Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bekescsaba.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Agrár- és élelmiszergazdaság

Mokry Sámuel: Búzanemesítés című munkája

Mokry Sámuel: Búzanemesítés című munkája

 

Mokry Sámuel (1832–1909) a Bács megyei Monostorszegen született, tanulmányait Újverbászon és Pozsonyban végezte, valamint Halléban teológiát hallgatott. Elvégezte a keszthelyi gazdasági taniskolát is. 1854-ben Orosházán lett segédlelkész, majd négy év múlva a békéscsabai evangélikus magángimnáziumban kezdett tanítani. 1860 és 1864 között a tanítás mellett a békéscsabai evangélikus egyház magyar nyelvű hitszónoka is volt. 1863-ban az evangélikus oktatás tökéletesítésére vonatkozó javaslatok összeállítására kérték fel. Írása az akkori kulturális és szociális állapotok kemény bírálata, amely miatt szembekerült megbízóival, feltehetően ezért 1864-ben nem választották meg újra tanárnak. Szembetegségre hivatkozva hitszónoki tisztségéről is lemondott.

Apósa, az orosházi evangélikus lelkész, Mikolay István biztatására és anyagi támogatásával 1864-től Gerendáson bérelt földön kezdett el gazdálkodni. Ő is, mint a korabeli gazdálkodók többsége, búzatermeléssel hasznosította bérletét. Be kellett látnia azonban, hogy az akkor ismert tájfajták hozama alacsony, a pusztító növénybetegség, a rozsdakár is minden évben megjelent a gabonatáblákban. A korabeli angol szakirodalomból szerzett információk alapján ekkor kezdte el minden évben a legszebb kalászokat kiválogatni. A kalászban levő búzaszemek számát, a búzatövek bokrosodását vizsgálta, és a legjobb tulajdonságokkal rendelkező vetőmagot szaporította tovább, aminek eredményeként kiváló minőségű búzát állított elő. A válogatás során a helyi viszonyokat is figyelembe vette, hiszen ebben az időszakban az aszályos időjárás különösen megnehezítette a gabonatermesztést. Kísérleteivel közel 80 évvel megelőzte saját korát, anélkül hogy tudományos magyarázatát ismerte volna, bebizonyította a növények betegségekkel szembeni ellenállóságának öröklődését is. Tapasztalatait az 1875-ben megjelent Búzanemesítés című munkájában, a témájával kapcsolatos első magyar szakkönyvben foglalta össze. A búzanemesítéssel jelentős vagyonhoz jutott, amelyből 180 ezer koronát ajánlott fel egy békéscsabai egyetem létrehozására, ami azonban nem épült fel. 1867-ben a Békésmegyei Gazdasági Egyesület titkára lett, kiállításokat és gépbemutatókat szervezett.