ZENIT – Békéscsabai Zenei Ifjúsági Találkozó
A ZENIT (Békéscsabai Zenei Ifjúsági Találkozó és Nemzetközi Fúvószenekari Verseny) Magyarország egyik legnagyobb hagyományokkal bíró fúvószenei eseménye, és Békéscsaba egyik leghosszabb ideje tartó, rendszeresen sorra kerülő művészeti fesztiválja. Településeket, zenekarokat, közösségeket, embereket összekötő esemény, hiszen gyakran visszatérő, illetve testvérvárosokból érkező zenekarok is vendégei a fesztiválnak. A fellépőknek alkalom a megmérettetésre, tehetséggondozás, ugyanis hosszú évekig kiváló külföldi és magyar zsűritagok tanácsai segítették a munkát. Izgalmas színfoltja a nyárvégi csabai kulturális életnek, tudniillik a fúvósmuzsika sokféle válfaja, a tradicionális és a modern zene számos irányzata várja a közönséget. A városnak és vendégeinek mód a közösségi együttlétre, lehetőség az élőzene kedvelőinek, hogy koncertteremben és a szabadban egyaránt találkozzanak a fúvószene művelőivel.
A ZENIT 1986 óta kerül megrendezésre, a korábbi Ifjúsági Ház, majd jogutódja, így jelenleg a Csabagyöngye Kulturális Központ gondozásában.
A kezdetekhez képest átalakult a találkozó, különböző színtereken zajlott az elmúlt évtizedek során. Az első években kórusok és blueszenekarok is bemutatkozási lehetőséget kaptak, később hangszerkiállítás is része lett a programnak, és a verseny, illetve a térzenék mellett egyéb kulturális elemek is csatlakoztak a műsorhoz. Hosszú időn keresztül négy napos volt a Zenit. Az első nap a kisegyütteseké, a második és a harmadik nap a versengő nagyzenekaroké. A negyedik nap, a gála, az eredményhirdetés és a díjkiosztás sokáig része volt a városi augusztus 20-ai egész napos, nagyszínpadi, kulturális programnak. Fúvósegyüttesek és mazsorett csoportok mutatkoznak be a rendezvénytéren, a stégszínpadon funky, blues és jazzelemekkel fellépő bigbandek, változatos formációk zenélnek. Az elmúlt harminchét évben a kéttucatnyinál több magyarországi zenekar mellett Szlovákiából, Csehországból, Lengyelországból, Finnországból, Németországból, Angliából, Olaszországból, Izraelből, Japánból, Ukrajnából, Oroszországból, Ausztriából, Romániából, Bulgáriából, Szerbiából, Lettországból, Moldovából érkeztek csoportok.
A helyszín rendre többpólusú, és amellett, hogy a Zenit három vagy négy napja alatt Békéscsaba a fúvószene fővárosa, ilyenkor gyakran nem csak a vármegyeszékhely hangos a fúvósmuzsikától, hiszen gyakran hívják térzenére a távolabbi országrészekből, vagyis külföldről érkező csapatokat a vármegye más települései. A Zenit az évek során legtöbbször nem csak fesztivál, hanem verseny is volt. A szabályok szerint az első években a verseny koncertkategóriában folyt. 45-50 perc állt az együttesek rendelkezésére, és csak 20. századi művek szerepelhettek a műsorban, közöttük a fesztiváligazgatóság által kijelölt kötelező mű. A versenyben minden olyan együttes részt vehetett, melynek tagjai amatőr muzsikusok. A kétezer tízes évek elején megváltoztak a szabályok. Ettől kezdve egyes hangszereken hivatásos muzsikusok is játszhattak, ám számuk nem haladhatta meg az együttes létszámának 10%-át. Az együttesek 30-35 perc tiszta játékidővel rendelkeztek, és 21. századi művekkel is nevezhettek. Az utóbbi években a verseny kikerült a programelemek sorából.
A rendezvény szervezői mindig törekedtek arra, hogy minél szélesebb spektrumban díjazzák a fellépőket. A díjak összetétele érzékelteti, milyen sokrétű a fúvószene, mi mindent lehet kihozni egy-egy felállással vagy műsorral, kísérőprodukcióval.
A Zenit az évek során az együttműködések hálózataként, és más fúvósesemények kovászaként is funkcionált.
2006-ban került sor első ízben a Békéscsabai klarinét- és szaxofontáborra. A tábor keretei között készülő külföldi és magyar zenészek kisegyüttesei a legmagasabb színvonalat képviselve mutatták be tudásukat a csabai közönségnek. A nemzetközi zenei élet elismert képviselői minősítették úgy az eseményt, hogy általa minden év augusztusában Békéscsaba a klarinétosok és a szaxofonosok fővárosa, köszönhetően Varga Istvánnak, a bécsi konzervatórium és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárának, a tábor ötletgazdájának.
A Köles István szaxofon verseny megvalósítói a kiváló csabai muzsikusra, a zsűri szinte állandó tagjára, egykori alpolgármesterre emlékeztek. Az első versenyek Békéscsabán zajlottak, később máshová került a rendezvény, melyet Köles István jr, Köles István fia, aki maga is évekig zenélt különböző formációkban, álmodott meg.
2015-től új programelemként a Vasutas Művelődési Házban megvalósuló Szóló Hangszeresek Találkozója is gazdagította a Zenit programját. Az intézmény nem csak ezzel a projekttel erősítette a Zenitet, a legtehetségesebb szólisták, duók a fesztivál gálaműsorában is helyet kaptak műsorukkal. A Vasutas Művelődési Ház egykori igazgatója, Maczkó István nagymértékben járult hozzá a fesztivál sikeréhez, sokszor társszervezői szinten működve együtt a Csabagyöngyével.
2015 őszén zajlott a Kovács Béla Nemzetközi Klarinétverseny, aminek az is adta a jelentőségét, hogy negyvenöt éve nem rendeztek Magyarországon ilyen nagyszabású klarinétversenyt. A versenyre három kontinensről, tizenhat országból ötvenhét zenész nevezett. Varga István, a verseny zsűritagja, szervezőtársa a magyar fúvóskultúra egyik legjelesebb alakja rendkívül sokat tett azért, hogy a verseny létrejöhessen.
A Zenit rendezőjéhez, a Csabagyöngyéhez kötődve alakult meg 2013-ban a Csaba Big Band, Illyés Miklós vezetésével, aki a fesztiválhoz kapcsolódó műhelymunkában is gyakran részt vett. A formáció kötődik a Zenithez, a fellépéseit rendre úgy tervezi össze, hogy lehetőség szerint a fesztiválon mutathassa be új műsorát.
Formálisan vagy informális módon, de szinte folyamatosan együttműködő partnere, támogatója a Zenitnek a Békéscsabai Bartók Béla Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola.
A Körösparti Vasutas Koncert Fúvószenekar nélkül a Zenit nem válhatott volna Békéscsaba egyik legjelentősebb hagyományokkal bíró rendezvényévé. A koncertfúvós kategóriában aranyminősítésű művészeti csoport rendszeres fellépője, sokszoros győztese a versenynek. Békéscsaba zenei életének egyik mértékadó tényezőjeként a Zeniten való szereplés mindig prioritás a zenekar életében, és mint a legmagasabban jegyzett magyar koncert fúvószenekarok egyike, rendre magasra teszi a mércét a jelentkező zenekarok előtt. Géczi Gusztáv, Szűcs Csaba, Döge Csaba zenekarvezetők mindig partnerek voltak abban, hogy népszerűsítsék, színvonalában emeljék a programot.
A jövőről – arról, hogy miképp lehet újra versenyt rendezni a bemutatók, térzenék, szórakoztató muzsika mellet, és hogy milyen szervezeti keretek, együttműködés és finanszírozás szükséges ehhez -, folyik a gondolkodás, beszélgetés, egyeztetés. A Zenit nélkül sivárabb lenne a magyar fúvószenei élet, színtelenebb lenne a csabai kulturális paletta, szegényesebb lenne a zenekarok számára elérhető bemutatkozási lehetőségek sora. Zenit lesz tehát a jövőben is, mert lehetőség, igény és szükség van rá.
(Herczeg Tamás)