A békéscsabai ’56-os események sora, hasonlóan a budapesti és az országos történésekhez, a gyűlölt Rákosi-rendszer helyi vezetőinek félreállításával, a rendszer jelképeinek megsemmisítésével kezdődött. Legelőször a megyében október 26-án voltak forradalmi megmozdulások. Békéscsabán a színházból indultak az események, tömegtüntetésen fogadták, majd nyomtatták ki a város 12 pontos követelését. Október 27-től a falvak irányítását a forradalmi bizottságok vették át, városunkban elnöke Fekete Pál lett. Október 28-án a párt Békéscsabán is puccskísérletet hajtott végre a forradalmi bizottságok ellen. Betiltották a Viharsarok Népét, helyette a Kossuth Népe, majd a Független Újság volt a forradalom megyei sajtóorgánuma. November elsején szólalt meg először Békéscsabán Féja Géza szózatát közvetítve a Szabadság Rádió és ugyanezen a napon már közeledtek a szovjet csapatok Békéscsabához. Fekete Pál tárgyalt a parancsnokaikkal, döntés született, hogy nem fognak ellenállni a támadóknak. Mindenesetre riadóztatták a honvédséget. November 4-én a városban lévő laktanyára támadtak az orosz csapatok. Fekete Pálnak sikerült elérnie, hogy élete kockáztatásával megmentse a várost a tüzérségi pusztítástól. A főtéren leadott orosz géppuska tűznek két vétlen áldozata lett. November 4. és december közepe között kettős hatalom működött a megyében is. A forradalmi bizottságok helyett központi munkástanácsok alakultak, szervezték a Kádár-kormány elleni sztrájkokat, tüntetéseket. November 8-án megalakult a kommunista karhatalom, tagjai a „pufajkások” megkezdték a forradalom szereplőinek letartóztatását, november 10-én Fekete Pált is elfogták.
Gyulán december 17-én a letartóztatott fiatalok kiszabadítását követelő tüntetőket karhatalmisták verték szét. Mány Erzsébet és Farkas Mihály Gyulaváriban a határőrségtől szerzett fegyvereikkel igyekeztek megakadályozni, hogy oda is behatoljanak a karhatalmisták. A támadás végül elmaradt, a két főszervezőt később mégis letartóztatták, statáriális eljárással a katonai bíróság halálra ítélte őket. 1957. február 2-án a békéscsabai Kazinczy utcában lévő „kislaktanyában” végezték ki a két fiatalt. A megtorlás során megyénkben 1959-ig 300 politikai perben 1500 embert ítéltek el.
Békéscsaba 1956-os emlékei
- A BSZC Vásárhelyi Pál Szakgimnáziuma és Kollégiuma épületével szemben található felirat
- A BSZC Vásárhelyi Pál Szakgimnáziuma és Kollégiuma épületén található feliratok
- A rendőrség egykori operatív osztálya helyén található emléktábla
- A kommunista diktatúra áldozatainak emlékműve
- Kovács Zoltán emléktáblája a Fegyveres Erők Klubjának falán
- A Szabadság Rádió emléktáblája
- Harmati Imre emléktáblája a Kereskedelmi és Hitelbank falán
- Golyónyomok a Szent István téren
- Békéscsaba díszpolgárait felsoroló márványtábla a Városházán
- Az 1956-os emlékmű
- Emléktábla az ÁVH volt épületének falán
- Lőcsei Pál emléktáblája
- Nagy Imre szobra
- Az 1956-os Emlékszoba
- A Forradalmi harci csapat emléktáblája
- Lukács Mátyás emléktáblája
- Mezőmegyeri 1956-os alkotás
- Mány Erzsébet – Farkas Mihály emléktáblája
- Mány Erzsébet – Farkas Mihály sírja
- Potocska János sírja
- Zsíros Mihály sírja
- Koszna János sírja
- Szovjet katonai temető