A csabai tégla- és cserépgyártás története Békéscsaba szlovákok általi újra telepítésének 300 éves gyökereihez nyúlik vissza azáltal, hogy eleink ezen a területen fogtak legbuzgóbban hozzá az itt található, agyagtéglák vetéséhez különösen alkalmas föld kitermeléséhez, amelyből házaikat építették. Sok család kötődik a helyi téglagyártáshoz, történelmi és városképet meghatározó épületeink (Evangélikus kis- és nagytemplom, Katolikus templom, Városháza, Fiume Szálló …) is e téglából épültek. A téglagyártás évszázados története, termékei sok évtizeden át Békéscsaba hírét-nevét öregbítették, országosan ismertté tették. A legismertebbek a Suk-Wagner és a Bohn féle tégla- és cserépgyárak ipartörténeti jelentőséggel bíró csabai örökségnek tekinthetők. Az előbbi volt a városban az első, iparszerű téglagyártást végző cég. 1891-ben alapította Wagner József állami építészeti főmérnök. A Bohn téglagyárat 1908-ban kezdte építeni Bohn Mihály téglagyáros, a gyártás a következő évben már meg is kezdődött. A 19. század második felében erre az iparágra rendkívüli fejlődés volt jellemző és meghatározóvá vált a városban. Az 1931–1933-as világgazdasági válság alatt a termelés 50%-kal visszaesett. A válság után Kirchknopf István mérnök vezetésével modernizálták a gyárat. Ekkor tértek át a lóvontatásról a villamos vontatásra, új szárítószínek létesültek. Elindult a Bohn-födémtéglák, válaszfal- és üreges téglák gyártása. A II. világháborút követően a téglagyárak előbb összevonásra, államosításra kerületek, számos névváltoztatáson estek át. A gyár évente 10 millió nagyméretű téglát, 25 millió cserepet állított elő, nagyjából 1200 munkással üzemelt. A Bohn téglagyárat az országban a legmodernebbek között tartották számon. A második világháború alatt a gyárat hadiüzemmé nyilvánították. A gyártulajdonos Bohn József a világháborút követő kezdeti időszakban a termelés felfuttatását, valamint a gyár bővítését irányozta elő. Szerette volna megvásárolni a közeli vetélytárs Suk–Wagner téglagyárat. 1948-ban mindkét békéscsabai téglagyárat államosították, majd összevonták. Az egykori Bohn üzem lett a Békéscsaba I. Téglagyár. A gyár 1948–49-ben a Tiszántúli Tégla- és Cserépipari Központ, majd a Békés megyei Téglagyárak Nemzeti Vállalat székhelye és irányítója volt. 1950-ben megszűnt a nemzeti vállalat, Békéscsabai Téglagyárak néven minisztériumi vállalatként működött. 1963-ban összevonták a megyei téglagyárakat, és létrejött a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat. A folyamatos újítások tették lehetővé, hogy a Bohn és Suk–Wagner gyár 1967-ben 73 millió égetett téglát és 67 millió égetett cserepet gyártott. Az egykori hagyományokra épülve napjainkban cserépgyártást folytat Európa első számú kerámia tetőcserép gyártó vállalata, a Wienerberg csoport részeként működő Tondach Magyarország Zrt.
Ipari és műszaki megoldások