Póstelek természeti és épített öröksége
Póstelek 1838-ban a Wenckheim család gyulai grófi ágát megalapító Wenckheim (IV.) József Békés vármegyei alispán tulajdonába került, akinek halálával fiára, Wenckheim Gyula Békés megyei aljegyzőre szállt a birtok. Ő 1876-ban nagybátyjának, a család ifjabb grófi ágának gerlai ágát megalapító Wenckheim (I.) Károly huszár kapitánynak adta el a birtokot. Az ő 1891-ben bekövetkezett halála után fia, Wenckheim Frigyes lett az akkoriban Dobozhoz tartozó birtok ura. A gróf, aki a szabadkígyósi kastélyban lakott, 2682 kataszteri holdnyi pósteleki birtokát folyamatosan fejlesztette: levezették a belvizet, cselédlakásokat, istállókat, gazdasági épületeket, gőzmalmot, iskolát építettek. A birtokon fácán- és szarvasmarha-tenyésztés folyt. A hagyomány szerint hozományként került az uradalom 1895-ben a gróf második lányának, sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Antalné Wenckheim Krisztinának a birtokába. A kastély felépítéséről a Vállalkozók Lapjának 1905. évi száma ad hírt, e szerint a grófné megbízásából épült a kastély (a hagyomány szerint a grófné és férje számára Wenckheim Frigyes építtette a kastélyt).
A tervező személye bizonytalan
1988-ban még élő szemtanúk szerint Siedek Viktor bécsi építész, viszont gróf Széchényi Viktor 1933-ban kiadott Töredékek a sárvár-felsővidéki gróf Széchényi nemzetség történetéből című művében Schlichter Lajos győri építészt említi. A kastély stílusa alátámasztja Siedek szerzőségét, aki kapcsolatban állt a Wenckheim családdal, az 1902-ben felépült dobozi neoromán templom és sírbolt, a csorvási nagymajori Wenckheim-kastély az ő munkája.
A pósteleki kastély 1906 és 1909 között épült. A vertikálisan és horizontálisan erősen tagolt, középen kétszintes, az oldalszárnyakon egyszintes épület alatt magasított alagsor húzódott. A kastély lakosztályaiban a falakat különböző színű plüsstapéta borította, a szobák nevüket a tapéta színéről kapták. A helyiségekben a cserépkályhák színe a tapétáéhoz igazodott.
A kastély építése után nem sokkal alakították ki körülötte a parkot a nagyrészt kivágott erdő helyén. Az uradalomban lóvontatású kisvasút is épült.
A pósteleki kastély fénykora az 1920-as évek eleje volt
1920-ban Széchényi Antalné elsőszülött leányát, Széchényi Antoinette grófnőt itt vette feleségül gróf Almásy Imre, majd a második leányt, Széchényi Ilona grófnőt 1923-ban gróf Károlyi Viktor. Mindkét ifjú pár gyakran tartózkodhatott Pósteleken, mivel a grófi gyermekek közül Almásy Orsolya és Károlyi Krisztina is a kastélyban született. Gróf Széchényi Antal 1924-ben bekövetkezett halálával azonban csendesebb napok következtek. Miután a grófi család 1944-ben elhagyta a kastélyt, a környékbeli lakosság kifosztotta, felgyújtotta az épületet.
A kastély hasznosítására született tervek nem valósultak meg, az épület továbbra is ki volt téve a fosztogatásnak, rombolásnak, és így egyre csak tovább pusztult. 1983-ben munkásőrök gyakorlat keretében a megmaradt részeket felrobbantották.