Békéscsabán az első, helyben gyártott és tervezett kerékpár a KRENFI márkanevű gép volt. A rövidítés a Krajcsovics Endre és Fiai Műszaki-ipari Kereskedelmi Vállalat nevéből képzett mozaikszó. Krajcsovics Endre 1876-ban született, 1893-ban lett segéd, még ugyanebben az évben a helybeli kiállításon aranyérmet és díszoklevelet kapott. 1905-ben műszerész mestervizsgát tett, és önálló műhelyt nyitott, amelyben kezdetben varrógépek, gramofonok, korcsolyák javításával és adásvételével foglalkozott. Ehhez társult később a kerékpár, majd a motor. A később közkereseti társasággá átalakult cége kerékpárok, varrógépek, motorbiciklik javításával, fémipari munkákkal, nikkelezéssel, krómozással foglalkozott.
Nagyon sok adatot és információt homály fed, ezért csak egy 1938-as nyilvántartási napló alapján következtethetünk arra, hogy évente kb. 150 db kerékpárt gyártottak, és emellett számos felújítást csináltak. A Csepel Művek megrendelésére is gyártottak kerékpárokat. A helyben készült és eladott kerékpárok értéke 70 pengőtől 190 pengőig terjedő árkategóriában mozgott akkoriban. A kerékpárokat Krajcsovics Endre és fiai tervezték meg. Szakmája elismeréseként 1936-ban oklevéllel tüntették ki. Műhelye és lakása a Petőfi utcában volt. Krajcsovics Endre volt az első és egyetlen, aki mint műszerész készített is kerékpárokat, és azokat korrózió mentesítette, nikkelezéssel, krómozással, ugyanis ezt a szakmát is kitanulta, az ehhez szükséges berendezéseket beszerezte, ezekkel szolgáltatást végzett. Cége országosan is számon tartott volt. A modellek között szerepelt a „Csoda”, „Extra”, és „Star”. A folyamatosan és szépen gyarapodó cég gépeit 1951-ben államosították, majd beszüntette működését.
A KRENFI márkanév jól csengett a városban, sőt az országban is
Ezek a biciklik elnyűhetetlenek voltak, nem csoda, hiszen német és svéd alapanyagokból, precíz kézimunkával folyt az összeszerelés. A vázat sablonok alapján illesztették és hegesztették össze, a krómozásra szánt alkatrészeket fémcsiszolás után savfürdőbe, rézfürdőbe, majd nikkel és krómkádba merítették. Az egyedi nyaktáblákat rézből, vagy alumíniumból préselték és tűzzománccal díszítették. A váz és az első villa festése és csíkozása Sárosi Ferenc hintókészítő és festő keze munkájának köszönhető. Ő már a 1940-es évek elején használt füstölt mintát és színátmeneteket. A háború miatt nem nagyon kellett uradalmi hintókat festenie, így beállt Krajcsovics bácsihoz kerékpárt festeni, illetve csíkozni. Egy igazi profi volt. A csengő harangjának egyedi mintázatát is vasból, préselési eljárással készítették, majd azt is krómozták. Ami egyedi díszítés, az az első sárvédődísz, amit alumíniumból öntöttek és díszítettek, szintén tűzzománccal. A műhely 11 helyiségében csaknem 25 alkalmazott dolgozott, emellett tanulókat is foglalkoztattak.