Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bekescsaba.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Agrár- és élelmiszergazdaság

Mohácsy Mátyás agrártörténeti jelentőségű életműve

Mohácsy Mátyás agrártörténeti jelentőségű életműve

 

A békéscsabai születésű Mohácsy Mátyás (1881), elsőként édesapja révén ismerkedett meg a kertészkedés alapismereteivel. Elemi iskoláit és a gimnázium négy osztályát Békéscsabán végezte. 1897-ben Arad város ösztöndíjával Budapesten a Kertészeti Tanintézet hallgatója lett. 1900-ban szerzett diplomát, évfolyamában a második legjobb eredménnyel fejezte be tanulmányait. 1901-től 1911-ig kisebb megszakításokkal külföldön – Stuttgart (1901), Basel (1902), London (1904), Párizs (1904), Berlin (1906) – vándorkertészként gyarapította ismereteit, amit csak a temesvári katonai szolgálat szakított meg. Párizsban ő gondozta a botanikus kert pálmaházát, a Sorbonne-on stúdiumokat hallgatott. 1908 és 1911 között az Amerikai Egyesült Államokban járt tanulmányúton. Megtanult 3 világnyelvet (angol, francia, német) és a kertészeti kultúra széles körű ismeretanyagát sajátította el.

A XX. század első évtizedében főleg külföldön tanult, ott gyarapította ismereteit. 1914-ben Nagybocsokban, a kertmunkásiskola igazgatója lett. Az első világháború kitörésével besorozták, és hamarosan orosz hadifogságba esett. A hat évig tartó távollét alatt sikerült az ottani gyümölcstermesztés módszereit elsajátítania. 1920-ban tért haza, és a Kertészeti Tanintézetben kezdett dolgozni, ahol 1930-ban már az igazgatói tisztséget töltötte be. Öt év múlva részt vett az első hazai kertészeti, tudományos kiadvány megjelentetésében.

Kiemelkedő tudományos tevékenységet folytatott, számos könyve, tudományos cikke jelent meg. 1949-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, majd 1957-ben a mezőgazdasági tudományok doktora lett.

Részt vett a Magyar Faiskolai Szövetség és a Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének megalakulásában. Közreműködésével jött létre az Országos Pomológiai Bizottság, amelynek elnöki tisztségét is betöltötte. A második világháború után, az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karának első dékánja lett.

 

Művei:

  • Gyakorlati gyümölcstermesztés. Budapest, Légrády, 1922. 288. oldal. Több kiadásban.
  • Bogyós gyümölcsűek, ribiszke, köszméte, málna, szeder és szamóca termesztése. Budapest, Pátria ny. 1928. 131 oldal.
  • Gyümölcstermesztés és értékesítés. Budapest, Pátria ny., 1929. 416 oldal.
  • Dió-, mandula-, mogyoró- és gesztenye termesztés. Budapest, Pátria ny., 1936. 239 oldal.
  • A gyümölcstermesztés kézikönyve. Budapest, Pátria ny., 1936. 528 oldal. Több kiad.
  • Őszibarack termesztése. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1951. 210 oldal. Több kiad.
  • A házikert gyümölcsöse. Budapest, Mezőgazd. K., 1953. 155 oldal. Több kiad.
  • A szilva termesztése és házi feldolgozása. Budapest, Mezőgazd. K., 1956. 145 oldal.
  • Gyümölcstermesztés a házi- és háztáji kertekben. Budapest, Mezőgazd. K., 1959. 255 oldal. Több kiad.