Ezen gondolatokkal indította emlékező beszédét 2025. május 23-án a Egriné Szarvas Edit a Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola magyar nyelv és irodalomszakos pedagógusa a Németh Lajos utcai Hősi temetőben, a Magyar Hősök Emléknapja alkalmából szervezett megemlékezésen.
„Kik is a hősök?
Amikor hősökről, az általuk végrehajtott tettekről beszélünk, óhatatlanul a régmúlt idők nagyjai, harcosok, mártírok jutnak eszünkbe. Az ő személyes történetük egybeforrt hazájuk történetével. A világ és a magyarok történelme is tele van áldozatokkal. Általuk tárul elénk a múlt. Hős lehet az, aki a hazáért adta életét, és az is, aki csendben, névtelenül, mégis rendíthetetlen hűséggel szolgálta nemzetét, vagy mindennapi hősként, anyaként, feleségként, testvérként várta haza hozzátartozóját.
Ezeréves történelmünk a csaták sorozatának történelme volt. Magyarország folyamatosan vívta hősi csatáit, hogy megőrizze határait és függetlenségét. Hány és hány hivatásos és önkéntesből lett katona áldozta életét a hazáért forradalmak, szabadságharcok és világháborúk során?
Azokra az emberekre is hősként tekintünk, akik hittek abban, hogy a haza szolgálata több mint kötelesség – egy szent hivatás. Katonákra, honvédekre, ellenállókra, akik nem kérkedtek tetteikkel, de a történelem mégis megőrizte nevüket – vagy legalábbis a példájukat.
Sokan közülük fiatalon, talán még a jövőről álmodva léptek a harcmezőre. Ahogy a műsorban elhangzott levelek, versek is tanúsítják, mások családot, otthont, szeretteket hagytak hátra, hogy minket, az utódokat védelmezzék – akkor is, ha nem ismertek bennünket.
Fontos, hogy emlékezzünk – de még fontosabb, hogy emlékeztessünk.
Márai Sándor szavait idézve: „A történelem csak akkor él tovább, ha van, aki emlékezik rá.”
A gyerekeknek, unokáknak, az új generációnak tovább kell adnunk a hősök példáját. Nem azért, hogy háborút dicsőítsünk, hanem hogy megértsük: a bátorság, az önfeláldozás és a hűség örök értékek.
Emlékezni annyit jelent, mint kapcsolatot tartani az elődeinkkel. És itt, ezen a helyen, a sírok között, ez a kapcsolat különösen élővé válik. Hallgassuk meg a csendet – benne van a múlt üzenete. A felelősség, amit ránk bíztak.
Ma emlékezünk – nemcsak azokra, akik elestek a csatamezőkön, hanem minden férfira és nőre, aki valaha is a közösségért, a hazáért, az igaz ügyért emelte fel szavát, tettét vagy fegyverét.
A Hősök napja nem csupán gyász, hanem tisztelet, hála és ígéret. Ígéret arra, hogy nem felejtünk. Ígéret arra, hogy az ő példájukból erőt merítünk.
„Ők már nem lehetnek köztünk, de bennünk élnek: a szabadságban, a csendben, az emlékekben.”
Nyugodjanak békében – és éljenek tovább emlékezetünkben.” zárta gondolatait a tanárnő.
A megemlékezésen a Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola tanulóinak színvonalas műsorát láthattuk. Közreműködtek: Bacsa Gergő, Szabó Luca, Illyés Levente, Mahler Csanád Ferenc, Szabó Botond, Vizsnyiczai Sztella Gabriella. A diákokat Klimaj Klára igazgató-helyettes és Egriné Szarvas Edit munkaközösségvezető készítette fel.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében a megemlékezés virágait Bálint József és Nagy Ferenc alpolgármesterek helyezték el.
Az ünnepi rendezvényt az Il Silencio zárta Bakai László trombitaművész előadásában.
Fotók: Fajó Attila/ behir.hu