Csabai Garabonciás Napok
„A garabonciás diák még a 20. század magyar néphitében is közismert hiedelemalak. A nyelvterület majdnem egészén ismert hiedelemmondák és természetfeletti képességeire, idővarázsló tevékenységére vonatkozó hiedelmek részint időjárásdémon-vonásokkal rendelkező természetfeletti lényként, részint természetfeletti tulajdonságokkal felruházott élő emberként, idővarázslóként állítják elénk. Tudományát iskolában tanulta: tizenhárom, esetleg hét „iskolát” járt ki; Az iskola, vagy a tizenkettedik osztály elvégzése után keréken forgatják a növendékeket: amelyikük „nem vész el”, abból lehet garabonciás.”–– olvasható a szakirodalomban szereplő Magyar Néprajz online kiadvány népszokásokat, néphitet és népi vallásosságot taglaló részében.
Amikor a rendezvény névadása megtörtént, csupán sejteni lehetett, de biztosan tudni még nem, hogy milyen találó elnevezés is lesz a Garabonciás Napok. Annak a rendezvénynek, amelynek során több, mint három évtizede forgatják meg a diákokat a diákfesztivál egy hete során, és bizony, aki ebben a forgatagban meg tudja állni a helyét, az nem vész el, abból igazi garabonciás, azaz diákpolgármester lesz. Ha nem is természetfeletti erővel felruházott személy, de sokszor meglepő, szinte emberfeletti teljesítményre képes diákvezető.
A kezdetek
De hogy is indult ez a történet? Közvetlenül a rendszerváltás utáni évekbe kell visszaugrani, amikor megszűntek, átalakulófélben voltak azok a szervezeti, infrastrukturális keretek, amelyek az ifjúság önszerveződésének, aktivizálásának, tehetséggondozásának kereteit adták. Ezzel együtt a nonprofit, civil szektor sem volt még olyan erős, hogy hatékonyan vegyen át feladatokat, a finanszírozási formák sem alakultak ki.
Természetesen az iskolai diákrendezvényeket, iskolai szintű művészeti versenyeket továbbra is megszervezték, nagy népszerűségnek örvendtek, de a város középiskolás fiatalságának egészét megmozgató események hiányoztak a palettáról.
Ezt a hiányt ismerte fel az Ifiházban (jelenlegi Csabagyöngye Kulturális Központ jogelődje) akkor igazgató-helyettesként, kulturális szervezőként dolgozó Fodor József, tőle indult el a gondolat, hogy egy iskolák közötti, alapvetően a kulturális programokat és versenyeket felvonultató, nagyszabású rendezvényt szervezzenek, amelynek fő vonulata a diákpolgármester megválasztása. Az intézmény vezetője, Szente Béla a névadáson túl is támogatta az eseményt, ahogy az akkori városvezetés is az ügy mellé állt. Utóbbi kiemelt jelentőséggel bírt, hiszen az iskolák aktivizálásához, a diákok részvételének biztosításához megerősítést adott az akkori fenntartó támogatása.
Így került sor 1992-ben az első Garabonciás Napokra, amely három pillérre épült. Az egyik alkotóelem a diákok kulturális és sportversenyeiből állt össze, amelyben a vers-, prózamondás, színjátszás, könnyű- és komolyzene mellett később belvárosi tájékozódási futóverseny, a sakk, amőba épült be, de több éven keresztül rendeztek versenyt köztéri szoborépítés, graffiti készítés kategóriákban.
A másik komponens, amely szintén hiányzott a palettáról, a klubjellegű programok, olyan közösségi események, amelyek keretében a fiatalok a Jókai Színházban nyitott színházi előadáson vagy éppen ingyenes filmvetítésen vehettek részt az akkori Phaedra Moziban, de folk táncházak, a legendás IfiCasinoban rendezett koncertek, író-olvasó találkozók is színesítették a palettát.
Végül a harmadik pillért, amely tulajdonképpen az egész hétnek keretet adott, maga a diákpolgármester-választás és az azt megelőző kampány jelentette. Az iskolák jelöltjei és stábjaik több napon keresztül szerveztek programokat, a diákvezetők nyilvános vitákon, fórumokon mutatták be programjukat, elképzeléseiket, ütköztették álláspontjaikat.
Gondoljon bele a kedves olvasó, hogy akkortájt nem hogy okostelefon, de sok háztartásban vezetékes telefon sem volt, a fénymásolás lehetősége kuriózumnak számított, és egy-két elkötelezett szülő személygépkocsival történő fuvarozásán túl kerékpárral és gyalog járták a belvárost a diákok, készültek elő az eseményekre. Igazi hőskora volt ez a „Garának”.
Érdekesség, hogy első alkalommal női diákpolgármestere lett Békéscsabának. A Tevan Andor Gimnázium jelöltje, Zsila Edit vehette át a város kulcsát Pap János polgármestertől. Ezt követően 30 évet kellett várni, hogy ismét a „szebbik nem” képviselője vezesse a diákságot, amikor Lipcsei Emese, a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium tanulója győzedelmeskedett.
A program fejlődése
A ’90-es évek közepétől a fellépői költségek elkezdtek radikálisan megnőni, a támogatás nem tartott lépést ezzel a változással, a pályázati lehetőségek is csekélyek voltak. Mivel minden program a kezdetektől ingyenes volt, ezért a szervezők nem számolhattak a jegyárusításból származó bevétellel és a 16–18 éves korosztályt megszólító szponzorizáció is gyerekcipőben járt. A külső finanszírozási okok mellett a diákok igényeire építve, organikusan változott a rendezvény szerkezete, egyre markánsabban tolódott el a hangsúly a diákpolgármesteri kampányok irányába, és a korábban önállóan, központilag szervezett programelemeket a kampánystábok illesztették be programjukba.
1995-től tehát nagyobb szerepet kapott a versenyben a jelöltek kampánya, amelyet zsűri értékelt, majd a következő évtől lehetett először szavazatokat leadni a jelöltekre.
Azóta kisebb-nagyobb változtatásokkal, de a struktúra szinte ugyanaz: nyitányként több ezer diák fáklyásfelvonulásával veszi hivatalosan kezdetét a Garabonciás Napok, amikor transzparensekkel, zászlókkal, különleges jelmezekkel és koreográfiákkal vonul végig a város sétálóutcáján, indulókat és lelkesítő rigmusokat skandálva.
Érkezésük célpontja a fiatalok kreativitását is megmutató diákváros, ahol az iskolák, kampánystábok verik fel „főhadiszállásukat”. A második nap legfőbb eseménye a kampányhappening, amikor a diákpolgármester-jelöltek és csapataik bemutatják műsorukat. Ezek a húsz-harminc perces bemutatkozók magukba foglalják a pártok kampányfilmjeit, táncukat, jelenetüket vagy egyéb frappáns és kreatív megnyilvánulásukat.
Mindezek mellett a csapatoknak a hét során színvonalas rendezvényeket és programokat is biztosítaniuk kell, legyen az koncert, előadás vagy művészeti bemutató, esetleg kiállítás. Az egyéni vagy csoportos, középiskolásoknak meghirdetett versenyeken túl szabadegyetemi előadások, tájékoztatók színesítik az 5 nap kínálatát.
A csütörtöki diákpolgármester-választás során a győztes megkapja a város kulcsát, és másnap az újdonsült vezetők meghívást kapnak a Polgármesteri Hivatalba, ahol a polgármester és alpolgármesterei avatják be a fiatalokat a város működésébe.
Diákváros születik – a GarabonCity története
Korszakos változást hozott a diákváros, a GarabonCity létrehozása, beépítése a rendezvénybe. Ez is egy diákok kezdeményezésére induló folyamat volt, akik nem átallottak sátrat verni az Andrássy út sétálóutcájának közepén. Fodor József és szervezőtársai erre reagálva teremtették meg a lehetőségét egy valódi, ideiglenes tábor, a GarabonCity létrehozásának. 1999-ben megkapták a Csaba Center helyén lévő üres telket, és az iskolák különféle objektumokat (pl. iskola, templom, uszoda, mozi, vasútállomás) építhettek fel saját, ideiglenes városukban.
A siker egyértelmű volt, mégha a sátorváros és a benne élő, alvó, bulizó, nyüzsgő, olykor túlzottan is lelkes polgárai némileg formabontóak voltak a város életében. Ezért a City az ezredfordulón a városközponttól kissé távolabb költözött, és a stábok egészen 2011-ig a Baross utcai sportpályán, a volt Elektroház szaküzlet mögötti területen alakították ki táboraikat.
2012-től több helyszínen is felütötték sátraikat, standjaikat a diákok, így a Korzó téren, a Szent István téren, az Ifiház udvarán, az Aradi vértanúk ligetében is felépült a diákváros, majd 2017–2019 között a Gál Ferenc Egyetem campusán.
A 2020-as koronavírus-járvány miatt a rendezvény – története során először, és reméljük utoljára – elmaradt, ezt követően a diákok visszatértek a Szent István térre.
A Garabonciás értéke
Mi az, ami miatt különleges ez a rendezvény? Amiért A Békéscsabai Értéktár értékei közé is bekerült? Egyrészt a legtöbb fiatal, aki részt vett rajta, élete egyik legmeghatározóbb középiskolai élményének tartja, Békéscsabához való kötődésük egyik legerősebb fonala a rendezvény. A rengeteg személyes élményen túl objektív kérdőívek, kutatások eredményei támasztják ezt alá. Másrészt a Garabonciás Napok legnagyobb erénye, hogy a fiatalok önállóan, innovatívan, sokszor felnőttként gondolkodva képesek megvalósítani valamit, amit elterveznek. Kitalálják, elképzelik, hozzárendelik a megvalósítás folyamatát, annak módszertanát és mindezt meg is valósítják.
A több hónapos előkészületek, a komoly munka és a rendezvény során olyan képességeket, kompetenciákat sajátítanak el, amelyekre formális keretek közt, az iskolapadban ülve kevés lehetőségük nyílik. Felelősséget vállalni, együttműködni, türelmet gyakorolni, támogatóval tárgyalni, érvelni, pontosnak lenni, megfeszítetten dolgozni, örülni a másik sikerének, elviselni a kudarcot, és még hosszan lehetne sorolni azokat a készségeket, amivel gyarapodnak a diákok.
Fodor József sommásan foglalta össze: „Olyan trauma vagy éppen katarzis éri a »gyerekeket«, amely más embereket évtizedekig vagy életük végéig elkerül, nem jutnak ilyen szituációba. Ez lehet, hogy akkor megvisel, felemel, esetleg leránt, de mégis lelkileg hozzásegít, hogy érettebb légy, jobban tudj kezelni ilyen szélsőséges helyzeteket.”
Harmadrészt a Garabonciás megteremtette az átjárás lehetőségét az iskolák tanulói között. Olyan, intézményi kereteken felüli, baráti vagy éppen szerelmi kapcsolatok, közösségek alakultak ki a 31 év során, amelyek a rendezvénynek köszönhetők. Más és más típusú közösségek alakulnak ki a zsűritagok, a jelöltek, a kampányfőnökök vagy akár a stábtagok között, amelyek spontán hálókat alkotva hosszú évek után is megmaradnak. Kell ennél több?
Az emberi kötődések, közösen megélt élmények kialakítanak egy erős hovatartozást, kötődést a társakhoz, a Garabonciás Napokhoz és közvetve Békéscsabához. Végül egy összetevő, amely talán magyarázat arra, hogy tud több mint három évtizede ez a rendezvény megmaradni, és évről-évre megtölteni élettel Békéscsabát, az a főszervező, a mindenki által Fodinak szólított kulturális szakembernek az elektronikus médiában vázolt filozófiája: „Az egész rendezvényt a szabadság szellemében próbáljuk, vagy próbálom mozgatni. Annyi kötöttség, annyi keretek közé szorítottság lesz az ember életében felnőttként, hogy nagyjából az egész életét ez végig kíséri. Mindig azt mondom a diákoknak, hogy ezen a héten nyugodtan engedjék el a fantáziájukat, a kreativitásukat. Merjenek szabadon gondolkodni, merjenek nagyokat álmodni, hogyha úgy tetszik. És aztán persze, hogyha vannak olyan dolgok, amiket nem lehet megvalósítani, azokat nem fogjuk megcsinálni. De eleve ne korlátozzák le magukat ötlet, gondolat, vagy innováció szintjén. Ez az egyik vezérgondolata ennek az egész történetnek.”
(Az írás a Fodor József alapító, főszervezővel 2023. szeptember 11-én rögzített interjú alapján készült.)
A Garabonciás Napok (Válogatni a 9 fotóból 6-ot, ami jobb minőségű, 1 felirattal)
(Varga Tamás)
https://www.youtube.com/watch?v=SUn6ToohWgU&list=PL7Wpnd5oWgLV2vbbCfbv0d8EHVgVrkPQm&index=18