Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bekescsaba.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Kulturális örökség

Dedinszky Gyula életműve

A ma Szerbiában található Dunagáloson született evangélikus lelkész, helytörténész, néprajzkutató Dedinszky Gyula szakmai munkássága révén a Békéscsabáról való ismereteink igen nagymértékben gazdagodtak. Mivel a családja a Felvidékről származott, őt magát tudatosan két anyanyelvre tanították a szülei, amelynek városunkban nagy hasznát is vette. 1928-as lelkésszé szentelése után 1942-ben hívták meg a csabai gyülekezetbe, ahová jól felkészülten érkezett és nagy odaadással végezte munkáját, országos aljegyzőként is működött. 1948-1972 között mellőzött egyházi emberként tevékenykedett, ez azonban csak fokozta kutatási kedvét. Számos tanulmányában – melyek zöme publikációkként és önálló tanulmánykötetekként is megjelentek – mutatta be Békéscsaba néprajzi és helytörténeti múltját, amelyekért 1981-ben Sebestyén Gyula-emlékéremmel is elismerték munkáját. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem díszdoktori címet, Békéscsaba Önkormányzata a „Békéscsaba városáért” kitüntető címet is neki ítélte. A BEGYLt. Vezetője volt haláláig, ahol nem csak gondosan rendszerezte az ott fellelhető forrásokat, de részben fel is dolgozta azokat. Életműve megkerülhetetlen a Békéscsaba helytörténetét, néprajzát kutatók számára.

Elkészítette a csabai tájszótárat, amiben a csabai szlovák tájnyelv szókincse található. Foglalkozott Békéscsaba nemzetiségi történetével, azaz hogy mikor hogyan alakult a városban a szlovák és a magyar nyelvek dominanciája. Kutatásokat végzett a Békéscsabát alapító Nógrád megyei telepes családokkal, s kimutatta, hogy az ideköltözést/-szökést követően nem szűntek meg a kapcsolatok a kibocsátó anyatelepüléssel. Foglalkozott az 1718 után idevándorolt csabai evangélikusok származási helyeivel is nyelvészeti szempontból, illetve továbbvándorlásával is. A jobbágyság (1848 után parasztság) mindennapjaival, hétköznapjaival és ünnepnapjaival kapcsolatban is sok kutatást végzett, szabályos néprajzi gyűjtőmunkát, melynek során néprajzi adattári információkat gyűjtött számos idős személytől, hiteles adatközlőktől. Így érintette a tanyavilág történeti földrajzzal kapcsolatos néprajzi vonatkozásait, a szegényparasztság tanyavilágban zajló életét, munkaeszközeit, vallásosságukat is vizsgálta lelkészi szakmai szemmel. Olyan néprajzi szokásokat vizsgált, mint a disznótor és a csabai kolbász, amely egyedülálló a maga nemében, és amely utóbbi az egyik legnagyobb országos fesztivált hívta életre napjainkra. Kutatta Stark Adolf Békéscsabán letelepedett szőlőnemesítő családját és szakmai munkásságát, amelyet nyugdíjba vonulása után jelentetett meg, és amely, azóta is ritka kincs a kutatók számára Írt a Cabiansky Kalendár jelentőségéről is és vizsgálta a csabai evangélikus egyház múltját is, így például a csabai harangozás, harangok és harangozók funkciójára is kitért egy tanulmányában. A városunkban szolgált lelkészek, segédlelkészek, hitoktatók életrajzait is megírta. Gazdag életművét elismerő, születésének 100. évfordulóján kiállítással emlékeztek rá, tudományos emlékülést tartottak tiszteletére, illetve emléktáblát avattak a Szent István tér 20. sz. alatti parókia falán. A békéscsabai evangélikus nagytemplom felszentelésének 175. évfordulóján emléktáblát avattak öt lelkésznek, köztük Dedinszky Gyulának is, 2013 óta pedig, közterület átnevezés után, utca viseli a nevét. Habár sok munkája még csak kéziratban található meg, de alaposan indokolt, hogy Dedinszky Gyula helytörténeti-néprajzi szakmai életműve bekerüljön a Békéscsabai Települési Értéktár kulturális örökségei közé.