Rell Lajos oktatás és kultúra szervező munkássága
Rell Lajos 1874. október 14-én született a Nógrád vármegyei Zomboron.
Édesapja, Rell Soma evangélikus tanító volt, édesanyja Hackenberger Mária. A gimnáziumot Losoncon és Szarvason végezte, majd Budapesten szerzett magyar-latin szakos oklevelet. 1897-től Kolozsváron gróf Bethlen Ödön családjánál nevelőként, a helyi Református Kollégiumban tanítóként dolgozott. 1898-tól a békéscsabai Rudolf Főgimnázium magyar irodalom és latin tanára lett. 1901-ben feleségül vette a mindenki által nagyon tisztelt Koren Pál evangélikus lányát, Koren Jolánt. Négy gyermekük született, 38 évig éltek boldog házasságban egészen 1939-ig, a felesége haláláig.
A békéscsabai Rudolf Főgimnázium igazgatója lett 1906.július 19-én, majd 19 éven át látta el ezt a feladatot.
Megszervezte a magas színvonalú oktatás feltételeit, neves tanárokat alkalmazott, a fizika, a biológia és a kémia gyakorlati oktatásához szükséges felszereléseket is biztosította. A gimnázium a vármegye vezető középiskolája lett. Élénken részt vett a város életében, több társadalmi tisztséget is betöltött: az Aurora Zenei, Irodalmi s Képzőművészeti Kör alelnöke 1912 és 1916 között, a Gyermektanulmányi Társaság tagja, 1899-ben a Békéscsabai Múzeum-Egyesület egyik alapító tagja.
„Hétfőn tartotta meg Békéscsaba rendezett tanácsú város rendes májusi közgyűlését, amely iránt mérsékelt érdeklődés nyilvánult meg. A közgyűlést reggel 9 órakor nyitotta meg dr. Berthóty polgármester, majd dr. Francziszky jegyző olvasta fel az elmúlt hóról szóló polgármesteri jelentést. Dr. Berthóty polgármester indítványára elismeréssel adózik a képviselőtestület dr. Rell Lajos képviselőtestületi tagnak a városi közügyekkel kapcsolatosan kifejtett értékes munkálkodásáért – abból az alkalomból, hogy dr. Rell Lajost tisztelői és barátai tanári működésének 25-ik évfordulója alkalmából most ünneplésben részesítettek.” (Körösvidék, Békéscsaba, 1924. május 8.)
1905-ben az egyesület főtitkárává, 1908-tól a Múzeum-Egyesület vezetőjévé választották. 1905. szeptember 19-én került sor a Kossuth Lajos születése 103. évfordulójára rendezett szoboravatási ünnepségre. Ennek előzményeként a szobor elkészítésére pályázatot írtak ki, melynek kiírásában és megvalósításának koordinálásában nagy szerepe volt Rell Lajosnak. Horvay János, mint nyertes pályázó, a mű elkészítését követően a Múzeum-Egyesület vezetőjének adományozta fáradozásaiért a Kossuth-szoborhoz készült kis méretű tanulmányt, amit ő pár évvel később a történeti gyűjteményben helyezett el. Rell Lajos részt vett a Közművelődés háza létrejöttének tervezésében, berendezéseinek és kiállításainak készítésében, valamint megírta A békéscsabai Múzeum története, épületének és gyűjteményeinek leírása című könyvét. Az 1914-ben megnyitott és városi kezelésbe vett múzeumnak 1932-ig volt az igazgatója. Igazgatósága időszaka alatt érkeztek meg a múzeumba – kalandos úton – A Munkácsy erkélyek, Munkácsy özvegyének, Cécile Papiernek a végrendelete alapján. Az adomány festményeket, dokumentumokat, fotókat és személyes tárgyakat tartalmazott.
Rell Lajos főként a néprajz iránt érdeklődött, így a népi kultúrához kötődő tárgyakból gyűjtött a legtöbbet. Néprajzi gyűjtései főként Békéscsabára összpontosultak. Múzeumi működése vége felé kisebb méretű régészeti tevékenységet is folytatott, szarmata sírokat tárt fel Békéscsabán. Több önálló könyvet, tanulmányt írt, illetve rendszeresen jelentek meg írásai a vármegyei lapokban. 1944 szeptemberében a városunk bombázását követően Szekszárdra költözött egyik gyermekéhez, letelepedett a városban, és a helyi gimnáziumban tanított.
Szekszárdon, 1952. április 3-án 78 évesen hagyta el a földi világot, Békéscsabán a Berényi úti temetőben, felesége mellett helyezték örök nyugalomra. 1992-ben Békéscsabán utcát neveztek el róla, és emléktáblát avattak tiszteletére.
(Forrainé Kovács Márta)