Békéscsaba 2018-ban ünnepelte újratelepítésének 300., városi rangra emelésének 100. évfordulóját. Nevének első írásos említése a „Jacobo Berengari és Raimondo Bonafato Magyarországon a hatéves időszakban szedett tizedeinek számadásai [1332-1337]” című dokumentumban szerepel először az 1332. évnél (villa Chaba). Számos régészeti lelet mutatja: a város már az Árpád-korban lakott volt.
Újratelepítésének hivatalos éve 1718. A felvidéki telepesek már korábban megindultak az Alföld ezen szegletébe, s tömegesen csak az 1720-as években áramlottak ide, az előzőektől eltérő közösséget hoztak létre, gazdag szellemi és tárgyi örökséget hagyományozva az utókorra.
1918-ban pedig rendezett tanácsú város lett Békéscsaba. Az első polgármestere dr. Bertóthy István volt.
Az idetelepült szlovák családok új kultúrát, új szokásokat honosítottak meg. A jellegzetes csabai tót nyelv, a biblikus cseh nyelv továbbélése az egyházi könyvek (Tranoscius, Posztillák, Funebrál) használatában, a népmesék, mondókák, versek, locsolóversek a szellemi kultúra szerves részét alkotják. A csabai népviseletben a sok helyről érkező szlovák ajkú evangélikus jobbágyok egységes, e tájra jellemző motívumkincset alakítottak ki. A csabai podsztyenás ház a népi építészet jellegzetes tárgyi emléke. A gasztronómiai örökségnek a brindzás tészta, a haluska, a disznótorok étkei, a csabai kolbász egyedi fűszerezése, a hurka és a cigánka egyaránt része. A népi hiedelem- és szokásvilágban az asszonyfarsang, vagy az asszonyok „kószálása”, „csabaikum”.
A modern kor szellemi és technikai öröksége Kvasz András, Mokry Sámuel, Stark Adolf munkássága, Gyóni Géza költészete és Áchim L. András politikusi életpályája. A városban naponta látjuk őseink keze nyomát, a temetőkben, az Élővíz-csatorna kiásásában, a gyönyörű templomainkban, a városi elöljáróság lenyűgöző épületében, a belvárosi, még álló kúriákban, az egykori nagygazda- és középpolgári házakban, melyek a platánok árnyékában bújnak meg a hűvös utcákban, azoknak csodás faragásokkal díszített nagykapuiban.
A múlt emlékeinek felidézésére számos országos és helyi rendezvény ad alkalmat Békéscsabán is. Nem kevésbé fontos a helytörténeti kutatások által feltárt információk megismertetése a felnövekvő generációkkal, rendhagyó történelem órák, városi séták, konferenciák, versenyek keretében. Helytörténeti kiadványok, emléktáblák idézik meg a régmúlt történéseit a városban. A város építéstörténetét régi képeslapok, archív fotók gazdag anyaga mutatja be a világhálón.
A csabai ember lokálpatrióta. Szereti a városát, büszke arra a sokszínűségre, amelyet őseinek köszönhet. A múlt hagyományainak ápolása nélkül az ember gyökértelen marad. Múltunknak ezernyi gyökere van, melyek Nógrád, Trencsén, Liptó, Zólyóm, Túróc vármegyéből erednek. Összefonódtak, egységes, erős törzzsé lettek itt, sugárzóan lombos fává alakultak. Nincs ilyen másik sehol. Ezért Békéscsaba egy és megismételhetetlen.