Ügyintézés A-Z-ig

Adóügyek

Adóügyek

Helyi iparűzési adó

A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

Adó alanya a vállalkozó, és aki külön jogszabály alapján vállalkozónak minősül.

2008. január 1. napjától adott évben vállalkozónak minősül a 600 e Ft árbevételt meghaladó mezőgazdasági őstermelő is.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján 2021. január napjától ez a szabály megváltozott, az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő minősül vállalkozónak, akinek az őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50%-át meghaladja.

Állandó jelleggel végzett vállalkozási tevékenység:

Az általános szabály szerint az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve

a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes - a (4)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint számított - összegével,

b) az alvállalkozói teljesítések értékével,

c) az anyagköltséggel,

d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen

költségével.

Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén lehetőség van az adó alapjának egyszerűsített meghatározására.

Egyszerűsített adóalap-meghatározást választhat:

1. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó.

Átalányadózás esetén az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka.

2. Az a vállalkozó, akinek a nettó árbevétele adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 8 millió forintot.

Az adó alapja ebben esetben a nettó árbevétel 80 százalékában is megállapítható.

3. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó. Az adó alapját ebben az esetben az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja.

4. A kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó vállalkozó. Az adó alapja ebben az esetben a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapítható.

5. A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) hatálya alá tartozó vállalkozó adóévi adóalapja székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint.

Az adó alapjának 1-4 pontok szerinti egyszerűsített megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál. A bevallási határidő elmulasztása jogvesztő, határidő után benyújtott bevallás esetén az adóalap egyszerűsített megállapítási módja nem választható!

Helyi iparűzési adóban KATA alá évente egyszer adóév január 1. és február 15. között, vagy a KATA alanyiság kezdő napjától számított 45 napon belül lehet, amely határidők jogvesztőek. Amennyiben azt az adózó elmulasztja, iparűzési adóban már csak a következő évre választhatja a tételes adózási módot.

Év közben kezdő adózónak a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül az erre rendszeresített formanyomtatványon kell bejelentkeznie a helyi iparűzési adó alá.

Az éves bevallást főszabályként az adóévet követő év május 31. napjáig kell benyújtani. Eddig a határidőig kell megfizetni az esetleges elszámolási különbözetet is.

A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak, a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítés összegéről - az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie, valamint ezzel egy időben a várható éves fizetendő adó összegére kiegészítenie a már megfizetett adóelőleg összegét.

Az adókötelezettség a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg, amelyről az arra szolgáló nyomtatványon a megszűnést követő 30 napon belül záró bevallást kell benyújtani.

Az adó mértéke az adóalap 2%-a.

A vállalkozónak évente két alkalommal (az adóév március 15., illetve szeptember 15. napjáig) az általa meghatározott összegekben adóelőleget kell fizetnie.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység:

Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot.

Ideiglenes jellegűnek minősül a továbbá bármely tevékenység, ha annak folytatásából a vállalkozó bevételre tesz szert, és a vállalkozó egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie.

Az ideiglenes iparűzési adó bevallása az adócsoport által biztosított nyomtatványon önbevallás és önadózás keretében történik.

Az iparűzési tevékenységet ideiglenes jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles az adókötelezettség keletkezését bejelenteni az adóhatóságnál, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (Bejelentkezés és változásjelentő lap a helyi adókhoz).

Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett vállalkozási tevékenység után fizetendő iparűzési adóról a vállalkozónak legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást benyújtani és az adót is ezen időpontig kell megfizetnie.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja.

Az adó mértéke 5000,- Ft/nap.

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény érinti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt (továbbiakban Htv.) is. A változás alapján az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni helyi adófizetési kötelezettség 2021. január 1. napjától megszűnt. Ideiglenes iparűzési adót utoljára a 2020. december 31-ig terjedő időszakra kell bevallani és megfizetni. A 2020. évre vonatkozóan az ideiglenes iparűzési adóra vonatkozó bevallásokat 2021. január 15. napjáig kell nyújtani és az adót megfizetni.

Továbbra is fennmarad ugyanakkor a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti rendelkezés, amely szerint azon vállalkozásnak, amely valamely településen adóéven belül 180 napon meghaladóan végez építőipari tevékenységet, az adott településen állandó jellegű iparűzési adókötelezettséget eredményező telephelye jön létre. A 180 nap számításakor, a hatályos szabályokkal azonosan az ideiglenes iparűzési tevékenységhez kapcsolódó a folyamatosan és megszakításokkal végzett tevékenységeket egyaránt figyelembe kell venni, mégpedig az adott szerződés szerinti teljesítés megkezdésétől a teljesítés megrendelő általi elfogadásáig terjedő időszak valamennyi naptári napját számba véve.

***

Mind az állandó, mind az ideiglenes jellegű iparűzési adó összegét a 11733003-15345008-03540000 számú helyi iparűzési adó számlára kell megfizetni készpénz átutalási megbízással (csekken) vagy átutalással.

Jogszabályi háttér:

Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a 13/2012. (IV. 2.) számú önkormányzati rendelete.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól

Gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmények adója

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő valamennyi olyan építmény, amely gazdasági tevékenység céljára szolgál.

Az adókötelezettség kiterjed az építmény valamennyi helyiségére, annak rendeltetésétől, illetve hasznosításától függetlenül. Így adókötelesek az építmény szociális helyiségei (öltöző, fürdő), illetve a raktár és irodahelyiségek is.

Az adó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete.

Az éves adó mértéke 2012. január 1. napjától:

- a belvárosban elhelyezkedő építmény esetében 1.200,- Ft/m2/év,

- egyéb belterületen elhelyezkedő építmény esetében 500,- Ft/m2/év,

- külterületen elhelyezkedő építmények esetében pedig 200,- Ft/m2/év.

2015. október 1. napjával kezdődően az előző pontokban foglaltaktól eltérően az önkormányzat illetékességi területén az épületet körülvevő járda szintjétől 12 m-es padlószint magasságot meghaladóan 120 Ft/m2/év, feltéve, hogy az építmény 12 m-es padlószint magasságot meg nem haladó részében az adó megfizetésére ugyanazon adózó köteles, és az adófizetési kötelezettségének – a jogszabályban meghatározottak szerint - ezen rész vonatkozásában is eleget tesz.

Az adó alanya az, aki az év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Több tulajdonos esetén lehetőség van arra, hogy a tulajdonosok ne tulajdoni hányaduk arányában adózzanak, hanem egy személy a tulajdonosok közül az adófizetési kötelezettséget magára vállalja. Ebben az esetben a bevallás mellékleteként egy az összes tulajdonos által aláírt adófizetési-megállapodást kell benyújtani.

Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az adó alanya a vagyoni értékű jog jogosultja.

Mentes az adó alól:

- 2012. január 1. napjától az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület, ill. az ezekhez kapcsolódó tároló épületek (istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló stb.) feltéve, hogy az épületet az adózó rendeltetésszerű tevékenységhez használja.

- 2012. május 15. napjától a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,

- 2017. január 1. napjától az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag a radioaktív hulladék elhelyezésére és a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény.

A bevallást a mentességet élvező építményekkel kapcsolatban is be kell nyújtani.

Az adókötelezettség a használatbavételt követő év első napján keletkezik. Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.

A bevallást bevallási nyomtatványon, önbevallással kell megtenni legkésőbb a változást (vásárlás, eladás, használatba vétel stb.) követő év január 15. napjáig.

Az adót csekken, vagy átutalással évi két egyenlő részletben kell megfizetni a 11733003-15345008-02440000 számú építményadó számlára Az I. félévi adó megfizetésének határideje március 15., a II. félévi adó megfizetésének határideje szeptember 15.

Jogszabályi háttér:

Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a 13/2012. (IV. 2.) számú önkormányzati rendelete.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól

Talajterhelési díj

2004. év július 1. napjától – évente - talajterhelési díjat kell fizetnie annak a kibocsátónak, aki szennyvízcsatornával ellátott területen (utcában) lakik, és a háza előtt műszakilag rendelkezésre álló, kiépített szennyvízhálózatra nem csatlakozott rá (egyéb házi szennyvíztározót alkalmaz).

Év közben történő rákötés esetén talajterhelési díjat a rákötés időpontjáig kell megfizetni, eddig az időpontig záró bevallást kell beadni. A rákötés tényét a vízművek által kiadott dokumentummal kell igazolni.

Nem kell talajterhelési díjat bevallania és fizetnie annak a fogyasztónak, aki utcájában csatornahálózat nem áll rendelkezésre, valamint annak a fogyasztónak, aki háza előtt ugyan a csatornahálózat kiépült, de a rákötés műszaki okok miatt nem lehetséges. Erről a települési vízművektől kell igazolást hoznia a fogyasztónak.

A talajterhelési díjról a bevallást az előző év fogyasztási adatai alapján önadózással kell teljesíteni. Bevallási határidő, a tárgyévet követő év március31. Abevallásban kiszámolt talajterhelési díjat a bevallás benyújtásával egyidejűleg a bevallás benyújtási határidejéig kell megfizetni csekken vagy átutalással a 11733003-15345008-03920000 számú talajterhelési díj számlára.

Több fogyasztási hely esetén a bevallást fogyasztási helyenként külön-külön kell kitölteni és benyújtani.

Adóbevallási kötelezettség teljesítése mellett mentesül az adó megfizetése alól a fogyasztó akkor, amennyiben:

- közös háztartásban élőknél az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az

öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át,

- egyedülállóként a jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 170 %-át,

- egyedülálló 70 év feletti fogyasztó, jövedelemtől függetlenül.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2010. január 1. napjától 28.500,- Ft.

A mentesség csak akkor vehető igénybe, ha az adózó a talajterhelési díjra vonatkozó bevallását a bevallási határidőig benyújtja, ebben a mentességet a megfelelő pontban kérelmezi, és a mentesség jogosságát alátámasztó igazolásokat a bevalláshoz csatolja.

A talajterhelési díj alapja az adott év január 1-től december 31. napjáig (vagy rákötés esetén a csatornára való rácsatlakozás napjáig) a vízfogyasztás m³-ben számított mennyisége korrigálva az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel. Ezen fogyasztás csökkenthető a locsolási célú felhasználással (adott év április 1. és szeptember 30. közötti időszakban fogyasztott víz 10%-a), továbbá a szennyvízaknából elszállított és számlával igazolt mennyiséggel (m³-rel).

A talajterhelési díj mértéke

2011. évben 180,- Ft/m³,
2012. január 1. és 2012. január 31. közötti időszakban 180,- Ft/m³,
2012. február 1. napjától 1800,- Ft/m³,

Jogszabályi háttér:

Környezetterhelésről szóló 2003. évi LXXXIX. törvény

Békéscsaba Megyei Jogú Város 23/2004. (VI.24.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól

Idegenforgalmi adó

Adókötelezettség azt a magánszemélyt terheli, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, és ezért térítést fizet. Adó mértéke 2016. december 31. napjáig 200,- Ft/fő/éj, 2017. január 1. napjától 300,- Ft/fő/éj.

Az adó beszedésére és a bevallás beadására a szállásadó kötelezett. Az idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

Az adó alapjába nem számítandó, állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén eltöltött vendégéjszakák száma. [Htv. 30. § (1) bek. a) pont]

Mentes az adó alól:

Az Északatlanti Szerződés tagállamainak a Békepartnerség más részt vevő államainak, Magyarországon kizárólag szolgálati kötelezettség céljából tartózkodó fegyveres erői személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek által eltöltött vendégéjszaka. [Htv. 3/A. §]
A 18. életévét be nem töltött magánszemély által eltöltött vendégéjszaka [Htv. 31. § a) pont]
Gyógyintézetben, fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély(ek) által eltöltött vendégéjszaka [Htv. 31. § b) pont]
A közép és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján a településen eltöltött vendégéjszaka [Htv. 31. § c) pont]
Valamely hatóság vagy bíróság intézkedése folytán a településen eltöltött vendégéjszaka [Htv. 31. § c) pont]
Szakképzés keretében a településen eltöltött vendégéjszaka [Htv. 31. § c) pont]
Közszolgálati kötelezettség teljesítése során eltöltött vendégéjszaka [Htv. 31. § c) pont]
A településen székhellyel vagy telephellyel rendelkező, vagy ideiglenes iparűzési tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából eltöltött vendégéjszaka [Htv. 31. § c) pont]

Az idegenforgalmiadó-kötelezettség alóli mentességre jogosultság tényét az adóalanynak okirattal, valamint a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 13/2012. (IV. 2.) számú önkormányzati rendelet 1. melléklete szerinti nyilatkozat kitöltésével kell igazolnia a beszedésre kötelezett felé. Megfelelő igazolás hiányában az adóalanynak az adót meg kell fizetnie. A mentességre jogosultakról az adóbeszedésre kötelezett külön nyilvántartást szükséges vezetnie, amelynek részét képezik a kitöltött nyilatkozatok, valamint a mentességet igazoló okiratok másolatai is.

Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett adóról, az adó alapjának és összegének megállapítására alkalmas, továbbá az önkormányzati adóhatóság által ellenőrizhető a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 13/2012. (IV. 2.) számú önkormányzati rendelete 2. melléklete szerinti nyilvántartást köteles vezetni.

Az idegenforgalmi adó bevallása idegenforgalmi adóbevallási nyomtatványon havonta történik önbevallás keretében, a bevallással érintett hót követő hónap 15. napjáig. Az adót a bevallás beadásával egyidejűleg kell megfizetni csekken, vagy átutalással a 11733003-15345008-03090000 számú idegenforgalmi adó számlára.

Jogszabályi háttér:

Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a 13/2012. (IV. 2.) számú önkormányzati rendelete.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól

Termőföld bérbeadásából származó jövedelem

A magánszemély termőföld-bérbeadásból (ideértve a földjáradékot is) származó bevétele jövedelem, amelyet adókötelezettség terhel.

A termőföld bérbeadásból származó jövedelem adójának megállapítása önbevallással történik.

A bevallást a bérbeadó magánszemélynek kell benyújtania, és az adót megfizetnie abban az esetben, ha a földterületet részben vagy egészben nem kifizetőnek adta bérbe.

Magánszemély bevallását a jövedelem megszerzését követő év március 20.-ig nyújtja be a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz. Ez egyben az adó megfizetésének a határideje is.

Amennyiben a földterületet kifizető vette bérbe, a bevallás beadására a kifizető kötelezett.

A földbérbeadásból származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha:

- a jövedelem kizárólag a kifizetőtől származik,

- a kifizető az adót levonta,

- a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adómentes.

Kifizető adóbevallását a föld bérbeadásából származó jövedelemből levont adóról a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz az adóévet követő február 25. napjáig nyújtja be. Kifizetők számára ez az adó megfizetésének a határideje is.

Az adó megfizethető csekken, vagy átutalással a 11733003-15345008-08660000 számú földbérbeadásból származó jövedelem adószámlára.

Az adó mértéke 2011. január 1. napjától a bérbeadásból származó jövedelem 16%-a, 2016. január 1. napjától a bérbeadásból származó jövedelem 15%-a.

Adómentes a földbérbeadásból származó jövedelem, ha a haszonbérleti szerződés legalább 5 éves időtartamra szól.

Amennyiben a szerződés öt éven belül megszűnik (kivéve, ha a megszűnés oka a szerződő felek akaratán kívüli, vagy ha azonnali felmondás történt), a bérbeadásból származó jövedelem korábban meg nem fizetett adóját késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. A késedelmi pótlékkal növelt adót a szerződés megszűnése évének kötelezettségeként kell megállapítania és megfizetnie a magánszemélynek.

Jogszabályi háttér:

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól

Személyi jövedelem adóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 8. § (1)