Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bekescsaba.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Ugrás a tartalomhoz
Kulturális örökség

Békéscsaba 1956-os emlékei

A békéscsabai ’56-os események sora, hasonlóan a budapesti és az országos történésekhez, a gyűlölt Rákosi-rendszer helyi vezetőinek félreállításával, a rendszer jelképeinek megsemmisítésével kezdődött. Legelőször a megyében október 26-án voltak forradalmi megmozdulások. Békéscsabán a színházból indultak az események, tömegtüntetésen fogadták, majd nyomtatták ki a város 12 pontos követelését. Október 27-től a falvak irányítását a forradalmi bizottságok vették át, városunkban elnöke Fekete Pál lett. Október 28-án a párt Békéscsabán is puccskísérletet hajtott végre a forradalmi bizottságok ellen. Betiltották a Viharsarok Népét, helyette a Kossuth Népe, majd a Független Újság volt a forradalom megyei sajtóorgánuma. November elsején szólalt meg először Békéscsabán Féja Géza szózatát közvetítve a Szabadság Rádió és ugyanezen a napon már közeledtek a szovjet csapatok Békéscsabához. Fekete Pál tárgyalt a parancsnokaikkal, döntés született, hogy nem fognak ellenállni a támadóknak. Mindenesetre riadóztatták a honvédséget. November 4-én a városban lévő laktanyára támadtak az orosz csapatok. Fekete Pálnak sikerült elérnie, hogy élete kockáztatásával megmentse a várost a tüzérségi pusztítástól. A főtéren leadott orosz géppuska tűznek két vétlen áldozata lett. November 4. és december közepe között kettős hatalom működött a megyében is. A forradalmi bizottságok helyett központi munkástanácsok alakultak, szervezték a Kádár-kormány elleni sztrájkokat, tüntetéseket. November 8-án megalakult a kommunista karhatalom, tagjai a „pufajkások” megkezdték a forradalom szereplőinek letartóztatását, november 10-én Fekete Pált is elfogták.

Gyulán december 17-én a letartóztatott fiatalok kiszabadítását követelő tüntetőket karhatalmisták verték szét. Mány Erzsébet és Farkas Mihály Gyulaváriban a határőrségtől szerzett fegyvereikkel igyekeztek megakadályozni, hogy oda is behatoljanak a karhatalmisták. A támadás végül elmaradt, a két főszervezőt később mégis letartóztatták, statáriális eljárással a katonai bíróság halálra ítélte őket. 1957. február 2-án a békéscsabai Kazinczy utcában lévő „kislaktanyában” végezték ki a két fiatalt. A megtorlás során megyénkben 1959-ig 300 politikai perben 1500 embert ítéltek el.

 

Békéscsaba 1956-os emlékei

  1. A BSZC Vásárhelyi Pál Szakgimnáziuma és Kollégiuma épületével szemben található felirat
  2. A BSZC Vásárhelyi Pál Szakgimnáziuma és Kollégiuma épületén található feliratok
  3. A rendőrség egykori operatív osztálya helyén található emléktábla
  4. A kommunista diktatúra áldozatainak emlékműve
  5. Kovács Zoltán emléktáblája a Fegyveres Erők Klubjának falán
  6. A Szabadság Rádió emléktáblája
  7. Harmati Imre emléktáblája a Kereskedelmi és Hitelbank falán
  8. Golyónyomok a Szent István téren
  9. Békéscsaba díszpolgárait felsoroló márványtábla a Városházán
  10. Az 1956-os emlékmű
  11. Emléktábla az ÁVH volt épületének falán
  12. Lőcsei Pál emléktáblája
  13. Nagy Imre szobra
  14. Az 1956-os Emlékszoba
  15. A Forradalmi harci csapat emléktáblája
  16. Lukács Mátyás emléktáblája
  17. Mezőmegyeri 1956-os alkotás
  18. Mány Erzsébet – Farkas Mihály emléktáblája
  19. Mány Erzsébet – Farkas Mihály sírja
  20. Potocska János sírja
  21. Zsíros Mihály sírja
  22. Koszna János sírja
  23. Szovjet katonai temető