Békéscsabai repülőtér és az aviatika békéscsabai úttörői
Gyulán 1939. január 29-én alakult meg a Békésvármegyei Cserkészrepülők Egyesülete. 1942. június 14-én egyesült a Magyar Országos Véderő Egyesület Békéscsabai Aero Szakosztályával, és Békés vármegyei Repülő Egyesület néven működött tovább. Főtitkára a gyulai dr. Elek László volt. A Felsővégi Tehénlegeltető Társulattól 1940-ben az Aero Szakosztály 200 holdat vett bérbe repülőtér céljára. A kiépítés már a megyei repülő egyesület irányításával történt.
1943. április 27-én a megye főispánja avatta fel az új békéscsabai hangárt és az elegyengetett repülőteret. A hangárt Herdy Béla fiatal gyulai építészmérnök tervezte, faszerkezetét Valastyán János, békéscsabai ácsmester kivitelezte. A tanuló gépeket a csorvási gr. Wenckheim Sándortól vásárolt és átalakított Rools-Royce csörlőautóval emelték a magasba. A második világháború alatt a reptér hangárja elpusztult, a csörlőkocsi is elkallódott.
1945 után 1956-ig belföldi légi járatokat fogadott és indított a repülőtér. Vezetője 1946-tól, nyugalomba vonulásáig a Paul Tissander-diplomával kitüntetett híres aviatikus és repülőgép konstruktőr, Kvasz András volt. A vitorlázó sport a háború után a MADISZ, majd az MHSZ keretében indult újra, az ejtőernyőzés, a modellezés is teret kapott.
Számos ismert pilóta Békéscsabán kezdte pályafutását, köztük Farkas Bertalan űrhajós.
Az 1984-es 12. motoros műrepülő világbajnokságon Bessenyei Péter kiválóan szerepelt.
Az aviatika békéscsabai úttörői
Ős Lajos (?-1938) Békéscsabán folytatott kísérleteket a mai helikopter ősének számító gépével
1909-ben készítette el új szerkezetű gépe tervét, amelyet Fikker Károllyal együtt épített meg. Gépén a középen elhelyezett motor hajtotta a propellercsavarokat, lehetővé téve a szerkezet helyből történő felszállását. Az 1912-es próbarepülés sikertelen startja után nem folytatta a további kísérletezést. Szerkezete jóval megelőzte Asbóth Oszkár gépét, a mai helikopter ősét.
Nattán István gépészmérnök siklórepülőgépet tervezett
Nattán István (1902-1975) gépészmérnök, Asbóth Oszkár és Rubik Ernő tanítványaként maga is tervezett siklórepülőgépet, amelyet Leel-Ősy Albert asztalos Luther utcai műhelyében építettek meg. A Csaba vezér nevet kapott gép sikeres próbastartja 1935. július 6-án volt a felsővégi legelőn. (Egykori lakóházára 2016. május 31-én emléktábla került.)
A Kvasz András által tervezett motoros repülőgép konstrukciót évtizedekig használták
Kvasz András (1883-1974) apja kovács szakmáját kitanulva Budapestre költözött, kapcsolatba került a repülés akkori szereplőivel. 1910-től már maga is repült az általa tervezett és épített motoros repülőgépekkel. 1911–1914 között az ország hetven településén, így Békéscsabán is bemutató repülésekkel népszerűsítette a repülést. A Rákos-mező deszkahangárjaiban élt társaival, igen szerény körülmények között.
1914-ben önként jelentkezett repülős szolgálatra, 1915-ben orosz fogságba került, és csak 1918-ban térhetett haza. Szerelő, taxisofőr, majd a budaörsi polgári repülőtér portása lett. 1946-tól nyugdíjazásáig a békéscsabai repülőtér vezetője volt.