Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bekescsaba.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Aktualitások

Hősökre emlékezett a város

Az 1956-os forradalomra, a szabadságharc kezdetére, majd a forradalom leverésére, hősökre és mártírokra emlékeztek Békéscsabán az elmúlt hetekben, napokban.

Október 23-án a Phaedra Közéleti Központban Herczeg Tamás országgyűlési képviselő köszöntötte a megjelenteket. Az országgyűlési képviselő ünnepi gondolataiban kiemelte: „Ma, 63 évvel az 56-os szabadságharc kirobbanása után ezt a mondatot kell az emlékezés zászlajára tűznünk: Nincs következmények nélküli világ! A döntéseink súlya hol könnyebb, hol nehezebb, de azokért a felelősséget vállalnunk kell. Vállalnunk kell a felelősséget a döntéseinkért, mint ahogy tették azt ’56 mártírjai, akik a jobb, szebb, elnyomás nélküli, szabad jövő reményében fogtak fegyvert. Rájuk emlékezve, előttük tisztelegve nem tehetjük meg, hogy elfeledjük azt, amit tőlük tanultunk.” Herczeg Tamás szavait követően a Békéscsabai Jókai Színház művészei és a Színitanház növendékei villantottak fel életképeket, visszaemlékezéseket az akkor történtekből. Az ünnepi megemlékezés Nagy Imre szobrának koszorúzásával zárult.

A Hősök és Mártírok Emléknapja alkalmából október 31-én a Szabadság téren álló második világháborús emlékműnél vette kezdetét a városi megemlékezés. „A jelenlévők azon emberek emléke előtt hajtottak fejet, akik történelmünk során a legdrágábbat, életüket áldozták a haza védelmében. Alig telt el néhány évtized, hogy magyar férfiak ezreinek ne kellett volna búcsút mondaniuk családjaiknak, szeretteiknek, hogy fegyvert fogjanak az ország védelmében.” E szavakkal köszöntötte az egybegyűlteket Nagy Erika színművész. Ugrai Gábor, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke megemlékező beszédében kiemelte, számára Pilinszky János – Háromszínű lobogó alkotása a hősökről és mártírokról szól, kik a hazáért, a háromszínű nemzeti lobogóért éltek és haltak. „Közülük senki sem született hősnek, senki sem született mártírnak! A történelem, a körülmények tették őket azzá. Ők emberek voltak, szerettek, éltek – jövőképük volt, amit kettétört a XX. század. Úgy lettek ők hősök, ahogy minden korok hősei, hogy nem akartak azokká lenni. Nem azért születtek a világra, hogy hősök, áldozatok vagy mártírok legyenek! Nem gondoltak arra, hogy nevüket, sorsukat több nemzedék is emlegetni fogja, márványba, vasba vésve a templomok, emlékművek faláról olvassák majd le idősebb és fiatalabb csabaiak. A XX. században a csabaiak életében is sok olyan esemény történt, aminek következtében a hősök és mártírok száma egyre csak növekedett.” A megjelentek azt is megtudhatták a történelem tanár gondolatvilágán keresztül, hogy az 1900-ban született békéscsabaiak mi mindent éltek át a múlt században. Az emlékműnél Szigeti Antal katolikus plébános, Nagy Zoltán evangélikus esperes és Marti Miklós Nándor református lelkipásztor tartott kegyeleti megemlékezést az első és a második világháború áldozatainak emlékére. Az emlékműnél a virágok elhelyezését követően Bakai László trombitaművész előadásában az Il Silenciót hallgathatták meg a jelenlévők. A Szabadság térről Kovács Zoltán honvéd alezredes és Harmati Imre rendőr alhadnagy, ’56-os mártírok emléktábláihoz vonultak át a megemlékezők, ahol tisztelegve a hősök emléke előtt elhelyezték a koszorúkat.

Míg október 23-án az ’56-os forradalom kitörésére, a hősök diadalára emlékeztek a békéscsabaiak, addig november 4-én a 63 évvel ezelőtt történt tragikus eseményekre, a forradalom leverésére való emlékezés szólította az egybegyűlteket a Kazinczy utcai volt laktanya épületéhez, ahol egykor az ifjú Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt is kivégezték. Az ünnepség kezdetén a Békéscsabai Színitanház növendéke, Fónagy Jázmin mondta el Csoóri Sándor: Emlékezés 1956 novemberére című versét, majd Szabó László, az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium igazgatójának megemlékező beszédét hallhatták a megjelentek. Az intézményvezető elmondta, november 4-e a magyar emlékezet kitörölhetetlen napjává lépett elő. Felidézte az ’56-os gyulavári eseményeket, s hogy bár összetűzésre nem került sor, mégis 14 vádlottat ítéltek el, köztük a két ifjú mártírt. Miután kegyeleti kérvényüket elutasították 1957. február 2-án agyonlőtték őket a Kazinczy utcai honvédségi raktárban. Szabó László kiemelte: „A XX. század előttünk van érzések, meg nem tárgyalt perek formájában. Ledobtuk magunk elé és nem magunk mögé. Bukdácsolunk, kikerülgetni igyekszünk, mert zavar, mert akadály. Hajoljunk le érte! Hajoljunk meg. Csak a hősöknek és mártíroknak van igazuk! Az önérzet és öntudat egészségesebb fejlődéshez az önbecsülés helyreállítása szükségeltetik. Visszaperelni nem lehet senkitől, egy kortól sem. Újra elnyerni, megtalálni, felfedezni kell. S ha megtaláltuk kinyitni és megfejteni. A kulcs pedig: a gyerek, az iskola!”. A főhajtás a Berényi úti temetőben folytatódott kegyeleti megemlékezéssel és koszorúzással Mány Erzsébet, Farkas Mihály és Zsíros Mihály hadnagy sírjainál.