozták az emléktáblát, majd a Berényi úti temetőbe vonultak, ahol Mány Erzsébet, Farkas Mihály és Zsíros Mihály hadnagy nyughelyét is megkoszorúzták, ökumenikus megemlékezés keretében, amelyen Szigeti Antal plébános, Marti Miklós lelkész és Verasztó János lelkész működtek közre.