A csabai kisvasút és a kisállomás épülete
A város közlekedésének érdekes színfoltja volt 1899-től 1971-ig a városon keresztülhaladó kisvasút.
A Békéscsabán is áthaladó keskenynyomtávú vasút történetének kezdete az Arad–Csanádi Egyesült Vasúttársasághoz (ACSEV) fűződik. 1894-ben az Alföldi Első Gazdasági Vasút elsőként épült vonalának kiépítésében – a mai Mezőkovácsháza és Kupapuszta között – az ACSEV kezdeményező szerepet játszott, később is a két vasúttársaság részvényeseinek, igazgató tanácsa tagjainak egy része ugyanaz a személy volt. A megépült vasútvonal 1900-ig csak a környező földbirtokosok terményeit fuvarozta. A Kovácsháza–Csaba vasútvonal már közforgalmú, személy és áruszállítást egyaránt ellátó vasútvonalként épült 1899-ben. Ezzel a hálózat központja Békéscsaba lett. A Csaba–Békés vonal átadására 1903-ban került sor. Az új pályát, hazánkban először, teljesen motoros üzeműre tervezték. A forgalmat benzin-villamos és gőzmotoros motorkocsik, illetve mozdonyok bonyolították le. 1904-re megtörtént az utolsó, a Békés–Vésztő szakasz átadása is.
Békéscsabán a városon belül helyi közlekedési feladatokat is ellátó „motor” Kossuth téri állomásának épülete ma is áll
A későbbi években számos uradalmi vasút csatlakozott megyénkben a hálózathoz, 1926-ra épült ki a teljes hálózat, amelyet később már nem bővítettek, csak fejlesztéseket hajtottak végre. A kialakult AEGV hálózat nagy szerepet játszott abban, hogy Békéscsaba a megye gazdasági központja lett.
Trianon után az AEGV és az ACSEV jogutódjának, a Szeged–Csanádi Vasútnak útjai különváltak. A második világháborús hadműveletek és bombázások során a vasúti pályában és járművekben is komoly károk keletkeztek, azonban a forgalmat 1945. november 23-áig fenn tudták tartani. A vállalat ekkor csődbe ment, 1945. december 1-jén a MÁV vette át. Ezzel megszületett a MÁV Alföldi Kisvasút. Az államosítás után a kezdeti időszakban jelentős fejlesztések történtek.
Az 1960-as években kezdődött el Magyarországon a vasutak térvesztése, amely kezdetben néhány gazdasági vasút és határ közeli nagyvasút elbontásával járt. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció a forgalom közútra terelését tűzte ki célul. Az Alföldi Kisvasút nem tudta elkerülni a megszüntetést: 1960 és 1971 között a fő vonalakon, a következő években pedig a kisvasúthoz kapcsolódó gazdasági vasutakon is leállt a forgalom. Az első megszűnt szakasz a Békéscsaba–Vésztő vonal volt. Autóbuszokra terelték a forgalmat.
A hálózat egyik központja Békéscsaba, a másik Mezőhegyes volt. Az Alföld legnagyobb kisvasút hálózatának fővonala vezetett keresztül városunk utcáin, kapcsolatot biztosítva több környező településsel. Békéscsabán több mellékvonal is létezett és vezetett, pl. a városi kórház, a téglagyár és a malom felé is.
A Gőzmalom téren kialakított Békéscsaba Turisztikai Főpályaudvar kiállított járművei és vasúttörténeti gyűjteménye emlékeztet az Alföldi Kisvasút múltjára.