Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bekescsaba.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Ugrás a tartalomhoz
Kulturális örökség

Békéscsaba középkori templomai – Gerlai monostor

Hajdan két Gerla község létezett Fel és Al előnevekkel is. Az előbbi Borosjenő vidékére esett, az utóbbi pedig Csaba közelében. Eredeti neve Gerlamonostora volt, amelyet Szent Miklós tiszteletére volt felszentelve. A váradi káptalan 1383. július 13-án kelt okleveléből tudjuk, hogy Gerla a Csabát is birtokló Ábránfyak tulajdona volt, akik a XIV. század közepén élt gerlai Ábrahámról kapták nevüket. Karácsonyi Jánostól tudjuk, hogy a család a Békés vármegye ősfoglalójának, a Csolt nemzetségnek a leszármazottja volt. Az Ábránfyak birtokának központja Gerla volt, amely így akkoriban Csabánál jóval jelentősebb településnek számított. A középkori Gerla legkiemelkedőbb épülete az Ábránfyak által építtetett monostor volt.

A középkori oklevelek először 1259-ben említik a monostort apátja révén. Lelkészei közöl is csak egy ismeretes: András, ki 1337-ben hat garas pápai tizedet fizetett. 1531-ben az Ábránfyak ferences kolostort alapítottak Gerlán, ami valószínűleg a család egyetlen papi pályára lépett tagjának, a krakkói egyetemen tanult, később a gyulai plébánián szolgáló, majd 1528 és 1533 között a váradi olvasókanonoki tisztet betöltő Ábránfy Jánosnak köszönhető. 1533-1535 között Debreczeni István, 1535-1537 között pedig Ujlaky Péter volt a szerzetesek gyardiánja. A váradi tartományi gyűlés először négy szerzetes Gerlára küldéséről döntött, azzal, hogy ez a szám később hatra emelkedhet. A valóságban azonban ennél többen voltak a kolostorban: az 1535-ből származó névsor nyolc egyházi (három szónok, két gyóntató, egy kántor és egy kezdő pap) és öt világi személyt sorol fel. A történészek feltételezik, hogy a kis közösség számára nem épült új templom, hanem az egykori nemzetségi monostort használták fel. 1537-ben a rendi gyűlés a barátokat visszaparancsolta, és elrendelte, hogy a kolostort a püspöknek adják át. Utoljára 1593-ból származik írásos emlék a monostorról és 1685-ben említik utoljára, mint helységnevet.

1733-ban a templomnak, a templom tornyának, és valószínűleg a kolostor épületének romjai még látszottak. Bél Mátyás a következőket írta Gerláról: "Hajdan kolostorral híreskedett, amely tágas és tetszetős külsejű volt, ezen a vidéken szokatlanul magas kettős toronnyal épült. Most ezek romjain kívül mit sem látni belőle." Az épületeket nem a török vagy a tatár pusztította el, hanem az enyészet és az emberek, akik mindent elhordtak.

https://www.youtube.com/watch?v=mtK67F2UeLU&list=PL7Wpnd5oWgLV2vbbCfbv0d8EHVgVrkPQm&index=33