A pemetefű cukorka és Réthy Béla szellemi öröksége
Réthy Béla Szarvason született 1862-ben. Nagybátyja dr. Réthy Pál, a csabai kórház alapítója volt. Fiatal korától kezdve gyógyszerésznek készült, ezért 14 évesen már gyakornokként dolgozott egy aradi patikában. Munkát először a csabai Sas gyógyszertárban, majd egy év múlva Aradon kapott. Gyógyszerész végzettséget Budapesten, 1884-ben szerzett, kitűnő eredménnyel.
1891-ben elfogadta Varságh Béla, a Sas Patika tulajdonosának ajánlatát, amely szerint két év vezetés után lehetősége lesz két évre bérbe venni a patikát. A többször megújított bérleti jogviszony 1911-ig tartott, utána Réthy Béla megvette a patikát.
Réthy Béla gyógyszerész 1866-ban súlyos tüdőgyulladáson esett át, melynek következménye egy életre szóló hurutos állapot, később tüdőtágulás lett. Emiatt rendszeresen szopogatta az Ausztriából importált Útifű cukorkát. Amikor 1894-ben bérbe vette a Szent István tér 6. alatti Sas gyógyszertárat, hozzálátott, hogy ezt a cukorkát saját készítményével helyettesítse. Így indult útjára a Réthy-féle pemetefű cukorka, és hamarosan háttérbe szorította az import gyógycukorkákat. A millenniumi kiállításon készítőjét elismerő oklevéllel jutalmazták.
Réthy az üzleti életben elsők között indította el termékei reklámozását
A cukorka ismertségét bizonyítja, hogy egy Németországból küldött levél címzésén „Herr Pemetefű-cukor” szerepelt. A levél így is eljutott a címzetthez.
Ismert termékei voltak: az Akri tabletta (szájfertőtlenítő), a Kámfor liniment (krém ízületi fájdalomra), a Réthy eszencia (likőr és rum készítéséhez), a Kinavasbor (vashiányra), a Vanil tabletta (vanília helyett), valamint a Papagáj ruhafesték.
Számos közéleti tisztséget viselt: képviselő-testületi tag, az evangélikus egyház presbitere, a Békéscsabai Múzeum- Egyesület igazgatósági tagja, a békéscsabai sakk-kör elnöke, és a Rokka Kötszövő Gyár egyik alapítója volt. Patikáját 1922-ben adta át fiainak.
Az eredeti Pemetefű-cukor így készült: A Réthy-gyárban először a cukrot és a keményítőszörpöt üstben, keverés közben melegítéssel feloldották, majd a hőmérsékletet növelve vákuumba besűrítették, amíg elérte a megfelelő sűrűséget. A cukormasszát márványlapra (később vízhűtéses vasasztalra) öntötték. Amikor kissé megdermedt, rászórták az ízesítőanyagot és a sötét színt adó cukorfestéket.
Az ízesítőanyag receptje titkos volt, a pemetefű volt a „lelke”
Az ízesítő- és színezőanyagok begyúrása még melegen történt. Ezt követően a cukormasszát két, formanegatívokat tartalmazó, a cukorkaformát kialakító henger között hajtották át. Minden cukorka felületén a Réthy név volt olvasható. A cukorkát hűtötték, majd a szemeket drazséüstbe rakták, és forgatás közben telített cukorszirupot csorgattak rá. Ez lapos kristályokat képzett a felületen, és megakadályozta a levegő nedvességtartalmának felvételét. Nagy gondot fordítottak a csomagolására.
A ma is kapható Orvosi pemetefű cukorka 1,5 cm átmérőjű, korong formájú, eredetileg barna, ma sötétszürke színű, pemetefűre emlékeztető ízű, töltetlen, kemény állagú cukorka. Mivel receptjét soha nem adták ki, ezért nem hasonlít a ma kapható cukorka az eredeti Pemete ízére. A mai termék íze kevésbé kesernyés, mint elődjéé volt. Szacharóz, keményítőszörp, kristályvanillin, természetes színezék, orvosi pemetefű, orvosi kamilla, lándzsás útifű, kőhárs, szagos müge felhasználásával készül.